„Igyekszünk ügyfeleinknek a jövőt már ma elhozni” – Interjú dr. Kovács Attilával

A hazai jogi közegben egyre többen beszélnek jogi innovációs témákról, megoldásokról, azonban a gyakorlati lépések a legtöbbször még váratnak magukra. Ebben is kivétel a KRS Ügyvédi Iroda, mely saját fejlesztésű legaltech szoftverével lépett be a digitális jogi szolgáltatások hazai piacára. Kovács Attila irodavezető partnerrel beszélgettünk az eKRS bevezetéséről és a hazai legaltech szféra helyzetéről. Interjú.

2021-et írunk, lassan több, mint egy évvel vagyunk az után, hogy kitört a koronavírus járvány. Sok piac, köztük a jogi szolgáltatásoké is, egyre erőteljesebben fordul a digitalizáció felé.  Hogy alakul ez az időszak a KRS-nél, van-e összefüggés az eKRS bevezetése és a járvány között? 

A járvány alatti időszak nálunk – szerencsére – a körülményekhez képest jól alakult, még létszámot is tudtunk bővíteni. Az eKRS-re a járványnak igazából nem volt kihatása, ez egy két és fél éves projekt, amit részben a jogi piacon megfigyelhető digitalizációs folyamatok, árverseny és részben a Magyarországon is egyre nehezebbé váló munkaerőpiaci helyzet indukált. Több száz informatikusi és jogászi munkaóra van benne, nem beszélve a több 10 millió forintos beruházásról, amit eddig befektettünk az ötletbe. A járványnak egyetlen, sajnálatos „pozitív” hatása számunkra, hogy egyre többen szeretnék az ügyeiket távolról intézni, adott esetben digitális eszközök segítségével. Tehát a folyamatot, amit két-három évvel ezelőtt anticipáltunk, a járvány felerősítette és kiemelte az időszerűségét.

Miben különleges, miben más az eKRS, mint más legal tech megoldások?

Az eKRS sok más kezdeményezéssel ellentétben egy adott jogi feladat elvégzéséhez nem csak bekéri az információkat és iratokat, hanem fel is dolgozza azokat. Nemcsak egyszeri alkalommal helyettesíti be azokat a minta dokumentumokba, hanem a már bevitt adatokat az ügyfél számára bármikor elérhető módon tárolja is és ő a következő ügymenethez ezeket szükség szerint újra elérhetővé is teszi (pl. cégváltozások). Nálunk tehát a dokumentumkészítés folyamata teljesen automatizált, ehhez emberi közreműködésre nincsen szükség, de ahol ügyfélazonosításra, ellenjegyzésre van szükség, ott természetesen ügyvéd(jelölt) kolléga jár el személyesen, viszont ebben az esetben is van lehetőség skype-os azonosításra és ellenjegyzésre, tehát a folyamat itt is teljesen online intézhető. Végül, de nem utolsó sorban az eKRS nem csak egy bizonytalan eredetű, letölthető mintatár, mivel a felhasználásra kerülő dokumentumok és űrlapok folyamatosan aktualizálásra, hatályosításra kerülnek.

Ha már említette az ügyfeleket: volt-e mérhető ügyféloldali igény, esetleg előzetes felmérés egy hasonló legaltech megoldás bevezetésére vonatkozóan? Milyen tényezőket vettek figyelembe a díjszabás kialakításánál?

Azt gondolom, hogy ma egy ügyvédi irodában, különösen annak vezetői között, napirenden kell legyen az a gondolkodás, hogy hogyan fogjuk tudni a munkánkat végezni kettő, öt, akár tíz év múlva. A másik oldal, az ügyféloldali igény is jelen van, hiszen azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy folyamatos a nyomás az ügyfelek részéről a költségek csökkentése iránt. Manapság, ha azt mondom, hogy  30-50 ezer forint közötti ügyvédi óradíj, akkor igazán nem mondtam magas összeget. Képzeljük el azt, hogy megalapítunk egy Kft.-t 40 ezer forintos óradíjjal! Aki csinálta már, az tudja, hogy egy cégalapítás 6-8 befektetett óra alatt még a legegyszerűbb cégnél sem kihozható – vegyesen persze ügyvédi és jogi asszisztensi munkaidővel. Tehát egy egyszerűbb cégalapítás is legalább 200-250 ezer forint lenne – ami nem versenyképes ár. Vannak még más hasonló ügymenetek, ügytípusok, amelyeknél egész egyszerűen a jelenlegi ügyvédi óradíjak és bérköltségek mellett, az ilyen munkák már nem rentábilisak. Ezért egyetlenegy megoldás van: ennek a munkatípusnak az automatizálása, hiszen egy ügyvédi irodánál az élőmunka a legnagyobb költségfaktor. Szándékosan törekedtünk arra, hogy olyan díjakat alkalmazzunk, amelyek attraktívak lesznek az ügyfelek számára, de ezeket – még akkor is, ha kamarai ajánlások nélküli díjverseny érvényesül jelenleg a jogi piacon – nem a kollégák ellenére, hanem az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva határoztuk meg. 

Az eKRS szoftver tehát működőképes megoldást nyújt bizonyos, automatizálható feladatok elvégzésére. Melyek ezek a szolgáltatások, és hol van az a pont, amikor az élőmunka bekapcsolódik a rendszerbe és ahol már az ügyvédi felelősségvállalás is megjelenik a rendszer mögött?

Az eKRS jelenleg 9 témakörben 33 különböző szolgáltatást kínál az ügyfeleknek a cégjogi ügyintézésektől, a reorganizációs tanácsadáson, az ingatlan átruházási ügyleteken, adatvédelmi és egyéb szabályzatokon, munkajogi dokumentumokon át a kölcsön- és ingatlan jelzálogszerződésig, követeléskezelésig, de az elérhető szolgáltatások körét folyamatosan bővítjük és aktualizáljuk. A felelősség a rendszer mögött mindvégig ott van, hiszen az eKRS működtetője a KRS Ügyvédi Iroda, az ügyvédi törvénynek megfelelően az ügyvédi felelősség folyamatosan fennáll. A szakember, az élőmunka fő szabály szerint a nyomtatásnál kapcsolódik be a folyamatba, feltéve, hogy az ügyfél olyan szolgáltatást választ, ahol ügyvéd előtti aláírás szükségessége merül fel. A jogi asszisztens ilyenkor a legenerálódott iratokat kinyomtatja és aláírásra összerendezi, majd az ügyvédjelölt vagy ügyvéd kolléga fogadja az ügyfelet aláírásra. Jelenleg, ahogy a honlapon is feltüntetjük, bevezetési stádiumban van a rendszer, így még minimum jogi asszisztensi, de adott esetben akár ügyvédi ellenőrzésen is átfutnak a legenerálódott iratok – de tekintve az automatizálás fokát, azaz, hogy az eKRS sok más kezdeményezéssel ellentétben nem csak bekéri az információkat és iratokat, hanem fel is dolgozza azokat, ez már most sem igényel sok időt. 

Hogyan, milyen felosztásban használják, felügyelik a kollégák a rendszert? Változtatott-e a back office ügymeneten a szoftver megjelenése, hogyan néz ki az „az eKRS egy napja”?

A rendszer egy belső megoldásnak indult – egyik alapgondalata volt, hogy a kollégáink ráfordított idejét jelentősen lecsökkentse. Miután az első vázlatokat papírra vetettük, hamar jött a felismerés, hogy akár a külvilág elé is léphetünk ezzel a megoldással, és lehetnek olyan termékek és ügymenetek, amelyek megoldását fel tudjuk ilyen módon kínálni az ügyfeleinknek. Az előbb elmondottakból fakad az is, hogy a KRS-ben dolgozó ügyvéd kollégáknak megvan a hozzáférése, amivel adott ügyek sztenderdizálható részeit az eKRS-ben le tudják generálni, sőt ezt szorgalmazzuk is házon belül. Nemrég volt egy ügyünk, egy átalakulás, amely során az új részvénytársaság iratait az eKRS hozta létre – az ügyet kiváltó, az ügynek apropót adó dolgozói részvény szabályozási igényt viszont már az eljáró kolléga, egyedi tanácsadás keretében dolgozta ki és illesztette be az iratba. Meggyőződésem azonban, hogy az eKRS használata bármely más ügyvéd kollégának is sok időt spórolna.

A Legaltech szoftvereknél, talán még kritikusabban, mint sok más szoftvernél, fontos a karbantartás: az informatikai rendszer védelme és az információbiztonság, illetve a működési folytonosság biztosítása plusz erőforrásokat követel meg. Milyen intézkedéseket vezettek be a KRS-nél a biztonság érdekében?

Mint bármely hasonló szolgáltató esetében, mi sem házon belül oldjuk meg ezt a feladatot. Az egész rendszert egy külső szakcéggel fejlesztettük és ők nyújtják a rendszer folyamatos support-ját, bármilyen hibajelentés esetén 0-24-ben elérhetőek és biztosítják a biztonságos ügymenetet. Ők rendelkeznek az ehhez szükséges kompetenciával. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a rendszer IT-biztonságát, így például nemrég került sor egy etikus hacker általi ellenőrzésre is, ahol kifejezetten kértük, hogy a hacker keresse meg a rendszer gyenge pontjait: szerencsére csak minimális észrevételeket tett, amiket időközben javítottunk. A szerverkapcsolat biztonságát többek között úgy oldottuk meg, hogy nincs állandó kapcsolat azon két szerver között, amelyek bekérik az adatokat, iratokat, illetve tárolják a dokumentumokat: ezek csak másodpercekre megnyitott biztonságos kapcsolaton keresztül váltanak információkat.   

Hallani kritikus hangokat azzal kapcsolatban, hogy a legaltech megoldások csak a jogi szolgáltatások területén jelentenek újdonságot, egyébiránt a tech-szektorban nem. Mi a véleménye erről? Le van maradva a szakma?

Aki nem tudja honnan jön, az azt sem láthatja tisztán, hova és miért megy. Mi továbbra is hiszünk abban, hogy az ügyvédkedés, a jogi képviselet és tanácsadás egy hivatás a maga méltóságával és többezer éves történelmével. De ahogy az alkalmazandó jogszabályok is folyamatosan fejlődnek és változnak, úgy nekünk is folyamatosan kell fejlődnünk és változnunk a bennünket körül vevő társadalmi viszonyokkal együtt. Aki ezt nem ismeri fel és/vagy nem fogadja el, az kiszorul erről a pályáról. Nem gondolom, hogy nekünk, jogászoknak kell feltalálnunk a leginnovatívabb informatikai megoldásokat, de hiszek abban, hogy a saját szakmánkba nekünk kell ezeket bevezetni.

Látni kell, hogy az életünk egyéb területein végbe menő digitalizációs folyamatok, a mesterséges intelligencia-robotika térhódítása – ld. bankszektor, gyógyítás, gyártási folyamatok – átalakítják az ügyfelek igényeit és azt is, hogy egy-egy szolgáltatásért mennyit hajlandóak fizetni ill. mennyire igénylik a személyes közreműködést. Ez pedig a jogi piacot is szükségképpen át fogja alakítani, ez az USA-ban és Nyugat-Európában már egyértelműen látszik. A klasszikus ügyvédi tanácsadásra egyre inkább csak a magas hozzáadott értékű, egyedi ügyekben lesz szükség, a sztenderdizálható ügyekben a magas informatikai támogatottságú, kevés vagy semennyi emberi közreműködést igénylő, jóval költséghatékonyabb jogi szolgáltatásokra lesz szükség és igény.

A mi célunk az, hogy az e-KRS-sel ennek a kihívásnak megfeleljünk és mindkét ügyfélcsoport igényét magas színvonalon tudjuk kielégíteni.

A KRS-nél hiszünk abban is, hogy abszolút versenyképességet meghatározó faktorrá vált az, hogy milyen gyorsan tudjuk az új technikai eljárásokat elsajátítani és milyen gyorsan alkalmazzuk őket: ezt felismerve az országban harmadik ügyvédi irodaként szereztük be és alkalmazzuk például azt a bármely nyelven használható, jogi átvilágításokhoz használt szoftver megoldást, amivel szintén az élőmunkát tudjuk jelentős mértékben lecsökkenteni egy due diligence során. 

A jogi szolgáltatások kifejezetten alkalmasak lehetnek az AI, azon belül is különösen a machine learning, deep learning, vagy akár a data-mining alapú megoldások bevezetésére. Gondolkodnak-e esetleg ilyen, vagy hasonló fejlesztési irányokban a jövőre nézve, hiszen Önöknél is rengeteg adat gyűlik össze…

Bár nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, de melyik jogrendszerekben dolgoznak elsősorban az ilyen megoldásokat használó ügyvédi irodák? 

Angolszász jogrendszerekben, nyilván.

Valóban!. És miért?

A precedens jog miatt.

Pontosan. Én azt gondolom, hogy nálunk a kontinentális jogrendszerben is lehet ennek létjogosultsága, de talán amiatt, mert nem annyira erős a precedens jog, ezért egyelőre még kisebb az eziránti igény. A pereskedés egy nagyon izgalmas, összetett jogi munka, amihez bizony nagyon-nagyon sok kutatást végzünk mi magunk is. Ezért jómagam is azt gondolom, hogy ez lehet az az első terület minálunk is, ami indokolttá teheti azt, hogy ilyen irányba is elmozduljon a fejlődés. 

A rendszer használatára visszatérve, meg tudják ítélni az ügyfelek, hogy az ő ügyük egyszerű-e, vagy sem? És amennyiben nem nem az: megmaradnak-e az irodánál, van az eKRS-nek ügyfélfelhajtó, ügyfélmegtartó ereje?

Épp nemrégiben frissítettük a honlapot, kibővítettük és precízebbé tettük az egyes elérhető termékek, szolgáltatások tartalmi leírását. A rendszert egy ingyenes, egyszerű regisztráció után bárki használhatja, bárki képes a felületen kínált szolgáltatásokhoz kapcsolódó iratoknak az egyedüli elkészítésére és a bankkártyás fizetés, valamint a videóhívásban bonyolítható azonosítás, illetve aláírás révén akár személyes találkozó nélkül is megoldható rajta egy egyébként ügyvédi ellenjegyzést igénylő cégalapítás, bármely cégváltozás, vagy akár egy ingatlan átruházási ügylet is. Aki ma fellátogat az eKRS oldalra, könnyen el fogja tudni dönteni, hogy az ő ügye megoldható lesz-e majd az automatizált szolgáltatás révén, de ha esetleg mégsem, természetesen lehetősége van arra, hogy testreszabott ajánlatot kérjen és kapjon. Nem titkoltan több célunk is volt az eKRS-sel: az egyik az, hogy az eKRS mögött álló KRS Ügyvédi Irodát egy jó és színvonalas szolgáltatáson keresztül tudjuk reklámozni. A másik, hogy megszólítsuk a mikro- és kisvállalkozásokat, illetve magánszemélyeket, akiknek a piaca egy új üzletág a KRS számára. Mostantól itt is a megszokott precizitással és színvonalon, de költséghatékonyan tudjuk a sztenderdizálható ügyeket ellátni ezeknek az ügyfeleknek is, amellett, hogy  magas minőségű tanácsadást nyújtunk korrekt áron. Természetesen bízunk abban, hogy ezek az ügyfelek a jövőben a nem sztenderd ügyeikkel is hozzánk jönnek majd, de emellett szeretnénk a meglévő ügyfeleink elégedettségét is növelni a költséghatékonyabb megoldással.

Sikeresnek tartja az eKRS projektet?

Az e-KRS sok-sok munka révén immáron működik és kiszolgálja az ügyfeleket, ezért már most elégedettek lehetünk. Az életképessége azonban nem most, hanem majd évek múltán dől el. Megkérdeztem szakmabelieket és nem annyira szakmabelieket, ügyfeleket és informatikában dolgozókat az eKRS  kapcsán: mindenki azt mondta, hogy fantasztikus ötlet és nagyon lelkesek voltak. Egyikük, egy informatikával foglalkozó ügyfelünk azonban azt is hozzátette, hogy egy ilyen rendszer piaci bevezetése és sikerre vitele akár 5-10 év is lehet! Mire azt válaszoltam: ha 5-10 év múlva ez a rendszer működik, magas színvonalon kiszolgálja az ügyfeleket, „megáll a saját lábán”, akkor én már boldog vagyok. De ez igazán csak 5-10 év múlva fog eldőlni – mi azonban addig is igyekszünk ügyfeleinknek a jövőt már ma elhozni.