Milyen forrásokból szerezhet tőkét egy gazdasági társaság?
A cikk bemutatja a jegyzett tőke szerepét és a tőkeszerzés lehetőségeit a Polgári Törvénykönyv szabályozása alapján.
Miért fizetünk adót, és mit kapunk érte cserébe?
A cikk bemutatja az adó három fő funkcióját a Magyarország Alaptörvénye és a nemzetközi gyakorlat tükrében.
Napjaink gyermekvédelmi kihívása – avagy a sharenting jogi és erkölcsi dilemmái
A sharenting jelensége súlyos adatvédelmi és gyermekjogi kérdéseket vet fel a digitális térben. A cikk bemutatja a közösségi médiában történő gyermekmegosztás veszélyeit, és elemzi a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi kereteket a gyermek legfőbb érdekének érvényesülése érdekében.
Nemzetközi klímavédelem útkeresése: a kiotói jegyzőkönyv mérlege
A cikk a Kiotói Jegyzőkönyv eredményeit, kritikáit és örökségét vizsgálja, különös tekintettel a Párizsi Megállapodás előkészítésében betöltött szerepére.
A védjegyjog és a paródia kivétel – Meddig terjed a humor szabadsága?
Meddig terjed a humor szabadsága, ha védjegyekről van szó? A paródia és a védjegyoltalom ütközése a szólásszabadság és a márkavédelem határán.
Esélyegyenlőség vagy vágyálom? A fogyatékossággal élők jogai
Valódi esélyegyenlőség vagy csupán jogi ígéret? A fogyatékossággal élők jogainak hazai és nemzetközi védelme.
Két véglet – zaklatás a határvonalak között
Hol kezdődik a zaklatás, és mikor válik bűncselekménnyé? A cikk három bírósági ügyön keresztül vizsgálja, hogyan húzza meg a jog a határt a kitartó jelenlét, a félelemkeltés és a tényleges erőszak között.
A tudás hatalom, és mindenkinek joga van hozzá – fogyatékossággal élők jogai az oktatásban
Megvalósulhat-e valódi esélyegyenlőség az oktatásban a fogyatékossággal élő gyermekek számára? Az inkluzív oktatás hazai és nemzetközi jogi keretei, gyakorlati kihívásai és alkotmánybírósági tanulságai egy átfogó elemzésben.
