Sokan nem is gondolnák, hogy egy pókerverseny vagy egy online leosztás megnyerése mögött milyen összetett adózási szabályok húzódnak meg. A pókernyeremény adózása Magyarországon elsősorban attól függ, hogy milyen típusú szerencsejátékról van szó. Ebben a cikkben összefoglaljuk a személyi jövedelemadóra („SZJA”) és a szociális hozzájárulási adóra („Szocho”) vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Adózási szempontból elsődleges kérdés, hogy a szerencsejáték „engedélyhez kötött” vagy „nem engedélyhez kötött”. Jelen cikkben az engedélyhez kötött szerencsejátékra fogunk kitérni, hiszen ez a tipikus eset. Engedélyhez kötött többek között a póker, amelyet a NAV-nál bejelentett, engedéllyel rendelkező szolgáltató szervezhet. Ezzel szemben, ha valaki olyan külföldi oldalról játszik, amely nem rendelkezik magyar engedéllyel, akkor az már nem számít “jogszerűen” szervezett szerencsejátéknak.
A különbség jelentős, ugyanis, ha a nyeremény engedélyhez kötött és engedéllyel rendelkező szervezőtől származik, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 76. § (4) bekezdése alapján SZJA-mentes a nyeremény. És mivel a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII törvény nem kapcsol az SZJA-mentes jövedelmekhez adókötelezettséget, így ez a nyeremény egyben Szocho-mentes is lesz. Ilyen esetben tehát sem bevallási, sem befizetési kötelezettsége nincs a játékosnak.
Más a helyzet, ha a nyeremény nem engedélyezett vagy nem jogszerű szervezésből származik. Ilyenkor az adózás már nem elkerülhető: a nyeremény az összevont adóalapba tartozik és így SZJA, valamint Szocho-köteles. A főszabály szerint az ilyen nyeremény „egyéb jövedelemnek” minősül, azaz a jövedelem megállapítása a bevétel és az igazolt költségek különbözeteként történik. Ebben az esetben a költség tipikusan a játékba befizetett tét. A megállapított jövedelem után 15% SZJA és 13% Szocho fizetendő.
Ha azonban a játék üzletszerűen, rendszeresen és jövedelemszerzés céljából történik – például ha valaki hivatásszerűen pókerezik –, akkor a nyeremény akár önálló tevékenységből származó jövedelemnek is minősülhet. Ilyenkor lehetőség van vagy a tényleges költségek levonására, vagy a 10%-os költséghányad alkalmazására, amely közül utóbbi kifejezetten kedvező adózást is eredményezhet. Fontos, hogy ilyen esetben – mivel gazdasági tevékenységnek minősül, ezen belül pedig szolgáltatásnyújtásnak – a magánszemélynek áfaalanyként is köteles regisztrálnia kell magát; adószámot kell kiváltania; és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII tv. szerinti Áfa-kötelezettségeknek is eleget kell tennie.
Azt is figyelembe kell venni, hogy kitől származik a jövedelem. Ha az egy kifizetőtől – tipikusan egy hazai szervezőtől – érkezik akkor a kifizetőt terheli az adó levonási-, bevallási-, és megfizetési kötelezettsége. Ha viszont a nyeremény nem kifizetőtől származik – például egy külföldi oldalról –, akkor az adókötelezettség a magánszemélyt terheli. Ilyen esetben az SZJA-t az érintett negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, majd a tárgyévet követő május 20-ig be kell vallani az éves SZJA-bevallásban. A Szocho-t szintén a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie, mégpedig a jövedelem megszerzésének hónapját követő hónapban – és fontos tudni, hogy önálló tevékenység esetén nincs felső korlát, szemben például az osztalékjövedelemmel, amelyre vonatkozik Szocho-felsőhatár.
Összességében tehát a pókernyeremény adózása több szemponttól függ: az engedélyétől, a tevékenység rendszerességétől, és a jövedelem forrásától. Aki rendszeresen, akár megélhetésszerűen pókerezik – különösen nem engedélyezett platformokon – annak érdemes könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérnie a jogszerű adózás biztosításához.
A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
