Jog és közgazdaságtan – új szakjogász-képzés a Pázmányon

2018 szeptemberében új szakjogász-képzés elindítását tervezi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A Gazdasági jogi szakjogász-képzésről dr. Szalai Ákos egyetemi docenst, a képzés szakfelelősét kérdeztük.

Miért tartotta szükségesnek, hogy létrejöjjön egy gazdasági jogi szakjogász képzés? Ez egy hiánypótló vállalkozás?

Az volt a célunk, hogy olyan szakjogász-képzést hozzunk létre, ahol meg lehet mutatni, hogyan hat a jog a gazdaságra és a gazdaság a jogra. Ahol fel lehet tárni egy-egy jogintézmény működésének vizsgálatakor a jog és a közgazdaságtan közötti fontos összefüggéseket. Szeretnénk összegyűjteni és átadni azt a közgazdasági tudást, ami hasznos lehet a gazdasági szereplőkkel együtt dolgozó, gazdasági ügyekben érintett jogászok számára. Úgy érezzük, hogy mindenképpen hiánypótló a képzés, hiszen ez a típusú tudás a jogi oktatásból egyelőre hiányzik. A mai jogászok kénytelenek saját tapasztalataikból, autodidakta módon összeszedni ezt. Az ő munkájukban tipikusan nem a jogi egyetemek közgazdaságtani bevezető kurzusain elhangzottakra (infláció, munkanélküliség, GDP, külkereskedelmi mérleg, keynesiánus vagy monetarista gazdaságpolitika stb.) van szükség, hanem olyan közgazdasági fogalmakra, amik akár egy szerződés megírásakor, akár egy jogszabály értelmezésekor hasznosak lehetnek.

Hogyan épül fel a képzés, milyen arányban szerepel a jog és milyen arányban a közgazdaságtan?

Nagyjából kétharmad-egyharmad az arány a jog javára, hiszen ez azért elsősorban egy jogi képzés. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy vannak közgazdasági és jogi kurzusok. A lényeg éppen az, hogy a legtöbb tárgy esetében keveredik a két tudományterületről érkező tudás. Minden kurzus témájában megkerestük a jelen nyitott jogi kérdéseit, amiknél még a joggyakorlat válaszaira várunk. Például:

• milyen korlátai vannak az egyoldalú szerződésmódosításnak – mi az, amit az egyoldalú szerződésmódosításra felhatalmazott fél már nem tehet meg?
• mikor tisztességtelen egy általános szerződési kikötés?
• mit értünk előreláthatóságon a szerződési jogban?
• mikor feltűnően nagy az aránytalanság egy szerződésben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között?
• hogyan állapítsuk meg egy vagyontárgy, szolgáltatás értékét (például ha vagyonelvonás történik)?
• mit fenyeget a fizetésképtelenséggel egy helyzet a társasági jogban?
• miképpen értelmezhetők a vezető tisztségviselő felelősségével kapcsolatos szabályok?
• mit jelenthet az adott helyzetben általában elvárható magatartás konkrét esetben?
• mikor jár fokozott veszéllyel egy tevékenység?
• mit jelent az, hogy egy alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben okoz kárt?
• hol van az állami szabályozás korlátja alkotmányos tulajdonjog szempontjából (pl. trafiktörvény)?

Ezek kapcsán egyrészt végiggondoljuk, hogy milyen jogi értelmezések lehetségesek, és megmutatjuk, hogy az ezek közötti választás milyen gazdasági hatásokkal járhat. (Nem állítva, hogy ezek a gazdasági hatások döntő szerepet kell, hogy játsszanak a jogértelmezésben – de nem is zárjuk ki a szerepüket.) Tehát nem kurzusok, témák szerint választjuk szét a közgazdasági és a jogi tudást, hanem ugyanannak a problémának a két olvasataként mutatjuk be őket. De persze lesznek azért tisztán közgazdasági és tisztán jogi kurzusaink is.

Ez a fajta megközelítés egyben gyakorlatorientáltságot is jelent.

Folyamatosan olyan kérdésekről fogunk beszélni, amik nyitott kérdések a mai jogalkalmazás, joggyakorlat terén. A kurzusok, a képzés tervezésekor először azt gondoltuk végig, hogy mik azok a közgazdaságtani fogalmak, összefüggések, amelyek átadását fontosnak tartjuk. Ehhez keresünk olyan aktuális jogi problémákat, amelyek elemzése hasznos lehet. Itt persze tekintettel voltunk arra, hogy a képzés egyéves (és nem a hosszabb kétéves): ezért, értelemszerűen, nem fér bele minden, a gazdaság számára fontos nyitott jogi kérdés. Azokat választottuk ki, amelyek aktuális problémának is tűnnek, és alkalmasak is ezeknek a közgazdaságtani ismereteknek a megvilágítására . Éppen ezért a jogi témák az idők során változni fognak – minden évben arról fogunk beszélni, ami éppen aktuális. A közgazdaságtani ismeretkör állandó lesz. Azt reméljük, hogy a hallgatók úgy hagyják majd el a képzést, hogy ha egy új, a képzésen nem elemzett probléma bukkan fel a joggyakorlatban, vagy saját praxisukban, akkor ezeket az összefüggéseket maguktól is képesek lesznek felismerni. Azok a hallgatók pedig, akik két-három év múlva járnak majd a képzésre, már más jogi problémák elemzésén keresztül fogják megismerni ugyanazokat a közgazdaságtani fogalmakat. Épp ezért reméljük, nem csak üres szólam, ha úgy fogalmazunk: ezt a képzést az élet is fogja szervezni.

Hogy válogatták össze az oktatói gárdát? Kik fognak tanítani a képzésen?

A közgazdasági tárgyainkhoz kiváló közgazdászokra volt szükségünk. Közöttük a Pázmány és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói találhatók elsősorban. A jogi tárgyaknál alapvetően arra törekedtünk, hogy lefedjük a jogi élet széles spektrumát. Lesznek oktatóink minisztériumi vezetők, bírák, bíróságon dolgozó tanácsadók közül, vannak köztünk gyakorló ügyvédek. Mindegyikük hosszas egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezik. Olyanok is szép számmal akadnak köztük (például a Corvinus jogi oktatói), akik közgazdászokat is tanítanak, így pontosan ismerik, hogy a közgazdaságtani oktatásból, a közgazdászok tudásából mely jogi ismeretek hiányoznak – éppen ezért értik, hogy a közgazdászok számára mik a nehezen érhető jogi összefüggések. Ezeket a gyakori félreértéseket szintén középpontba szeretnénk állítani.

Kiknek javasolja leginkább ezt a képzést?

Azt gondolom, azoknak a jogászoknak lehet ez a képzés érdekes, akik a gazdasági élettel szoros kapcsolatban vannak, akár jogi szakértőként, ügyvédként, akár bíróként. Másként fogalmazva: szerintem mindazok számára vonzó és – remélem – hasznos is lehet, akik már szembesültek az előbb említett problémával, hogy a közgazdászok, a gazdálkodók időnként egy jogász számára furcsa dolgokat tudna kérni, kérdezni. Mondhatnám: mindazok számára, akik érezték már úgy, hogy tolmács kell egymás megértéséhez, a közgazdászok problémáinak jogi, és a jogászi dilemmák közgazdasági nyelvre fordításához. Aki ezt a képzést elvégzi, annak nem lesz majd tolmácsra szüksége.