Ez a Magyar Telekom jogi csapatának állandó rovata az Arsbonin. A rovat célja, hogy tartalmas és érdekes, hol komolyabb, hol könnyedebb írásokkal engedjen bepillantást a Telekom progresszív gondolkodású, szakmailag felkészült, összetartó jogi csapatának a munkájába, gondolkodásába. Ha a rovattal kapcsolatban kérdés, javaslat merül fel, az alábbi címre várjuk az észrevételeket: arsboni@arsboni.hu
Már nem zakatolnak a masinák. Már nem kattognak a kütyük. A digitalizáció elegánsan és halk búgással, ám változatlan sebességgel integrálja a jövőbe a tegnap még analóg embereket, s az emberek közismerten makacs részhalmazát: a jogászokat. E szándékosan túlrajzolt csendet persze rendszeresen megtörik a technológiai áttörések. Olyan rendszeresen, olyannyira hirtelen jelennek meg az újabb csúcstechnológiák, hogy miközben a mindennapi közbeszéd központjában az AI, a Big Data, a blockchain, a metaverzum markáns jelenségei állnak, addig észre sem vesszük, hogy a mindennapi tevékenységeink jelentős része digitalizálódott az elmúlt évtizedben.
A digitális munka mára természetessé vált (többek között a COVID-19 járvány[1] tömeges távmunka kényszerének hatására), ahogy az is egyre hétköznapibb jelenség, hogy olyan jogszabályokkal kell dolgoznunk, amelyek a technológia egyes vívmányaira adnak átfogó szabályozást (megemlítendő e körben a DMA, DSA, NIS2, GDPR, vagy az EU hamarosan hatályba lépő AI Rendelete).
A digitális jogász nem egy jövőből érkező misztikus idegen. A jogi munka túlnyomó részét már ma is digitálisan végzik a jogászok. A számítógép ma már nélkülözhetetlen munkaeszköz ügyvédi irodákban, vállalati vagy állami jogi osztályokon, bíróságokon egyaránt. A jogászok munkaidejük jelentős hányadát töltik képernyő és billentyűzet előtt.[2]
A jogászi hivatás különböző képviselői – ügyvédek, bírák, jogtanácsosok, közigazgatásban tevékenykedők – mind részesei ennek a fejlődésnek. A digitalizáció tüneményei a mindennapi jogi munkát folyamatosan és alapjaiban véve alakítják.
Horizonton a jövő jogászságának sziluettje
A jogi munkára és különböző jogászi életpályák útjára és fejlődésére is egyértelmű hatást gyakorolnak az utóbbi évtizedek markáns mozgatórugói, mint a globalizáció, a jogi szféra piacosodása és a digitalizáció. A szakirodalom – nagyon találóan – a jogi futurológia[3] kifejezést használja erre az átfogó jelenségre, és a hangzatos kifejezés egy valóban fontos és érdekes témát takar, amely minden jogász számára fontos lesz a jövőben.
Vajon tényleg képesek vagyunk ma megjósolni, hogyan fogunk dolgozni 10-20 év múlva? Az AI-bumm centrumában ülve úgy érezhetjük, manapság éppen jó rálátásunk van a jogi szakmák távolabbi jövőjére.
A digitalizáció jogászi munkára gyakorolt hatásának vizsgálatában leírt – más szakmákkal vont párhuzamon alapuló – elmélet alapján a technológia a jogi szakmára is két hullámban hat. Az első hullámban a szakma csak a régi munkafolyamatait optimalizálja, könnyíti (elektronikus jogtárak, elektronikus nyilvántartások, szoftverek stb. használata). A második hullámban a digitalizáció már át is alakítja a szférát, amelybe behatol. Már nem csupán „papírmentes” ügyvédi irodát és ügyintézést, hanem az ügyfelek számára is – akár emberi beavatkozás nélküli – elektronikus ügykezelést ígér.[4] Gondoljunk csak az emberi döntés nélküli, automatizált határozathozatalra vagy az e-szerződésekre, amelyeket hamarosan a mesterséges intelligenciát övező aggályokon is át kell majd szűrni. Olyan alapkérdésekre kell ma érvényes választ adnunk, mint hogy a mesterséges intelligenciára a hatékony keresés új eszközeként vagy a komplex információgyűjtés első valóban digitalizált megoldásaként tekintünk.[5]
Tény, hogy a digitalizáció és egyéb trendek eltérő mértékben hatnak a különböző jogászi hivatásrendek gyakorlóira. Más és más ütemben, eltérő szemlélettel fogadják az ügyvédek, jogtanácsosok, és megint másként reagálnak a bíróságok vagy épp a közigazgatási szervezetrendszer. A változás azonban mindenkit érint. Évtizedes távlatban előre tekintve biztosak lehetünk benne, hogy jogi munkavégzés lényegi műveleteinek átalakulására számíthat minden hivatásrend.
Digitális világ – digitális jogász
Nem fér hozzá kétség, már járnak köztünk „digitális jogászok”, akik a hagyományos megoldások mellett – sőt helyett – a tech világban otthonosan mozogva végzik a feladataikat. A Magyar Telekom jogi csapatában mi is egy ilyen ideálhoz igyekszünk közelíteni a tudásunkat közös képzések, önképzés és a digitális munkaeszközeink aktív használata révén. Ennek örömeiről és kihívásairól is írunk majd a későbbi cikkeinkben.
Foglalkoztat minket a gondolat, hogy a digitális jogászokra vajon érdemes-e úgy tekinteni, hogy a szakmában elkülönült csoportot alkotnak majd a jövőben a klasszikus, sok esetben még döntően papír alapon dolgozó jogászok mellett, vagy a jövő jogásza a digitális jogász és mindenkinek át kell esnie ezen az átalakuláson a közeljövőben? Van kibúvó? Van generációs „felmentés”?
Nem meglepő, hogy a digitalizáció iránt elkötelezett vállalat jogtanácsosai igent mondanak a digitalizációra, még ha a komfortzónánkon kívülre is kell merészkedni néha ehhez. Meggyőződésünk, hogy létezik, sőt valójában a jövő jogásza a digitális jogász. Az optimista megközelítést persze megelőzi egy szemléletváltás: tartózkodás helyett érdeklődés, idegenkedés helyett nyitottság és hajlandóság az új megoldások kipróbálására. Mi, a Magyar Telekom jogtanácsosaiként elkötelezettek vagyunk a digitális megoldások alkalmazásában, és minden olyan eszközt bátran kipróbálunk, amely egyszerűbbé teheti napi munkánkat, hatékonyabbá teszi a kapcsolattartást, szervezettebbé teszi együttműködésünket mind csapaton belül, mind ügyfeleink, illetve belső ügyfeleink felé. Elfogadjuk és érzékeljük, hogy digitalizáció egy jogász számára egyszerre jelent jogi és technológiai kihívást, ugyanakkor valljuk, hogy ezekkel bátran együtt lehet haladni, és meg lehet érkezni felkészülten az újabb és újabb trendekbe.
Valljuk továbbá, hogy:
- „A technológia értünk van és képesek vagyunk azt irányítani, valamint saját boldogulásunkra és mások javára használni digitális eszközeinket.”
- „A számítógép nem pusztán írógép, a mobil nem csak telefon, és mindkettőnek mi magunk is mesterévé válhatunk.”
- „Ha képesek vagyunk problémákat előidézni a számítógépünkben, akkor képesek vagyunk ezeket kijavítani is.”
(Idézetek a csapatunk által 2020-ban összeállított „A digitális jogász 19 pontja”-ból).
Az adatvédelemtől a digitális aláíráson át a videochatig
Az Arsbonin indult cikksorozatunkban többek között a digitalizációs trendeket és azok jogi vetületeit fogjuk vizsgálni. Szeretnénk, ha az olvasó betekintést kapna a jogtanácsosok életébe a digitális érában, és teret szeretnénk nyitni az együtt gondolkodásnak olyan kérdésekben, amelyek elé a digitalizáció állítja a jogászokat, legyenek azok bármely hivatásrend tagjai.
Ízelítőként néhány téma e cikksorozat tervezett témáiból:
- Szó lesz általánosságban a jogászi munka digitálissá válásáról, a hagyományos jogi munka jövőbeli irányairól és mai tendenciáiról. Ezzel összefüggésben részletesen foglalkozunk majd az elektronikus aláírás alkalmazásának jogi feltételeivel, gyakorlati alkalmazásával és az ezzel összefüggő esetleges nehézségekkel.
- Az adatvédelem területén kiemelt témaként írunk az e-privacy irányelv hiányáról és az azzal együtt felmerülő kérdésekről. Sorozatunkban megjelennek majd a direkt marketing és a sütik jogi, különösen adatvédelmi kérdései, illetve általában a személyes adatok védelme, kifejezetten az elektronikus hírközlés szempontjából.
- Szinte megkerülhetetlen témát adnak az ügyfélkiszolgálás legújabb tendenciái. Széles ügyfélbázist kiszolgáló vállalatként első kézből tudunk beszámolni a digitális fogyasztóvédelemről, a modern ügyfélszolgálatok működéséről, ideértve a különböző chat, videochat felületeket is.
- Olvasóinkat bevezetjük majd a speciális, iparági ismeretekbe is: a hírközlési fogyasztóvédelmi edukáció, a sávszélesség, a hálózatsemlegesség fogalmai és ezek jogi háttere is a tervezett témák között van.
- A mindennapi munkavégzés, kapcsolattartás és folyamatok új irányait tekintve a munka világát, munkajogot érő változások szinte kifogyhatatlan témát adnak, a munka világából így a cikksorozat két cikkel is érkezik.
- A munkaügyi folyamatok digitalizálásának úttörőjeként a Magyar Telekom Nyrt. jogászai első kézből számolnak be arról, milyen digitális megoldások bevezetésével könnyítik meg mind a HR-esek, mind a munkavállalók mindennapjait. Megmutatjuk, miként éli meg a digitális munkahely és egyszerű, gyors munkajogi ügyintézés előnyeit a munkavállaló, és hogyan járul hozzá az elektronikus, egyszerű ügyintézés mindannyiunk munkahelyi „jóllétéhez”.
- A COVID-19 világjárványt követően a digitalizációval együtt és azzal szoros összefüggésben általánossá vált a teljes vagy részleges távmunka, és a rugalmasabb foglalkoztatás iránti igény. Az utóbbi néhány év a munkavégzésben markáns változást hozott, a változások pedig bizonyos – főként szellemi – munkakörökben tartósnak bizonyultak.[6] A távmunka és digitalizáció elterjedése és kapcsolata természetszerűleg foglalkoztatja a HR és munkajogi gondolkodást, így a témában számos cikk, interjú jelent meg az utóbbi időben. Amellett azonban, hogy sok vizsgálódás szól ennek megszervezéséről és a munkavállalókra gyakorolt hatásáról, van néhány olyan kérdés, amelyről kevés szó esik. Ilyen kérdés lehet a távmunka munkapszichológiai hatása, de nem feltétlenül az elszigeteltség, hanem a munkamánia összefüggéseiben, valamint – a másik oldalról – az a kérdés, vajon miként élik ezt meg a vezetők munkaszervezési szempontból, és az elengedhetetlen feltételként megkívánt bizalom oldaláról.
Érdemes lesz velünk tartani!
Irodalomjegyzék [1] Nyerges, Éva: Szükségmegoldás vagy elkerülhetetlen jövő? Digitális megoldások a munka világában a COVID-19 járvány hatásának összefüggéseiben. In: Keserű, Barna Arnold; Szoboszlai-Kiss, Katalin; Németh, Richárd (szerk.) SALUS VOCALIS. Győr, Magyarország : Universitas-Győr Nonprofit Kft. (2023) 840 p. pp. 571-582 [2] Ungváry, Botond: Így dolgozunk mi. Ügyvédek Lapja. 2023/6 36 – 37.o [3] Ződi, Zsolt: A digitalizáció hatása a jogászi szakmára. GAZDASÁG ÉS JOG 26 : 12 pp. 3-9 [4] Ződi, Zsolt: i.m. 3. o. [5] Ungváry, Botond: Aki keres, talál. Keresési helyzetek és módszerek a jogi munkában. Ügyvédek Lapja 2024/1 35-39. o. [6] Nyerges, Éva: Szükségmegoldás vagy elkerülhetetlen jövő? Digitális megoldások a munka világában a COVID-19 járvány hatásának összefüggéseiben. In: Keserű, Barna Arnold; Szoboszlai-Kiss, Katalin; Németh, Richárd (szerk.) SALUS VOCALIS. Győr, Magyarország : Universitas-Győr Nonprofit Kft. (2023) 840 p. pp. 571-582.

***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.