A digitalizáció nem hagyja érintetlenül az élet valamennyi területét, így a jogot sem. Évek óta keringenek különböző elképzelések a digitalizáció térhódításából fakadó jogi kihívásokat illetően, ugyanakkor most már valóban életünk küszöbén állnak az önvezető autók, avagy a digitális fizetőeszközök. A jog pedig nem maradhat tétlen, válaszokkal kell, és fog is szolgálni. A kérdés csupán az, hogy mik lesznek ezek a válaszok. A Legal Fest során dr. Mezei Kitti és dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár, a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fogják körbejárni a kérdést.
Nem kell messzire mennünk a digitalizáció aktualitását keresve, a The New Lawyer Challenge döntőjében már egyetemisták is találkozhattak a területtel:
Egy humanoid, önálló gondolkodásra is képes gondozó robotot kölcsönöz ki egy vállalat, amely robot hibát vét feladata ellátása során. Felmerül a kérdés, vajon kinek kell viselnie a kárt? A programozónak, a fogyasztónak, avagy a közvetítő cégnek? És vajon miért? A történetet tovább gondolva, mi történik akkor, ha ezt a humanoid, önálló gondolkodásra képes robotot valaki megüti, avagy valótlan állítást tesz közzé róla?
Megillethetik önálló személyiségi jogok a robotot, avagy a rongálás, illetve egyes, jogi személyeket illető személyhez fűződő jogok által érvényesítheti érdekeit valaki?
A digitalizáció általános térhódítása, és a robotok mellett a Legal Festen szó fog esni a gazdasági élet alapját jelentő fizetőeszközök digitalizációjából eredő jogi kihívásokról is. Egy kevésbé futurisztikus példával szemléltetve, pénzügyi krach esetén a Revolut számlánkon lévő pénzt (követelést) ki fogja teljesíteni? Tekintve, hogy a Revolut nem itthon van pénzintézetként nyilván tartva, az biztos, hogy nem az Országos Betétbiztosítási Alap. Szintén a jövő technológiája, ugyanakkor már köztünk élő jelenség a kriptovaluták mindennapos használata. Nem csupán innovatív FinTech cégek, kockázatkereső fejlesztési igazgatókkal rendelkező bankok nyitottak irántuk, ugyanis benzinkutakon is lehet már kriptovalutával fizetni, nem is olyan messze Magyarországtól.
Horvátországban a MOL-csoport egyes benzinkutain már elfogadják fizetőeszközként a kriptovaluták legelterjedtebb képviselőit.
Ez a jog számára mit jelent? Kesze-kusza kötelmi csomókat alkotva lehet eljutni egy ilyen megoldásig, avagy már létezik intézményesített válasz az ilyen alternatív jellegű vállalati, avagy fogyasztói igényekre?
Tarts velünk a Legal Festen, ahol Szentgáli-Tóth Boldizsár, és Mezei Kitti kalauzol el minket a legaktuálisabb jogi kihívások területére. Mit is érdemes róluk tudni? Elöljáróban: mindketten szerepeltek a Forbes magazin fiatal kutatókat bemutató 30 fős listáján.
Mezei Kitti 2014-ben jogi, majd 2017-ben pénzügyi diplomát szerzett Pécsett. Ezt követően az akadémiai szférában helyezkedett el, először PhD hallgatóként, majd tudományos munkatársként a Magyar Tudományos Akadémiánál. Kitti jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében dolgozik, oktatási tevékenységét pedig a BME Üzleti Jogi Tanszékén folytatja.
Szentgáli-Tóth Boldizsár jogi diplomáját az ELTE-n, mesterdiplomáját pedig Párizsban szerezte 2014-ben, majd 2015-ben LL.M. fokozatot szerzett a CEU-n. Egyetemi évei alatt tagja volt a Bibó István Szakkollégiumnak. Karrierje elején a Miniszterelnökségen is dolgozott, majd előtérbe került tudományos pályafutása. A Bibó István Szakkollégium és az ELTE-ÁJK óraadója, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója. Az Arsboni Közösség tagja, az Arsboni Gyakornoki Program mentora.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.