A jogtanácsosok jövője – általános tanácsadás vagy üzleti partner?

A 21. század második évtizedének vége felé járva egyre többen a jövő felé tekintünk. Érthető tehát, hogy a jogászság is egyre inkább kutatja, hogy milyen változások előtt áll a jogi szféra. Számtalan helyen jelennek meg olyan vélemények, miszerint a következő pár évtizedben radikálisabban megváltozik a jogi munka, mint az azt megelőző kétszáz évben. Ennek az átalakulásnak a motorjára pedig több dologban is rálelhetünk: változó üzleti környezet, megváltozott ügyféli igények és persze a technológiai újításai. Ebben a rövid cikkben arra vállalkozunk, hogy összefoglaljuk, milyen kihívásokkal találják szembe magukat a jogtanácsosok, és e kihívásokra milyen válaszok adhatók.

Korábban egy-egy nagyobb vállalkozás saját jogi részlegének feladatait alapvetően két nagyobb kategóriába sorolhattuk: a kockázatok kezelése, valamint az általános tanácsadás. A kockázat menedzsment alapvetően abban nyilvánul meg, hogy a jogtanácsosok feladata, hogy előre lássák a felmerülő problémákat és még azelőtt oldják meg őket, mielőtt abból valódi jogvita keletkezik. Lényegét tekintve tehát a kockázatok elkerüléséről van szó, amely jelenti egyfelől a vállalkozás sebezhetőségének csökkentését a nem-jogászok esetlegesen jogsértő tevékenységének megelőzésével, illetve rendszeres ellenőrzések bevezetésével. Az általános tanácsadás pedig a vállalkozás tevékenysége során felmerülő bármely jogi relevanciájú kérdés esetén történő tanácsadást takarja.

E feladatmegosztása mára már meghaladottá vált, a cégek in-house jogászaikra sokkal inkább, mint új, stratégiai partnereikre tekintenek, akiknek a feladata tömören és egyszerűen az, hogy lehetővé tegyék és elősegítsék az üzleti tevékenységet. Ahhoz, hogy a jogtanácsosok fel tudjanak nőni ehhez az új szerephez változásokra van szükség.

Outsourcing? – Alternatív jogi szolgáltatók és együttműködés

Legal Fest 2019 - Regisztráció

Regisztrálj még ma a Legal Fest-re, ez év legnagyobb jogász közösségi eseményére!

Az elmúlt években megjelentek az ún. alternatív jogi szolgáltatók, amelyek
költséghatékonyabb módon kínálnak alternatívát a hagyományos ügyvédi irodákkal szemben. Bizonyos feladatok (pl. szerződéselőkészítés) esetében ezek a szolgáltatók egy-egy vállalkozás jogi osztályának a munkáját is megkönnyíthetik outsourcing segítségével. A kiszervezés nem újszerű jelenség, hiszen számos esetben a jogtanácsosok a korábbi időkben is kapcsolatot tartottak fent ügyvédi irodákkal, akikre azokat a feladatokat szervezték át/ki, amiket saját maguk kapacitás vagy szaktudás hiányában nem voltak képesek megoldani. Az új módszer lényege tehát nem kizárólag az outsourcingban mint metódusban áll, hanem annak mikéntjében. A kiszervezésnek oly módon kell megtörténnie, hogy az lényegesen költségkímélőbb legyen annál mint, hogy a vállalkozás azt saját jogi osztályának berkein belül oldaná meg, vagy, hogy a feladatot egy hagyományos ügyvédi iroda látná el. E tekintetben jönnek képbe az alternatív jogi szolgáltatók, akik egyszerűbb jogi munkák ellátására lényegesen alacsonyabb kiadások mellett is igénybe vehetők. Emellett lehetséges még a más földrajzi régióba (pl. fejlődő országok) történő kiszervezés is, amely természetszerűleg csökkentheti a költségeket, mint ahogy történik ez az ipar számos területén is.

Az ilyen típusú feladatok kiszervezésével sokkal egyszerűbb és rugalmasabb módon oldható meg egy rutin feladat, vagy adható alacsony kockázatú jogi tanács, amely végső soron a vállalkozás költségeit fogja csökkenteni.

Egy másik lehetőség, amely a fentiek mellett párhuzamosan gyakorolható az együttműködés elősegítése a vállalkozás külső jogi partnerei között, vagy a különböző cégek jogi osztályai között. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy a korábban a legjobb ár elérése érdekében folyamatosan versenyben tartott külső jogi szolgáltatók együtt dolgozzanak, adott esetben egy-egy megoldandó ügy kapcsán egyfajta dream team-et alkotva. Szintén követendő lehet az a néhány bank által meghonosított gyakorlat, miszerint közösen üzemeltetnek jogi osztályokat, amelyek együttműködve koordinálják az általuk igénybe vett jogi szoltáltatásokat.

Technológia és automatizáció

Egyre nagyobb mértékben mutatkozik kereslet arra, hogy jogi szolgáltatásokat igénybe vevő üzletemberek könnyedén reprodukálható tanácsokat egyfajta self-help formájában is fogyaszthassanak. Minderre ma már a technológia képes megoldásokat kínálni.

Egy a sokféle megoldás közül a bizonyos folyamatok használata, mint pl. az ún. playbook, amely képes rögzíteni majd megismételni a jogi szolgáltatások olyan általános lépéseit, amelyek külső szolgáltatók, vagy nem-jogászok által is egyszerűen koordinálhatók, a hagyományos jogászi munka árának töredékért. Ezek a folyamatok napjainkra már az automatizáció formájában is elérhetőek.

Példaként említhetők a kockázatkezelő eszközök, amelyek lehetővé teszik vállalkozások számára, hogy eldönthessék, hogy kívánnak e szerződéses kapcsolatba lépni egy jövőbeniüzleti partnerrel a meghatározott kockázati körülmények között, avagy sem, mindezt a drága és hosszadalmas jogászi munka minimálisra szorításával.

A költséghatékonyság más módon is elérhető az új technológiák használatával, gondoljunk csak a Contract Express vagy Exari szolgáltatásokra, amelyekkel professzionális jogi dokumentumok készíthetők a felhasználó igényei alapján.

Soft skillek és szaktudás

A 21. század előrehaladtával a soft skillek legalább olyan fontossá válnak egy jogász számára, mint a jogszabályok ismerete. Ez alapvetően igaz a jogtanácsosok esetében is. E soft skillek közé tartozik a kommunikáció, amely nem kizárólag a külső ügyfelekkel való kapcsolattartásra, hanem a vállalaton belüli belső interakciókra is vonatkozik, melyben az utóbbinak a célja a hatékonyság növelése. A projektmenedzsment, mint képesség pedig kétséget kizáróan elvárás egy jogász számára is.

Üzletember vagy jogász? Üzletember és jogász!

A jogtanácsosok munkája korábban nem kívánta meg, hogy a jogászok komplex üzleti döntéseket is meghozzanak, ez azonban napjainkra megváltozott. Ennek fényében a jogi szaktudás mellett igen nagy jelentősége van az üzleti ismereteknek is, valamint a stratégiaalkotásnak. A jogászok feladatává sokkal inkább a külső szolgáltatók által kínált megoldások koordinálása, a tudás menedzsment, valamint a technológia felhasználása kell, hogy váljon, amelynek végső célja az, hogy az üzletkötést olyan módon támogassák, amely minél kevesebb konkrét jogi problémamegoldást kíván meg.

Láthatjuk tehát, hogy a hagyományos jogi szolgáltatások számottevő változáson fognak átesni a jövőben, amely Magyarországon is éreztetni fogja a hatását. Nincs más dolgunk hát, mint felkészülni az előttünk álló kihívásokra.

Kis Kelemen Bence

Lawtech Meetup Special Edition

Október 8-án (kedd) este, 19-21 óra között megnézzük, hogy milyenek ma a jövő jogászai!

Források:

  • Richard Susskind – Daniel Susskind: The Future of Professions – How technology will
    transform the work of human experts. Oxford University Press, 2015.
  • Richard Susskind: Tomorrow’s Lawyers – An Introduction to Your Future. Oxford
    University Press, 2013.
  • Chris Fowler – David Gribble – Andrew Jacobs – Howard McKay – Laura Melsa –
    Steve Roberts – Amanda Saunders of BT Legal: What skills will in-house lawyers
    need for 2020? 2016. – Link

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.