„Six minutes into the future” – Látjuk, hogy merre tart a világ és egy kicsit előrébb látunk a pályán mint mások

Egy vállalkozás elindítása sok szempontból olyan, mint egy hosszútávfutás: nem elég egyszer átszakítani a célszalagot, a valódi sikerhez folyamatosan újabb és újabb kihívásokat kell leküzdeni. Interjúnk ezúttal egy futópályán kezdődik – nem véletlenül. Beszélgetőpartnereink számára a mozgás, a dinamizmus és a kitartás nemcsak a sportban, hanem az üzleti életben is alapérték. A 6minutes alapítói egy új legal tech vállalkozásba vágtak bele, amely a jogi mesterséges intelligencia és a digitalizáció határait feszegeti. Hat állandó munkatárs – két fejlesztő, két jogi technológus és két legal engineer – dolgozik együtt azon, hogy egy lépéssel mindig a mezőny előtt járjanak. De mit is jelent ez a gyakorlatban? 

Adja magát az első kérdés: miért egy futópályán találkozunk?

Orbán Miklós: Van egy kedvenc reklámom: Nike, 1991-es. Egy pasi fut egy városban, sötétben. Fut-fut, és közben néha felvillannak képek nagy sportolókról, házfalakra vetítve. Aztán a reklám vége felé megjelenik egy felirat: “There is no finish line”. Tizenhat évesen nem igazán értettem, hogy ez mit jelent, de nagyon bejött a reklám hangulata. Most pont fordítva látom: a reklám tök röhejes, az üzenet viszont a mottója is lehetne az induló vállalkozásunknak, a 6minutes-nek.

Nincs cél vagy célszalag, amin át kellene futni?

OM: Inkább úgy fogalmaznék, hogy nincs egy cél, amiért “futunk”. Amint az egyik célszalagot átszakítjuk, már ott a következő: nincs megállás. Mi a “futásért” csináljuk, a saját magunk által felállított újabb és újabb célok eléréséért, és nem a dobogóért.

A 6minutes egy új cég vagy az OPLgunnercooke régi legal tech szolgáltatásai új köntösben?

OM: Nem. Ez valami valóban új. Tíz éve foglalkozunk legal tech-el, az elmúlt években pedig nagyon fókuszáltan jogi AI-al. De megérett az idő, hogy kitörjünk az ügyvédi irodai keretekből, és egy új csapattal, egy önálló céggel induljunk el. Tehát nem is csak az eddigiek 2.0-ás változata, hanem ez még annál is több.

Tóth Péter: A csapat 6 állandó munkatársból áll: 2 fejlesztő, 2 jogi technológus, 2 legal engineer. És ehhez jön egy csomó külsős AI szakértő, adatbányász és software engineer. A stratégia lényege: tréningek, saját fejlesztésű AI és szoftverek. Mindez alapvetően két piacon: Magyarországon és az Egyesült Királyságban.

Ratatics Tímea: Nekem nagyon sokat jelentett, hogy a 6minutes egy olyan vállalkozás, ami a külföldi piacokat nemcsak egy távoli célként jelöli meg, hanem már a jelene is nemzetközi. Az első legal tech munkámat egy angol ügyvédi irodának végeztem.

6minutes a neve az új vállalkozásnak. Kicsit trollkodva hadd kérdezzem meg, hogy ennyi idő is volt kitalálni ezt a nevet?

Ungváry Botond: Ennél azért több időt törtük rajta a fejünket, bár rámenős voltam abban, hogy minél előbb döntsünk a névről. Fontos volt, hogy a név tükrözze, hogy kik is vagyunk. Végül azt mondtuk: látjuk, hogy merre tart a világ és egy kicsit előrébb látunk a pályán mint mások. Így született a mondás, hogy „six minutes into the future”.

Tehát hat perccel láttok előre? Azzal egy esőt sem tudsz elkerülni.

TP: Azért ne becsüljük le a 6 perces előnyt! A legtöbben – úgy érzem –, hogy azt sem tudják, hogy mi van most, és merre tartanak a dolgok.

A jó helyzetfelismerés és a megfelelő irányban pár perces előny elég a sikeres stratégiához.

UB: És ugye a hat perc a legkisebb egység, amennyit egy ügyvéd számlázhat (nevetve). A 6minutes név amúgy kódolva megadja a pontos koordinátáinkat is: az irodánk a Perc utca 6. alatt található, az OPLgunnercooke-kal együtt. Így kicsit azt is kifejezi a név, hogy a szellemiség ugyanaz, de mégis valami mást adunk. Személy szerint a szójátékot is szeretem ebben a névben.

Oké, akkor a név tuti, de az is kérdés, hogy miért nem OPL Legal Tech… Milyen a kapcsolat az OPL gunnercooke-kal?

OM: “Veled Uram, de Nélküled.” A 6minutes része az OPL gunnercooke családnak minden szempontból, de mégis teljesen függetlenül működik az OPL-től. És ugyanez vonatkozik a gunnercooke-ra is: én ugyanúgy a globális cég CTO-ja maradok, és a gunnercooke a tágabb professzionális közösségünk, de mégis függetlenül működünk tőlük. A függetlenség tehát önállóságot jelent, de nem ignoranciát. Abban például biztos vagyok, hogy a kinti gunnercooke és az OPL is fontos “ötletgyűjtő” forrásunk lesz.

Horváth Zsigmond: A 6minutes-ben közreműködő ügyvédek nem adják fel a praxisukat. A munkaidőnk egy kézzelfogható részét, sokan a többségét biztosítják a vállalkozás sikeréért, de emellett továbbra is végzünk jogi munkát. Akkor tudunk autentikusak maradni, ha nem veszítjük el a kapcsolatot a joggal, a jogi munka mindennapjaival, így tudunk olyan termékeket, szolgáltatásokat nyújtani, ami kollégáink valós problémáit oldja meg.

RT: A 6minutes-hez a fejlődésének egy izgalmas szakaszában csatlakoztam, nagyon élvezem, hogy egyik nap szoftvert fejlesztek, a másik nap jogszabályt kutatok, a harmadikon compliance tréning előkészítésében veszek részt. Biztos, nem mindenkinek ilyen vonzó ez, de nekem sokat jelent, hogy ilyen változatos a munkám, és több területen is kipróbálhatom magam.

Nekem úgy tűnik, hogy a legal tech még mindig kicsit “hit” kérdése: aki hisz benne, annak nem kell magyarázni, aki nem, az kételkedik, bármi is van.

UB: Ezt mi is tapasztaljuk. Vannak ügyfelek, akik egész pontosan tudják, hogy milyen technológiai megoldást akarnak, és csak végrehajtani hívnak minket. Másokkal a tizedik találkozón is arról beszélgetünk, hogy szükséges-e egyáltalán automatizálni bármit. Van itt egy nagy feladat: a gyakorló jogászok többségéhez a mai napig nem jutott el az irodai és jogi digitalizációs megoldások jelentős körének még a híre sem. Csupa digitális eszközön dolgoznak, de analóg módon. Egy életévük 365 napjából legalább 250-et munkával töltenek, de csak a szabadidejükben foglalkoznak a kényelem, a magasabb életszínvonal megteremtésével. Nem ellentmondásos, hogy az irodában egész évben egy kényelmetlen olcsó irodaszéken ülök, míg a kevés otthon töltött szabadidőmben a kényelmes, prémium kanapé vár? A munka-magánélet elválasztás hibás koncepció. Egy életünk van, és a túlnyomó részét munkával, jogászként többségében digitális munkával töltjük. Ezért mondom, hogy

a legal tech státuszszimbólum. Az a modern jogász, aki beveti a technológiát a munkájának könnyítésére és így jobban, kényelmesebben él.

Gondoljatok csak arra, hogy mennyi idő előkeresni egy jó szállítmányozási szerződés tervezetet az iroda régi ügyeinek mappáiból, holott ez a megfelelő funkcióval egy gombnyomásra előhívható a szövegszerkesztőben…

Beavattok abba is minket, hogy mi a tervetek a megvalósításra? Hogy néz ki a termékportfóliótok?

UB: Termékfejlesztés, szolgáltatások és tréningek is vannak a palettán. Gyakorló jogászok számára hasznosítható “dobozos” szoftvereket és jogi mesterséges intelligencia alapú megoldást is fejlesztünk. Mikor jönnek ki? Hamarosan: az előbbiből egyet már tesztelünk, az utóbbiból egy termék már a megjelenési fázis előtt van.
Véleményem szerint kiaknázatlan a „lightweight” legal tech fejlesztések piaca. A legtöbb jogász számítógépén már meglévő szoftverekhez (mint például a Microsoft Office termékekhez) adunk személyre szabott megoldásokat. Itt gondolhatunk a meglévő digitális munkaeszközök hatékony kihasználásának optimalizálásától kezdve a jogi tudásbázisok továbbfejlesztésén és a folyamat automatizáláson át a kisebb applikációk fejlesztéséig mindenre.
És végül, de nem utolsó sorban nyújtunk innovációs és digitalizációs tanácsadást, AI tanácsadást és más legal tech cégeknek partneri szolgáltatásokat is (pl.: legal engineer secondment, legal tech fókuszú tesztelés).

TP: A tréningeket külön is kiemelném, mert szerintem hiánypótló témákban tudunk hitelesen képzéseket tartani.

A jogi és jogi informatikai piacon nincs igazi tudástranszfer: mindenkitől elvárjuk (a fiatalokról pedig feltételezzük), hogy kiválóan értsenek az összes irodai szoftverhez (pl. Microsoft termékekhez) vagy éppen a trendi AI chatbotokhoz, de az ehhez szükséges tréningeket sehol nem kapják meg.

Mi tartunk képzéseket a digitális készségfejlesztés, a digitális jogi munka módszertana, a legal tech és az AI megoldások hatékony használata és fejlesztése kapcsán is. Azt látjuk, hogy a legtöbb képzésen csak a felszínt, a téma előszobáját ismerhetik meg a résztvevők. Mi ezen változtatni szeretnénk azzal, hogy gyakorlatias, “kezet összepiszkolós” képzéseket tartunk, ahonnan a résztvevők azonnal használható tudással távoznak, és még reményeink szerint jól is szórakoznak közben.

Mit nem fogtok csinálni… standupolni is fogtok?

Faragó Tamás: Dehogy! Viszont lesz helyette rúdtánc és akrobatika. Komolyabbra fordítva: lehet egy legal tech képzés nemcsak érdekes, hanem szórakoztató is.

RT: A tech cégek egyik előnye, hogy sokkal szabadabban tudják meghatározni saját működési kereteiket, mint mondjuk az ügyvédi irodák, amiket szabályoznak jogszabályok, és felügyel a kamara. A kevesebb kötöttséget előnyünkre akarjuk fordítani: ezért mondjuk, hogy szívesen csinálunk képzést vagy éppen stratégiát, de ha valakinek AI fejlesztésre vagy tesztelésre lenne szüksége, abban is számíthat ránk.

Azt jól értem, hogy fejlesztő és tréning csapat lesztek? Nem is fogjátok más legal tech cégek termékeit eladni?

Hafuzi Avni: Eladni nem, de ajánlani biztosan. Szerintem az ajánlásnál a függetlenség ér a legtöbbet, és mi ezt akarjuk biztosítani. Én azt látom, hogy a legal tech világban a legtöbb csapat valójában “függő ügynök”: le vannak szerződve pár nagy szoftver szolgáltatóval, és az ő termékeiket ajánlják, közvetítik. Ezzel az a baj, hogy te abban leszel érdekelt, hogy az ügyfeled azt a terméket vegye meg, amit közvetítesz, és nem feltétlenül azt, ami a legjobb vagy a legmegfelelőbb számára. Mi a piaci tudást adjuk: az ügyfél problémával jön, amire a megfelelő szoftver esetleg a megoldás (része) lehet.

UB: Erre szigorúan figyelni fogunk a működésünkben: mi nemcsak függetlenek szeretnénk lenni, hanem azok is maradunk. Folyamatosan figyeljük a legal tech termékeket, piaci trendeket, hogy a legjobbat tudjuk mindenkinek ajánlani.

Várhatunk legal tech meetupokat, amiket majd ti szerveztek? Formálni akarjátok a hazai legal tech közösséget?

UB: Nem, szerintem megvannak már ennek a közösségnek a fórumai és szervezői, akiket mi is sokra tartunk és szeretünk. Inkább ezeknek a közösségeknek építéséhez szeretnénk hozzájárulni az aktív részvételünkkel. Minden új fórum létrehozása csak azt kockáztatná, hogy az amúgy sem nagy hazai legal tech közösség tovább osztódjon. Sokkal inkább az együttműködési lehetőségek érdekelnek minket.

HZs: Botond évek óta vezet egy digitális jogász tehetséggondozó műhelyt, ami CapsLaw név alatt fut és az oktatói tevékenységére építi. Miki is évek óta tanít legal techet, tech és AI jogot Angliában. Jó lenne ebből közösen egy legal engineer oktatási anyagot és kurzust összehozni. Azt hiszem, ezzel hozzá tudnánk járulni a közösséghez.

Forduljunk az AI-ra. Ott eddig mit csináltatok?

OM: Nekem ez személyes ügyem volt, ugyanis az AI hozott vissza az informatikához és programozáshoz nyolc évvel ezelőtt. Tudtam, hogy ez egy meghatározó technológia lesz a jövőben, és azt is láttam, hogy ezt a jogászok teljesen ignorálják. Ez jó jel – gondoltam, mert kevesebb lesz a versenytársam. Éveket foglalkoztam a gépi tanulás akkori modelljeivel, és annyit megéreztem, hogy a jogi szakmában a „natural language processing” lesz majd a jövő, ezért az első saját modellemet is erre építettem. Az a jogi nyelv komplexitását mérő algoritmus volt, ami a mostani AI-okhoz képest persze kezdetlegesnek tűnhet, de én tök büszke vagyok rá ennyi év távlatából is.
Aztán volt még pár AI-alapú kisebb fejlesztésünk, de 2022-ben jött a ChatGPT, ami sok szempontból „game-changer” volt. Nekem elsősorban azt mutatta meg a GPT: nem lehet versenyezni „földi halandóként” az OpenAI és néhány versenytársával. Náluk koncentrálódik a szaktudás, a szükséges számítási kapacitás és a tőke olyan mennyisége, ami lehetetlenné teszi, hogy mondjuk Budapestről fejlesszen valaki egy Claude-ot vagy GPT-t kihívó nagy nyelvi modellt. Tehát megváltozik az AI fejlesztés iránya: ők a platform, és csak rájuk lehet majd fejleszteni, amivel egy szintet csúszik mindenki az értékláncban. A szomorú felismerés után azt kezdtük tesztelni, hogy lehet-e használni ezeket a modelleket jogi munkára. Azt láttuk, hogy kisebb kiegészítő munkákra igen, de ahhoz profi „prompt engineering” kell, ezért fejlesztettük a Mickey-botot, ami kimondottan egy jogi munkákat segítő AI applikáció, ami a ChatGPT-re épült. Viszont itt is láttuk, hogy komolyabb munkára nem alkalmasak ezek az általános modellek, mert nem értenek „jogul”: nem értik a szerződéseket és jogszabályokat, mivel nem beszélik a jogi nyelvet.

UB: Nagyon izgalmas, hogy ebben az új csapatban mennyire sok és változatos tapasztalat állt össze a jogi mesterséges intelligencia fejlesztés kapcsán. Csak pár példa: Avni, Miki, Peti és Zsiga az elmúlt két évben finomhangoltak egy angol jogi nyelven is beszélni tudó saját nyelvi modellt, Tomi fejlesztőként dolgozott különböző AI chatbot integrációs projekteken, az én utolsó projektem a csapathoz csatlakozás előtt egy jogi AI chatbot fejlesztésének előkészítése és menedzselése volt, de korábban fejlesztettem generikus tanulási algoritmussal működő dokumentum osztályozó szoftvert és barkobázó AI-t is.

Akkor mit lehet csinálni most az AI-al jogászként?

OM: Hát, ha majd megjelenik jövőre a legújabb AI megoldásunk, NeLa, akkor azonnal rárabolni. Ugyanis mi nem álltunk itt meg. Fogtunk egy publikusan elérhető, open-source nyelvi modellt, „felnyitottuk”, és sok ezer jogi dokumentummal megtanítottuk a jogi nyelvre. Hangsúlyozom: nem a jogszabályok tartalmára tanítottuk meg, mivel arra egy statisztikai modellt nem lehet megtanítani, de a mi modellünk tudja és érti azt a nyelvet, amit a jogászok beszélnek, ezért képes olyan dolgokra, amikre az általános modellek nem.

És mik ezek?

OM: Például egy dokumentumot (mint egy szerződés) egy másik dokumentum (mint egy ÁSZF vagy policy) kontextusában elemezni. Ezt a funkcionalitást azért tartom kritikusan fontosnak, mert szerződést soha nem önmagában vizsgálunk: vagy egy másik jogi dokumentum tükrében elemezzük vagy egy piaci, vagy akár a saját magunkban kialakult „best practice”-nek akarjuk megfeleltetni, amikor véleményezzük. Ha ezt meg tudjuk osztani a modellel, akkor ő elvégzi nekünk ezt az összehasonlító elemzést, és ezzel sokkal könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá teheti a munkánkat.

Nem helyetted, hanem a kezed alá dolgozik.

Mindig dokumentumokról beszélsz. Fel lehet tölteni biztonságosan személyes vagy ügyfél dokumentumokat?

OM: A mi modellünknél biztosan igen. A NeLa akár a te számítógépeden is elfuthatna, ha az elég erős lenne, hiszen csak open-source modellekre épül a megoldásunk. Amikor kijövünk vele, a mi megoldásunk megfelel majd minden kamarai és privacy elvárásnak. Elegáns leszek, és csak annyit mondok, hogy nem vagyok meggyőződve, hogy ugyanez elmondható az elérhető nagy nyelvi modellek túlnyomó részéről.

Utolsó kérdés, szinte kötelező jelleggel: az AI a jövő a jogi piacon is?

OM: A jog és AI kapcsolatánál mindenki a jogászokra koncentrál, hogy vajon kirúgjuk-e a jelölteket, ha az AI már nagyon jó lesz stb. Téves megközelítés. A jogász közvetíti a jogot a jogalanyoknak, akiknek értelmezniük kell bármi okból a jogot. Mi van, ha az AI ezt a közvetítő szerepet próbálja felvenni? Az AI-nak megvan a kommunikációs kapacitása (még ha sosem lesz annyira „személyes”, mint egy ember), de egyelőre nincs meg a tudása, hiszen a statisztikai modellek csak véletlenül tudnak bármit, ha éppen tudnak. Én azt hiszem, hogy az elkövetkezendő 10 év egyik legnagyobb kérdése az lesz a jogi piacon, hogy hogyan lehet nyelvi modelleket összekötni jogi tudással, tudásbázisokkal. Ez ugyanis alapjaiban változtathatja meg a jogi piac struktúráját, hiszen a jog és az ügyfelek közé beékelődött jogász társadalmat kerülhetik meg ezek a megoldások.

Szép új világ…

OM: Azért nem eszik olyan forrón a kását! Egyrészt a technológia gyerekcipőben jár, még ha gyorsan fejlődik is. A jogi szolgáltatások nagy része pedig nagyon személyes, amit nehéz kiváltani, és ott van egy teljes intézményrendszer, ami mind a jogászokat védi. Szóval, ettől egyelőre nem kell félni. Én attól félek inkább, hogy az ügyvédi irodák és céges jogi osztályok attól a félelemtől irányítva, hogy nehogy lemaradjanak valamiről, gyorsan rákötik magukat egy AI-platformra, amitől aztán nem tudnak szabadulni. Ez az egyik legnagyobb kihívás az AI-al kapcsolatban most, hogy hogyan tudsz olyan megoldást használni, amitől majd nem függsz, amit le tudsz majd cserélni, ha már nem tetszik vagy találsz jobbat. A NeLa biztosan ilyen lesz: ez nálunk elvi kérdés.