Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozunk azzal a helyzettel, hogy gazdasági társaságok vagyonkezelő alapítványok tulajdonába kerülnek. Nemcsak a közérdekű alapítványok, hanem a nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok (NKVA) is fontos szereplői lettek a vállalkozói struktúráknak. Ez természetesen számos jogi és adózási kérdést vet fel – az egyik legfontosabb ezek közül az átláthatóság.
Miért fontos az átláthatóság?
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) világosan rögzíti, hogy egy szervezet akkor tekinthető átláthatónak, ha:
- a tulajdonosi szerkezete és a tényleges tulajdonosai megismerhetők,
- az adóilletősége olyan országban van, amely megfelel az EU/OECD normáknak vagy van kettős adóztatást kizáró egyezménye Magyarországgal,
- nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak (CFC),
- és ha van 25% feletti tulajdonos, az ő esetében is teljesülnek ezek a feltételek.
Az átláthatóság tehát nem pusztán formai követelmény, hanem biztonsági és reputációs kérdés is: a hatóságok, a partnerek és a pénzintézetek számára kulcskérdés, hogy egy szervezet szerkezete és tényleges irányítói világosan láthatók legyenek.
Mi történik, ha egy cég alapítványi tulajdonba kerül?
Ha egy gazdasági társaság nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány kizárólagos tulajdonába kerül, első ránézésre felmerülhet a kérdés: vajon ilyenkor is teljesülnek az átláthatósági követelmények? A válasz az, hogy igen, teljesülnek.
- A cégjegyzékben az alapítvány lesz feltüntetve tulajdonosként, tehát a tulajdonosi szerkezet megismerhető.
- A Pmt. egyértelműen meghatározza, kik minősülnek tényleges tulajdonosnak az alapítványban: a kedvezményezettek és a kuratórium tagjai. Ők a banki nyilvántartásokba tényleges tulajdonosként bejelentésre kerülnek.
- Az alapítvány tulajdonosi szerkezete „klasszikus értelemben” nem értelmezhető, de a tényleges tulajdonosi kör így is azonosítható.
Mindez azt jelenti, hogy a cég – annak ellenére, hogy alapítványi tulajdonba kerül – átlátható szervezetnek fog minősülni.
Bizalmi vagyonkezelési színezet
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozásunk, az SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. működése során gyakran tapasztaljuk, hogy az átláthatósági követelmények és a vagyonrendelő szándéka között feszülhet némi ellentmondás. Egy vagyonrendelő sokszor éppen a „csendes háttérben maradás” miatt hoz létre alapítványt vagy bíz meg vagyonkezelőt. Ugyanakkor a törvényi keretek világosak: a transzparencia követelménye alól nem lehet kibújni. Ez nem feltétlenül hátrány. Éppen ellenkezőleg, az átlátható tulajdonosi struktúra növeli a bizalmat a banki, üzleti és hatósági kapcsolatokban, csökkenti a jogviták és hatósági eljárások kockázatát, hosszú távon stabilabb működési keretet teremt.
Bizalmi vagyonkezelési konstrukcióba vagy vagyonkezelő alapítványba történő vagyoni átrendezés egyre több családi és vállalati struktúra esetében reális alternatíva. Az átláthatósági szabályok betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem stratégiai előny is lehet.
Mi, mint üzletszerű bizalmi vagyonkezelők, nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy a jól felépített, átlátható vagyonkezelési konstrukciók biztosítják az ügyfelek számára azt a biztonságot és nyugalmat, ami a hosszú távú vagyonmegőrzés egyik legfontosabb záloga.
A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
