Gondolkoztál már azon, hogy milyen jó lenne az otthonod kényelméből céget alapítani? Nos, akkor biztosan örülni fogsz annak, hogy egy új szabályozás értelmében már lehetőséged van arra, hogy online alapíts céget! A bejegyzési folyamat gyorsan és költséghatékonyan zajlik, amihez mindössze néhány feltételnek kell teljesülnie.
Jogos a felvetés, hogy napjainkban, amikor elektronikus úton tudunk eljárásokat kezdeményezni, kérelmeket benyújtani, jognyilatkozatokat tenni, valamint hatóságok előtt eljárni, akkor vajon van-e lehetőség arra, hogy online alapítsunk céget? A jó hír az, hogy: van! A Cégtörvény[i] idei módosítása értelmében immár beszélhetünk online alapított cégről. Az új eljárás alapja az Európai Unió által elfogadott Digitális Irányelv[ii], amely alapján az uniós tagállamoknak lehetővé kell tenniük a kizárólagosan online módon, személyes megjelenés és papíralapú iratok nélküli cégalapítás lehetőségét.
Előzmények
Magyarországon 2008-ban vált elektronikussá a cégeljárás, amely felváltotta a cégbíróság előtti papíralapú ügyintézést. Habár ezzel sokkal kényelmesebbé vált a cégalapítás, önmagában ez sem tudott eleget tenni a digitalizációval megjelenő igényeknek. Az elektronikus cégeljárás ellenére ugyanis továbbra is szükség volt a cég alapítói és a jogi képviselő közötti személyes találkozásra (amelyre gyakran egy mindösszesen tízperces aláírás miatt került sor), emellett továbbra is papíralapon készültek az iratok.
A digitalizáció térnyerésével és a Covid miatt bekövetkező változásokkal egyre fokozódott az igény az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtésére a társasági jog minden területén. Ennek apropóján az Európai Unió a digitális fejlődés útjában álló akadályok lebontását, az elektronikus ügymenetre való ösztönzést és a felhasználóbarát szolgáltatások kiépítését tűzte ki célul. Így jött létre végül a Digitális Irányelv, amely alapján a cégalapítás alábbi két szakaszának kell elektronikusan lezajlania:
- egyfelől a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőző (jellemzően ügyvéd előtti) szakasznak,
- másfelől a nyilvántartásba vételi (cégbíróságon zajló) szakasznak.
Mivel Magyarországon a nyilvántartásba vételi szakasz már elektronikusan zajlik, így a kérelem benyújtását megelőző szakasz módosítása kapott most nagyobb hangsúlyt.
Az online cégalapítás lehetősége egy gyorsabb, kényelmesebb és költséghatékonyabb ügymenetet tesz lehetővé, ugyanis nincs szükség utazásra, személyes érintkezésre, papír használatára és nyomtatásra sem.
Ez igazán előnyös lehet olyan kisebb településeken, ahol nincs jogi képviselő, vagy olyan személyek számára, akik utazásuk alatt szeretnének céget alapítani. Mindemellett az online cégalapítás az EU egyik fontos célkitűzését, a letelepedés szabadságát is előmozdítja, mivel egy másik tagállamban is lehetséges céget alapítani anélkül, hogy ott kellene tartózkodni. Mindezzel a határokon átnyúló üzleti tevékenységek folytatása, a vállalatok uniós piacra lépése is könnyebbé válik, versenyképességük fokozódik.
A szabályozás legkedvezőbb újítása, hogy az online cégalapítás jogszabályi feltételeinek teljesülése esetén egy speciális, kedvezőbb eljárási rend alapján történik a bejegyzés. Nézzük meg, hogy mik a feltételek!
- Milyen céget alapíthatok online?
Az online cégalapításra Magyarországon egyelőre csak kft. esetén van lehetőség. A kft. alapítója kizárólag egy uniós tagállam állampolgára vagy egy uniós tagállamban bejegyzett jogi személy, illetve szervezet lehet. Fontos kiemelni, hogy lehetőség van másik társasági formájú gazdasági társaság (például bt. vagy rt.) személyes megjelenés nélküli alapítására is, azonban ez a Cégtörvény alapján nem minősül „online alapított cégnek”: ez azt jelenti, hogy az online történő alapítás ellenére nem érvényesülnek a speciális eljárási szabályok, hanem a cégalapítás általános szabályai alkalmazandóak.
Mivel az új szabályozás célja a digitalizáció mellett a határokon átnyúló műveletek elősegítése is, ezért lehetőség van arra, hogy egy már bejegyzett kft. számára egy másik tagállamban létesítsünk fióktelepet online módon. Ebben az esetben szintén érvényesülnek az „online alapított cégre” vonatkozó kedvezőbb eljárási szabályok. Az ilyen határokon átnyúló eljárások során fontos az egyes országok cégbíróságai közötti információcsere. Ebben nyújt segítséget a tagállamok cégjegyzékeit összekapcsoló rendszer (BRIS[iii]), amely szabad és ingyenes hozzáférést biztosít a különböző cégnyilvántartásokban szereplő információkhoz (cégnév, nyilvántartási szám, székhely stb.). Mindez egyrészt megkönnyíti a hozzáférést a cégadatokhoz, másrészt lehetővé teszi a határokon átnyúló elektronikus kommunikációt is.
Ez azért is lényeges, mivel a Digitális Irányelv az eljárások megkönnyítése érdekében rögzíti az egyszeri adatszolgáltatás elvét: azaz a társaságoknak ugyanazt az iratot nem kell egynél többször benyújtaniuk. Tehát ha az egyik tagállamban alapított társaság egy másik tagállamban kíván fióktelepet létrehozni, akkor a korábban már benyújtott okiratokat felhasználhatja; illetve, ha már van egy másik tagállamban fióktelepe, akkor pedig az adataiban bekövetkezett változás esetén elegendő a bejegyzése helye szerinti bírósághoz benyújtania a módosításokat.
- Online jelenlét
A cégalapítás online való minősülésének feltétele, hogy a folyamat során minden műveletre elektronikusan, személyes jelenlét nélkül kerüljön sor. A személyes megjelenés hiánya azt jelenti, hogy a jognyilatkozatot tevő személy, azaz az alapító nem jelenik meg az eljáró jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző) előtt személyesen. A jogi képviselő előtti folyamatra elektronikus hírközlő eszköz, azaz videóhívás útján kerülhet sor, ilyen például a Skype, a Microsoft Teams, a Google Meet, illetve a Zoom.
A videóhívás alkalmával sor kerül az alapító távazonosítására, mely az alábbi módon történik: az azonosított személynek kifejezetten nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a távazonosításhoz, majd be kell mutatnia az okmányait a kamerának. Az okmányoknak jól láthatónak, a rajta szereplő adatoknak pedig jól olvashatónak kell lenniük, emellett az okmányok minden oldalát be kell mutatnia, illetve azokat mozgatnia is kell, hogy a biztonsági elem (hologram) felismerhető legyen. Az azonosított személynek olyan mértékben kell láthatónak lennie, hogy megállapítható legyen, valóban ő az okmányon szereplő személy, valamint a rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell. Mindezt a jogi képviselő rögzíti és a felvételt megőrzi. Az eljárás teljes folyamatának valós időben kell történnie. Ha valamilyen okból megszakad a folyamat (például az internetkapcsolat problémái miatt), akkor a teljes távazonosítást meg kell ismételni. A távazonosítás mellett a videóhívás alkalmával elektronikusan kerül sor az ügyfél-átvilágításra, valamint a JÜB-ölésre[iv] is.
A Digitális Irányelv szűk körben kivételt tesz a cselekmények online módon történő végzése alól. Amennyiben az érintett személy személyazonossága, cselekvőképessége, illetve képviseleti jogának fennállása tekintetében kétség merül fel, sor kerülhet személyes megjelenésre. Hangsúlyozni kell, hogy ennek ellenére az eljárás online alapításnak tekintendő.
- Elektronikus okiratok és aláírások
A cégalapítás során létrejövő és a kérelemhez csatolt valamennyi iratnak elektronikus formában kell létrejönnie, és azokat elektronikusan kell aláírni, illetve hitelesíteni. Az alapítók elektronikus aláírása kétféle módon történhet. Az egyik megoldás a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző használata. Ilyen típusú elektronikus aláírása mindenkinek lehet, ehhez a természetes személyek esetén elektronikus aláíró tanúsítvány, míg jogi személyek esetén elektronikus bélyegző tanúsítvány igénylése szükséges. Az igénylés ma már egy viszonylag egyszerű és gyors folyamat, mivel ez is történhet teljesen elektronikus módon: egy online regisztrációt követően videóazonosításra kerül sor, amelyet követően pár napon belül kézhez lehet venni a tanúsítványt. Ennek a kiállításáért azonban fizetni kell.
Az elektronikus tanúsítvány azért nagyon előnyös, mivel szinte bárhol, bármikor – akár telefonnal is – lehet elektronikusan aláírni. Fontos azonban figyelni arra, hogy nem minden online weboldalról megvásárolható elektronikus aláírás minősül fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak: bizonyos oldalak által kínált elektronikus aláírások csak a kézzel történő aláírás gépiesítését jelentik. Az ilyen aláírás azért nem elegendő az online cégalapításhoz, mivel nem felel meg azoknak a speciális és szigorú műszaki követelményeknek, amelyeknek a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírások viszont igen.[v] Ez azért esszenciális, mivel csak a követelményeknek megfelelő elektronikus aláírás képes garantálni a biztonságot és az aláírás hamisítatlanságát.
A másik lehetőség az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel (AVDH) történő hitelesítés. Az AVDH használatához mindössze egy ügyfélkapu-regisztrációra van szükség, így ez a megoldás mindenki számára elérhető, könnyen hozzáférhető és nem mellesleg ingyenes. Megjegyzendő azonban, hogy a cégbíróságok AVDH-hoz való viszonyulása még nem egységes, így érdemes a szolgáltatás használata előtt a jogi képviselővel ennek használatáról. Összefoglalva, ha akár egyetlen papíralapon létrejött, kézzel aláírt és beszkennelt iratot csatolnak a kérelemhez, akkor az már nem fog online alapított cégnek minősülni, és ezért az általános eljárási szabályok fognak a bejegyzésre vonatkozni.
- A törzstőke
Az online cégalapítás további feltétele, hogy a kft. törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Ennek indoka, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) rendelkezésre bocsátása jellemzően időigényesebb folyamat, mint a pénz megfizetése. Ennek oka, hogy ez utóbbi esetén a törzstőke befizetése és annak igazolása is történhet elektronikusan, amely garantálja az eljárás teljes mértékben elektronikus úton történő lefolyását és gyorsaságát. Apport esetén tehát – az online alapítás egyéb feltételeinek fennállása ellenére is – az általános szabályok szerint zajlik a nyilvántartásba vétel.
A kft. alapítása továbbra is illetékmentes, valamint a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzététele is ingyenes. Ezzel szemben a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe tekintetében illetékmentesség és közzétételi költségmentesség nem érvényesül, azonban ezek befizetése szintén elektronikus úton intézhető. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az egyes tagállamokban történő online cégalapítás esetén az illeték és a közzétételi költség mértékére vonatkozó rendelkezések eltérhetnek a hazai szabályozástól.
Eljárási kedvezmények
Az online alapítás esetén érvényesülő eljárási kedvezményekhez a jogi képviselőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy online cégalapítás történt – azaz, hogy az előbbi feltételek mindegyike fennáll. Ennek érdekében a cégbírósághoz benyújtandó formanyomtatvány is módosult: a nyilatkozatra vonatkozó új rubrikával egészült ki, amit a jogi képviselőnek be kell jelölnie. Az online cégalapítás tehát nemcsak azért előnyös, mivel minden cselekmény online zajlik, és így nincs szükség személyes megjelenésre és papírhasználatra, hanem mivel
a beadvány gyorsított eljárásban kerül a cégbíróság elé, amely során rövidebb határidők vonatkoznak a kérelem elbírálására.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben szerződésminta alkalmazásával kerül sor online cégalapításra, akkor az egyszerűsített cégeljárás szabályai érvényesülnek, amely alapján egy munkanap az elbírálási határidő (ez nem online cégalapítás esetén is ennyi). Habár a szerződésminta megkönnyíti a dokumentumok elkészítését és még inkább felgyorsítja a folyamatot, de a társaságok nem kötelesek ezt használni, az online cégalapítás történhet egyedi okirat alapján is. Az általánostól eltérő, kedvezményes határidők a szerződésminta mellőzésével alapított kft. esetén észlelhetőek igazán. Ebben az esetben ugyanis a kérelem hiánypótlás nélküli visszautasításának határideje – amelyre valamilyen formai hiba esetén kerül sor – a kérelem beérkezését követő egy munkanap (amely általános eljárás esetén három munkanap); míg a hiánypótlásra felhívó végzést a kérelem beérkezését követő ötödik munkanapig kell kibocsátani (ez általános eljárás esetén a nyolcadik munkanap). A kérelem végleges elbírálási határideje tíz munkanap szemben az általános eljárásban rendelkezésre álló tizenöt munkanappal.
Érdemes figyelni arra, hogy ha valamely online alapításra vonatkozó feltétel nem érvényesül – például benyújtásra kerül egy nem elektronikus okirat vagy a kft. apporttal is rendelkezik –, akkor az általános határidők alkalmazandóak. Az eljárási kedvezmények csak a kft. alapítására vonatkoznak, a változásbejegyzési eljárás során nem. Természetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kft. változásbejegyzése, vagy kft.-től eltérő társásággal kapcsolatos kérelem esetén elektronikusan kerüljön sor a jogi képviselő előtti folyamatra, azonban ebben az esetben szintén az általános határidők az irányadóak.
Mit hoz a jövő? – nemzetközi kitekintés
A jelenlegi újítások nagy lépést jelentenek a társasági jog digitális felzárkózásában és a XXI. század kihívásainak való megfelelésében.
Az elkövetkezendő időszakban az elektronikus ügymenet egyre szélesebb körben történő kiterjesztése várható.
Ennek keretében elképzelhető, hogy valamennyi gazdasági társaság esetén hamarosan nemcsak az alapítás, de a változások bejegyzése is teljes mértékben online formában történhet, vagy akár mindez a társaságok körét meghaladóan, az egyéb jogi személyek, például alapítványok vagy egyesületek esetén is megvalósulhat. Ezek az elképzelések nem példa nélküliek, ugyanis Luxemburgban és Belgiumban már teljes mértékben elektronikusan, egy online felület segítségével zajlik a legtöbb gazdasági társasági forma (például bt. vagy rt.) alapítása, Észtországban pedig már a nonprofit szervezetek bejegyzése is. Ráadásul Luxemburgban az elektronikus ügyintézés lehetőségét kiterjesztették a közjegyző előtt intézhető ügyek többségére is. Emellett az online változásbejegyzésre is van példa: Norvégiában a korlátolt felelősségű társaságokban bekövetkező változásokat egy online felületen lehet bejelenteni. Látható tehát, hogy a digitalizációs ügymenet kiterjedtsége eltérő az egyes európai országok tekintetében, és bizonyos államok már előrébb járnak az online és felhasználóbarát folyamatok kialakításában.
Összefoglalva elmondható, hogy a digitalizáció iránti igényeknek a folyamatokba való átültetésével immár gyorsabban és költséghatékonyabban lehetséges céget alapítani. Az új szabályozás amellett, hogy bevezette a kft. online alapításának lehetőségét, egyben lefektette az egyéb társasági jogi folyamatok elektronikus ügymenetének szabályozási alapjait is. Mindezért szükség van a digitalizációs megoldások további bővítésére, hiszen ezek a vállalkozások alapítását hatékonyabbá, gyorsabbá és költségtakarékosabbá tehetik a papíralapú eljárásokhoz képest.
Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.
Források Jogszabályok: Szakcikkek: [1] 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és végelszámolásról [2] 2019/1151/EU irányelv a 2017/1132/EU irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról [3] Business Registers Interconnection System [4] A jogügyletek biztonsága érdekében az azonosítás belföldi nyilvántartások adataival való egyezőségének ellenőrzése. [5] Jelenleg Magyarországon három szolgáltató jogosult elektronikus tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás kibocsátására: MICROSEC Zrt., NetLock Kft. és a NISZ Zrt.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
