Képzeld el, hogy van egy ötleted. Nem akármilyen, olyan, amitől éjszaka nem tudsz aludni, amitől gyorsabban ver a szíved, és amit mások vagy őrültségnek, vagy forradalomnak tartanak. Most képzeld el, hogy ezzel az ötlettel belépsz egy szobába, ahol pénz, kapcsolatok és döntések várnak rád, de csak akkor, ha tudod, mit mondj, hogyan kérj, és mibe egyezz bele. Tudod, mi a különbség egy biztató mosoly és egy aláírt befektetési szerződés között? A válasz: jog, pénz, stratégia, és az, hogy ismered-e a játék szabályait. Készen állsz megtudni, mivel játszol, amikor startupot építesz? Mert ha nem tudod, mi az a SAFE, vagy mikor vált tőkévé a kölcsönöd, lehet, hogy a saját cégedből is kiszorulsz. A kezdetekben rengeteg dolgot nem tudhatsz, de ez nem jelenti azt, hogy ennek így is kell lennie, tudd, hogy milyen piacra lépsz és milyen lehetőségeid vannak, ne legyél papírforma!
A startupok világa egyre inkább vonzza a fiatal vállalkozókat, innovátorokat és kockázatvállaló befektetőket, hiszen a digitális gazdaság térnyerésével soha nem volt még ennyire elérhető a globális piac. Egy jól időzített, technológiai alapú ötlet akár néhány év alatt piacvezető vállalattá válhat, gondoljunk csak a Prezi, a Ustream vagy a LogMeIn sikertörténetére. Mégis, az út eleje rendkívül rögös. A legnagyobb akadály gyakran nem a technológiai megvalósítás, hanem a megfelelő pénzügyi háttér biztosítása. De miért olyan nehéz a finanszírozás? Egy induló vállalkozás nem rendelkezik múltbeli teljesítménnyel, nincsenek árbevételei vagy hitelminősítése. A kockázat óriási, a bizonytalanság szinte mindenütt jelen van, és éppen ez teszi különösen izgalmassá a startupfinanszírozás világát. Ennek a cikknek az a célja, hogy bemutassam, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a startupok számára a korai szakasztól egészen a kockázati tőkéig. Különös figyelmet fordítunk az utóbbi években Magyarországon is egyre népszerűbbé váló jogi és pénzügyi konstrukciókra, mint a tőkévé konvertálható kölcsön (convertible note) és a SAFE-megállapodás. A kérdés, amelyre keressük a választ: melyik konstrukció mikor lehet a leghatékonyabb, és hogyan alakítja a befektető/alapító viszonyt?
Mi az a startup?
A „startup” fogalma mára szinte közhellyé vált, de érdemes pontosítani. A startup olyan fiatal, innovatív vállalkozás, amely gyors növekedésre törekszik, skálázható üzleti modellel rendelkezik, és gyakran technológiai megoldáson alapul. A startup életciklusában több szakaszt különböztetünk meg, ekez lehetnek a következők:
- Ötletfázis – itt még csak az alapítók és az elképzelés létezik
- Korai szakasz – validált termék, első ügyfelek
- Növekedési szakasz – skálázás, piaci részesedés növelése
- Késői szakasz – esetleges exit, tőzsdei bevezetés vagy felvásárlás
A startup ökoszisztémában részt vesznek: alapítók, angyalbefektetők, kockázati tőkebefektetők, inkubátorházak, akcelerátorok, tanácsadók, ügyvédek, sőt, egyre gyakrabban állami vagy uniós források is.
Finanszírozási formák és azok elemzése
Bootstrap és 3F – az önerő mítosza
Az egyik legegyszerűbb, ám egyben legkorlátozottabb lehetőség az önerőből való finanszírozás, az úgynevezett bootstrap modell. Ebben az esetben a vállalkozó saját megtakarításait vagy más, főállásból származó bevételeit használja fel a cég elindítására. Bár ez a módszer lehetőséget biztosít arra, hogy teljes kontroll maradjon a vállalkozás felett, a növekedés gyorsaságát nagyban behatárolhatja, hiszen a rendelkezésre álló források szűkösek.
Ha a saját források már nem elegendőek, sok startup az úgynevezett 3F (Friends, Family, Fools) finanszírozási körhözfordul. Ebben a fázisban a vállalkozó a közvetlen ismeretségi köréből, családtagoktól, barátoktól vagy olyan lelkes kisbefektetőktől “kér” pénzt, akik az ötletben vagy az alapító személyében bíznak, nem pedig a pénzügyi mutatókban. Ezek a befektetők gyakran nem szakmai alapon döntenek, és jellemzően alacsony vagy jelképes tulajdonrészt kapnak a cégben. Az ilyen típusú finanszírozás kockázata, hogy ha az ötlet nem válik be, akkor nemcsak egy üzlet, hanem emberi kapcsolatok is tönkremehetnek.
Közösségi finanszírozás (Crowdfunding)
A közösségi finanszírozás, más néven crowdfunding, egy korszerű és egyre népszerűbb alternatív módja a pénzügyi forrásteremtésnek, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalat vagy egyéni vállalkozó a közösség segítségével valósítsa meg elképzeléseit. Ennek a finanszírozási formának a lényege, hogy a vállalkozó egy online platformon keresztül bemutatja projektjét a nyilvánosságnak, ahol a magánszemélyek vagy akár vállalkozások is tetszés szerint kisebb-nagyobb összeggel támogathatják azt. Így sok kisebb összegből végül összeállhat az a tőke, amely elegendő a cél megvalósításához. Ez a modell eltér a hagyományos pénzügyi módszerektől, mivel nem bankoktól vagy befektetési alapoktól származik a forrás, hanem közvetlenül a közösségtől.
A közösségi finanszírozás működéséhez három fő szereplőre van szükség: a kampánygazdára, aki a projektet elindítja; a finanszírozókra, akik pénzzel támogatják azt; és egy platformra, amely biztosítja a technikai hátteret a kampány lebonyolításához. A platformokon számos különféle projekt jelenhet meg – az új technológiai fejlesztésektől kezdve a művészeti alkotásokig –, és a támogatók általában saját döntésük alapján határozzák meg a befektetett összeget, bár egyes esetekben minimum hozzájárulási összeget is megállapíthat a kampánygazda.
A közösségi finanszírozás előnyei mindkét fél számára jelentősek lehetnek. A támogatók gyakran nem csupán jótékonykodnak, hanem valamilyen ellenszolgáltatásban is részesülnek: például ajándéktárgyakat, a termék előzetes példányát vagy akár pénzügyi hozamot kapnak. Bizonyos típusú kampányok esetében a támogatók befektetőként jelennek meg, akik részesedést szerezhetnek a vállalatban, és a későbbiekben osztalékhoz juthatnak vagy magasabb áron adhatják el részesedésüket. A vállalkozók számára ez a típusú finanszírozás nemcsak forrásszerzési lehetőség, hanem kiváló marketingeszköz is. Már a kampány során kiépülhet egy potenciális vásárlói kör, és a támogatóktól érkező visszajelzések révén a vállalkozás piackutatást is végezhet, illetve erősítheti a közösséggel kialakított kapcsolatot.
A közösségi finanszírozás ugyanakkor nem kockázatmentes. A kampányok körülbelül kétharmada nem éri el a kitűzött finanszírozási célt. A kampánygazdáknak figyelembe kell venniük a platformok által felszámolt díjakat, valamint azt is, hogy bizonyos modellek csak akkor engedik kifizetni a támogatásokat, ha a teljes célösszeg összegyűlik. A támogatókat is érheti veszteség, különösen akkor, ha a vállalkozás a pénzt megkapja, de a projekt nem valósul meg vagy nem nyújtanak érte ellenszolgáltatást. Ez jellemző lehet főként az adomány- vagy jutalomcélú kampányokra, míg a befektetési célú és hitelalapú modellek jogi szempontból is szigorúbbak és komolyabb elvárásokat támasztanak.
A közösségi finanszírozásnak több típusa létezik. Az adománycélú forma elsősorban szociális vagy társadalmi célú kampányokra jellemző, ahol a támogatók nem várnak viszonzást. A legismertebb forma a jutalomcélú finanszírozás, ahol a támogatók valamilyen kézzelfogható ajándékot vagy terméket kapnak. A részvénycélú modell során a támogatók tulajdonrészt szereznek a cégben, míg a hitelalapú modellben kölcsönt nyújtanak, amely után kamatot kapnak. Ezekhez különböző kampánymodellek is társulnak: a „Tartsd meg mind” modellnél a kampánygazda a cél elérésétől függetlenül megtarthatja a támogatásokat, míg a „Mindent vagy semmit” esetében csak akkor jut a pénzhez, ha teljesül a finanszírozási cél.
A közösségi finanszírozás adózási vonzatai attól függenek, hogy a projekt adomány jellegű vagy üzleti célú, illetve hogy milyen ellenszolgáltatás kapcsolódik hozzá. Ha nincs ellenszolgáltatás, az ajándékozási illeték is felmerülhet, míg ha van, akkor személyi jövedelemadó vagy akár áfa-fizetési kötelezettség is keletkezhet. Vállalkozások esetében társasági adó fizetése is szükségessé válhat, kivéve, ha az adomány nonprofit szervezetet érint. Összességében egy rugalmas és közvetlen pénzügyi eszköz lehet vállalkozásoknak és magánszemélyeknek is egyaránt.
Üzleti angyalok és inkubátorházak
Ha a vállalkozás komolyabb növekedési pályára állna, akkor érdemes lehet üzleti angyalokat (angel investors) bevonni. Ezek a magánbefektetők nemcsak tőkét biztosítanak, hanem mentorálást, szakmai kapcsolati hálót és piaci tapasztalatokat is adhatnak a cégnek. Az üzleti angyalok között találhatók olyan sikeres vállalkozók vagy befektetők, akik egy-egy ígéretes startupban látják a következő nagy lehetőséget. Magyarországon is egyre ismertebbek az ilyen típusú befektetések, különösen a Cápák között című televíziós műsor által, ahol sikeres üzletemberek fektetnek be ígéretes vállalkozásokba.
Kockázati tőke (Venture Capital)
A startupok finanszírozásának egyik legizgalmasabb formája a kockázati tőke, amely nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek számára biztosít jelentős tőkét. A kockázati tőke befektetők cserébe kisebbségi tulajdonrészt szereznek a vállalkozásban, és céljuk, hogy 3-7 év alatt jelentős értéknövekedést érjenek el, majd egy EXIT vagy IPO (tőzsdére lépés) révén kiszálljanak a cégből. Magyarországon is több jelentős kockázati tőkealap működik, mind állami háttérrel, mind magánkézben lévő kisebb szereplőkkel, akik szintén aktívan részt vesznek a startupok finanszírozásában. Bár a kockázati tőke rengeteg növekedési lehetőséget biztosíthat egy cég számára, fontos megjegyezni, hogy a befektetők cserébe komoly beleszólást kérhetnek a vállalat működésébe. Ezeket hívjuk elsőbbségi jogoknak, ilyenek pl.: osztalékelsőbbség, szavazatelsőbbség, hígulás elleni védelem és még sok más. A kockázati tőkebefektetés folyamatának megértésé érdekében elengedhetetlen a befektetői díjak, a kockázatok és a hozamok árnyalt ismerete. A befektetési döntéshez szűkséges alapos piackutatás és a technológiai trendek pontos követesé elengedhetetlen, amely nemcsak a cégek értékelésében, hanem a befektetések időzítésében is létfontosságú. E befektetések célja nem csupán a pénzügyi hozam maximálása, hanem a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságának és piaci pozicionálásának javítása is. A kockázati tőke kezdetben főként az Egyesült Államokban jelent meg, ahol a technológiai szektor szoros együttműködésben fejlődött a kockázati befektetőkkel. Ez a modell mára globális méreteket ölt, hiszen a kockázati tőke és annak hatásai széles körben ösztönzik az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. A különböző iparágakban megjelenő új üzleti modellek és technológiai újítások fokozzák a kockázati tőke iránti keresletet, hiszen az ilyen típusú tőkebefektetések képesek gyorsan reagálni a piaci igényekre. Magyarországon többféle szervezet és program is segíti a fiatal vállalkozók indulását, mind információval, mind anyagi támogatással.
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) elsősorban tájékoztatást nyújt az elérhető lehetőségekről. A Design Terminal egy államilag támogatott nonprofit szervezet, amely mentorálást, hálózatépítést és speciális programokat kínál például az űripar vagy a fintech területén. A tőkéhez jutást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Hiventures, a Széchenyi Alapok és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány biztosítja különböző formákban, részben EU-s forrásokból is. Ezek közül több ugyan nem kizárólag fiatalokra fókuszál, de számukra is nyitottak. A SEED Alapítvány kifejezetten vállalkozói készségeket fejleszt fiatalok körében, mentorprogrammal és gyakorlati képzéssel már iskoláskortól. Az összesített cél, hogy növekedjen a fiatalok vállalkozási hajlandósága, fejlődjön a hazai innováció, és a magyar gazdaság hosszú távon versenyképesebbé váljon.
Tőkévé konvertálható kölcsön (Convertible Note)
A tőkévé konvertálható kölcsön régóta használatos befektetési eszköz a startupok világában, amelyet 2023 nyara óta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény („Kkvtv.”) már törvényi szinten szabályoz, melynek célja az volt, hogy előmozdítsa a tudományos és innovációs eredmények gazdasági hasznosítását. A törvény többek között lehetővé teszi a startupok számára, hogy tőkévé átváltható kölcsönhöz jussanak, ez egy olyan finanszírozási forma, amely korábban csak bonyolult megoldásokkal vagy külföldi cégeken keresztül volt elérhető.
Ez a konstrukció, iparági nevén „convertible note”, egy népszerű befektetési eszköz az induló fázisú vállalkozások (startupok) körében. Alapvetően hitelként indul, amely kamatozik, de meghatározott esemény (például következő befektetési kör) után automatikusan részesedéssé alakul a cégben. Ennek előnye, hogy nem szükséges azonnali cégértékelés, ami gyorsabb és rugalmasabb folyamatot tesz lehetővé. Korábban Magyarországon ennek alkalmazása bonyolult jogi struktúrákat és kreatív megoldásokat igényelt. A Kkvtv.-ben lévő törvényi szabályozás előnye, hogy az így nyújtott kölcsönök – évi kétmilliárd forint teljes értékhatárig, és vállalkozásonként százötvenmillió forint értékhatárig– nem minősülnek a Hpt. szerinti pénzkölcsön nyújtásnak, így az azt nyújtó félnek nem kell engedélyt kérnie a Magyar Nemzeti Banktól. Ez nagyban csökkenti az adminisztrációs terheket.
Az ilyen típusú kölcsönöket csak legfeljebb 5 éve bejegyzett, nem tőzsdén jegyzett, nyereséget még nem osztó mikro vagy kisvállalkozások vehetik igénybe. Magánszemély befektetők legfeljebb 500 millió forintig, jogi személyek 2 milliárd forintig adhatnak ilyen típusú kölcsönt. Évente legfeljebb 15 ilyen szerződés köthető egy kölcsönt nyújtó által. A gyakorlatban előfordul, hogy a megadott életkori vagy összegbeli határokat túllépik, de ezekben az esetekben a cégek jellemzően már külföldi leányvállalatokon keresztül operálnak. Az új törvény kidolgozását a startup szektor számos szereplője támogatta, köztük a Startup Hungary, a Design Terminal, a Magyar Nemzeti Bank és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A munkában részt vettek más tárcák is, például a Gazdaságfejlesztési, az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium. A szakmai háttérmunkát piaci szereplőkkel végzett interjúk is alátámasztották, például a HVCA, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, illetve angyalbefektetők is közreműködtek. A Startup Hungary és az újonnan létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség honlapján elérhető szerződéssablonokat kívánnak biztosítani a vállalkozásoknak.
Ezek nemcsak gyorsítják a folyamatokat, de jogi költségeket is csökkentenek. Az észt Startup Estonia példáját is követik a sablonok kidolgozásában. Bódis László államtitkár szerint Magyarországon – ellentétben a fejlettebb tőkepiaccal rendelkező országokkal még szükség van az állami jelenlétre a startupok finanszírozásában. A jogi környezet fejlesztését azonban kulcsfontosságúnak tartja. A törvény bevezet egy új adminisztratív lépést: a kölcsönszerződés megkötését és a konverziót is 5 napon belül jelenteni kell az NKFI Hivatal felületén, ahol az érintett regisztráció után kap egy visszaigazolást és azonosító számot. Ezzel biztosítják a szabályozás átláthatóságát.
SAFE – Simple Agreement for Future Equity
A SAFE (Simple Agreement for Future Equity, magyarul jövőbeli részesedésre szóló egyszerű megállapodás) egy átváltoztatható befektetési eszköz, amelyet 2013-ban hozott létre az amerikai YCombinator startup akcelerátor. Azóta számos országban elterjedt, különösen az innovatív startup ökoszisztémákkal rendelkező régiókban, ahol a szabályozás lehetővé teszi a használatát. A SAFE különösen a korai fázisú startupok számára kínál előnyt, mivel ezek a cégek a működés kezdetén sürgősen tőkére szorulnak, ugyanakkor a pontos cégérték meghatározása rendkívül nehézkes, időigényes és gyakran vitákhoz vezet. Ez a hagyományos tőkebevonást jelentősen lassíthatja, miközben a startupokat szorítja az idő, hiszen jellemzően még nem termelnek bevételt, a költségeiket viszont folyamatosan fedezniük kell. A SAFE lényege, hogy egy jövőbeni időpontban, jellemzően a következő finanszírozási kör árán történik meg a befektetés átváltása részvényekké, amikor már megalapozottabban lehet megállapítani a vállalkozás értékét.
A SAFE tehát nem hitel és nem is azonnali tulajdonszerzés, hanem egy egyszerű megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy a startup gyorsabban jusson tőkéhez anélkül, hogy azonnal meg kellene állapodni a részvények áráról vagy bonyolult jogi dokumentációt kellene előkészíteni. Ez különösen akkor előnyös, amikor egy vállalkozás még nem tart ott, hogy árazott tőkebevonási kört tudjon végrehajtani, de már tőkére van szüksége. A SAFE lehetővé teszi, hogy egyszerű szerződéskötéssel és rövid határidővel történjen a befektetés, amely a jövőbeni, beárazott befektetési kör során részvényre konvertálódik.
A SAFE alkalmazása számos előnnyel jár: a részvénykibocsátás elkerülése miatt nem szükséges alapító okiratot módosítani, a bankhitel felvételéhez képest nem jelent eladósodást, és az átváltoztatható kölcsönökhöz képest egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb megoldást kínál. A SAFE alapvetően három fő konverziós eseményhez kötött: új, árazott befektetési kör, vállalkozás eladása (exit), vagy fizetésképtelenség esetén felszámolás. Ezekben az esetekben a SAFE automatikusan részvénnyé konvertálódik az előre meghatározott feltételek szerint. A SAFE nem minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, de az úgynevezett fully diluted cap table-ben fel kell tüntetni.
A SAFE megállapodások lehetnek pre-money vagy post-money típusúak attól függően, hogy a vállalat értékét hogyan számolják a konverzió idején. A pre-money SAFE esetén a vállalkozás értéke nem tartalmazza a SAFE-ből kibocsátott részvényeket, míg a post-money SAFE esetén ezek már beleszámítanak. Az alkalmazott megállapodás formájától függően négy különböző SAFE változat terjedt el a gyakorlatban. Léteznek olyan megállapodások, amelyek csak vállalkozási érték maximumot (valuation cap), vagy csak diszkontrátát tartalmaznak, illetve olyanok, amelyek mindkettőt, és olyanok is, amelyek egyik elemet sem, viszont más kedvező feltételeket biztosítanak, például Most Favoured Nation záradékot.
A gyakorlatban egy SAFE megállapodás úgy működik, hogy a befektető és a startup megállapodnak a befektetett összegben, a diszkontrátában, a valuation cap-ben, a lejárati dátumban és a konverzió egyéb feltételeiben. A befektető pénzt biztosít a startupnak, majd egy későbbi eseménynél – például egy újabb tőkebevonás során – az összege automatikusan részvénnyé alakul a kedvezőbb konverziós ár alapján. Egy konkrét példa alapján, ha a SAFE befektetés értéke 100.000 dollár, a valuation cap 4 millió dollár, és a diszkontráta 25%, akkor a befektető választása szerint vagy a diszkontált pre-money érték (5,33 millió dollár), vagy a cap alapján (4 millió dollár) konvertálódik a befektetése részvényekre, attól függően, hogy melyik biztosít számára nagyobb részesedést. Így a SAFE egyszerű és rugalmas megoldást kínál a startupok és a befektetők számára egyaránt, különösen a kezdeti, nagy kockázatú szakaszban.
FONTOS! A befektetők elsődleges motivációja a hozam, de ugyanilyen fontos lehet a stratégiai érték: új piacra jutás, technológiai előny vagy know-how megszerzése. Emellett a kontrollmechanizmusok is szerepet játszanak: lead investor, board seat, liquidation preference. A kockázatot csökkenthetik milestone-alapú finanszírozással (részletekben folyósítanak), vagy úgynevezett drag-along, tag-along záradékokkal. A befektető–alapító kapcsolatot jogilag szabályozzák, de mindig ott van a bizalom kérdése is, különösen a korai fázisban.
Kitekintés
A McKinsey 2023. januári tanulmánya szerint Magyarország gazdasági növekedésének egyik ígéretes útja a startup ökoszisztéma fejlesztése lehet, amely akár 30 000 magas hozzáadott értékű munkahelyet és 1,3 milliárd eurónyi közvetlen helyi kiadást generálhat. A jelenlegi globális kihívások – mint az infláció, a világjárvány utóhatásai, az ukrajnai háború és az energiaátmenet – ellenére a válságok gyakran ösztönzik az innovációt és a vállalkozói szellemet, különösen a startupok körében, amelyek sikerei nemzeti gazdaságokra is pozitív hatással lehetnek.
Magyarországon jelenleg körülbelül 2 900 startup működik, amelyek összesen 10 000–15 000 embert foglalkoztatnak, és több mint 1,4 milliárd eurónyi finanszírozást vontak be. Az ország erősségei közé tartozik a tudományos innováció kultúrája, a tehetséges munkaerő és a nagy európai piacok közelsége. Ezek az előnyök, más országok bevált gyakorlataival kombinálva, lehetőséget kínálnak egy virágzó startup ökoszisztéma kialakítására, amely növelheti a gazdaság ellenálló képességét és versenyképességét.
A tanulmány összehasonlította Magyarország kulcsfontosságú mutatóit – mint az értékteremtés, a finanszírozás és az egy főre jutó startupok száma – más sikeres ökoszisztémákkal Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. Az összehasonlítás szinte minden területen javítási lehetőségeket tárt fel. A közép- és kelet-európai régió más országaival összevetve Magyarország számos területen hasonló szinten áll, például a startupok számában és a kockázati tőkefinanszírozásban. Egyes területeken, mint az információs és kommunikációs technológiai szakemberek aránya, még előnyben is van: a teljes munkaerő 3,6%-a dolgozik ebben a szektorban, szemben a régiós 2,8%-os átlaggal.
Azonban a sikeres, magas értékelésű kilépések (például felvásárlások vagy tőzsdei bevezetések) száma és értéke alapján mérhető egy startup ökoszisztéma egészsége. A cseh és lengyel ökoszisztémában is (1 milliárd dollár értékű startupot) hoztak létre, míg Magyarország eddig szintén csak párat, pl.: LogMeIn-t. Az ilyen kilépések hiánya miatt a magyar vállalkozók kevesebb példaképpel rendelkeznek, mint más sikeres startup nemzetekben. Például Észtországban a Skype, Romániában pedig a UiPath szolgált inspirációként a helyi ökoszisztéma fejlődéséhez.
A startup érési folyamat különböző szakaszainak átváltási arányait vizsgálva kiderült, hogy Magyarországon jelentős lemaradás tapasztalható szinte minden érettségi szinten. Németországgal összehasonlítva, ahol 616 startup jut egymillió főre, Magyarországon csak 305. Ez arra utal, hogy az ország javíthatna a startupok alapításának számán és a skálázás sikerességi arányán.
A tanulmány szerint a következő évtizedben egy fejlettebb startup ökoszisztéma három fő módon járulhatna hozzá a magyar gazdasághoz. Először is, a finanszírozási folyamat érettségi szintjeinek növekedése 2,5–5 milliárd eurónyi további finanszírozást generálhatna, ami 0,6–1,3 milliárd eurónyi közvetlen helyi kiadást eredményezne, és akár 2,2 milliárd eurónyi foglalkoztatási adót hozhatna 2025 és 2030 között. Másodszor, közel 30 000 magas hozzáadott értékű munkahely jöhetne létre, különösen a szoftverfejlesztés, K+F és termékmenedzsment területein, ami segíthetne a tehetségek megtartásában és visszacsábításában. Harmadszor, a digitális megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalának és fejlesztésének előmozdítása országos szintű digitalizációt eredményezhetne, ami akár 9 milliárd eurónyi további GDP-t is jelenthetne 2025-re.
A sikeres startup ökoszisztémák hét közös jellemzőjét azonosították, amelyek közé tartozik a vállalkozások egyszerű alapítása és megszüntetése, a tehetségek megszerzésének támogatása, kedvező adókörnyezet, vállalkozói kultúra ösztönzése, közfinanszírozás stratégiai elosztása, átláthatóság és hozzáférés biztosítása, valamint oktatási lehetőségekhez való hozzáférés. Magyarországon például a vállalkozások alapítása és megszüntetése még nem felel meg a nemzetközi legjobb gyakorlatoknak, ami miatt sok startup külföldön hozza létre fő működési egységét. Emellett a külföldi befektetők hozzáférését is korlátozhatja a bürokratikus napi működés, mivel a teljes startup finanszírozásnak csak körülbelül 16%-a származik külföldi befektetőktől, szemben az európai 40%-os átlaggal.
A tehetségek megszerzése terén fontos lenne a külföldi digitális szakemberek bevonzásának egyszerűsítése, például egy startup vízum bevezetésével. Emellett a munkavállalói részvényopciók könnyű és átlátható biztosítása is kulcsfontosságú lenne, mivel a startupok nem tudnak versenyezni a nagyvállalatok fizetéseivel.
Összegzés
Az eddig tárgyaltak alapján Magyarország jelentős potenciállal rendelkezik egy versenyképes és fenntartható startup-ökoszisztéma kiépítésére, azonban ennek megvalósításához számos területen strukturális és stratégiai fejlesztések szükségesek. A cél nem csupán az, hogy több startup alakuljon, hanem hogy ezek hosszú távon életképesek legyenek, nemzetközi szinten is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak, miközben a magyar gazdaságot is érdemben erősítik. A startup-alapítók és befektetők számára kulcsfontosságú lenne egy egyszerűbb, átláthatóbb jogi és adózási környezet, amely ösztönzi a vállalkozásalapítást, és csökkenti az adminisztratív terheket. Emellett a hazai és külföldi tehetségek számára egyaránt fontos, hogy Magyarország vonzó, nyitott és támogató környezetet biztosítson, ideértve a versenyképes ösztönzési rendszereket, mint például a részvényopciók, valamint a munkavállalási lehetőségek könnyítése a külföldi szakemberek számára. Az állam szempontjából a startup-ökoszisztéma megerősítése hosszú távon komoly gazdasági előnyökkel járhat: munkahelyteremtés, innovációs kapacitás növelése, a digitális gazdaság bővítése és a GDP jelentős emelkedése várható. Ehhez azonban célzott állami támogatási programokra, hatékonyan működő innovációs alapokra és jól irányzott oktatási, illetve vállalkozásfejlesztési programokra van szükség. Az oktatási rendszer számára szintén kulcsfeladat, hogy a vállalkozói ismereteket már korai szakaszban átadja, és nemzetközileg versenyképes tudással ruházza fel a fiatalokat. A társadalom egésze számára pedig egy fejlődő startup-kultúra azt is jelenti, hogy nő a gazdasági mobilitás, javulnak a karrierlehetőségek, és élénkül az innovációs gondolkodás.
Összességében tehát a startup ökoszisztéma fejlesztése minden szereplő, az alapítók, a befektetők, az állam, az oktatás és a társadalom számára előnyös. A sikerhez azonban összehangolt, következetes lépésekre van szükség, amelyek célja egy nyitott, innovatív és támogató gazdasági környezet kialakítása. Szükség van közös vízióra és együttműködésre, hogy Magyarország ne csak a régióban, hanem Európa-szerte is meghatározó startup központtá váljon. Illetve mind ezekhez nincs egy megfelelő megoldás, ezért ha még az elején vagy mindenképpen beszélj egy szakemberrel, hogy a lehető legjobb megoldást válaszd.
Források Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült. Ha felkeltette az érdeklődésed az Arsboni Gyakornoki Programja, akkor ne maradj le, jelentkezz itt! *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
