Elnőiesedett a jogász szakma! – Hol vannak a férfiak?

Amikor az első magyar ügyvéd hölgy, Ungár Margit letette az utolsó vizsgáját 1928-ban, a vizsgálóbizottság elnöke azzal dicsérte meg, hogy „férfiasan beszélt”. Ez volt az a pillanat, amikor a még csak kizárólag férfiakból álló szakma befogadta az első nőt. Száz év sem telt el azóta, és egy friss felmérés szerint már csupán az ügyvédek 56%-a férfi. Sőt, a közjegyzők területén már lassan egyenjogúsító férfimozgalmat lehetne indítani, mert ott 73%-os arányban dolgoznak nők.

Az adatok elolvasása után, vajon biztos tényként kezelhetjük már azt, hogy elnőiesedik a jogász szakma és mint a pedagógusoknál: kis túlzással nagyítóval kell keresni a férfiakat?
A „miért nehéz nőként érvényesülni a jogászok között” átalakul arra, hogy „miért nehéz férfiként érvényesülni a nők között”?

Amikor Myra Bradwell, a világ első női ügyvédje próbálkozott önálló praxist indítani, kísérletét azzal verték vissza 1873-ban, Illinoisban, hogy nőként nem tudna „ésszerűen” megítélni egy bűncselekményt, mert a nők alapvetően érzelemvezéreltek.
Ezt az érvelést követve és levetítve a mai korra, a női-férfi arányoknak az eltolódását magyarázhatnánk azzal, hogy a jogi munka végzéséhez csomó pozitívnak vélt „női jellemzőt” sorolunk: türelmes, megértő, empatikus, gyakorlatias, precíz stb.
Mindezek egy férfi jogászra nem lehetnek igazak, de mégis szükséges, hogy igazak legyenek? Már akkor is elfogultan feministák, vagy durván hímsoviniszták vagyunk, ha egyáltalában felvetjük ezeket a kérdéseket?

Az egyetemeken elvárt hazai komplex jogrendszer megtanulásához, majd az ezen a területen való munkavégzéshez rettentően sok türelem, empátia, gyakorlatiasság és precizitás kell. Kijelenthetjük, hogy a jogi szakmák bizonyos részéhez a női kompetenciák sokkal markánsabban illenek, mint a férfi princípiumok?
Ne csak a közjegyzőkről beszéljünk, hanem vegyünk példaként az adótanácsadókat, az Ő esetükben is hasonló skillek meglétéről beszélhetünk, mivel precizitás és türelem nélkül, nem lehetne magasfokon végezni, ezt a „jogi munkavégzés csúcsának” tekintett területet.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Ha elfogadjuk, hogy ezek alapvetően „női” képességek, akkor érthetőbb, hogy elnőiesedik ez a terület, és ha egyszer markánssá vált ez a folyamat, akkor öngerjesztővé is válhat: ki állna be szívesen férfiként dolgozni nők közé? Amikor mondjuk, egy állománygyűlésen a nők karéjában egy-két férfi virít csupán. Őket nem nézik ki maguk közül a hölgyek? Ráadásul a hasonlóan működő tantestületekben még lehet azzal érvelni viccesen a férfi kollégák jelenléte mellett, hogy kell a határozott fellépés, a férfihang olykor a gyerekeknek, de vajon mit lehet mondani a jogi eljárásokban, ott miért jöhet jól a speciális férfijelenlét?

Mindazonáltal azt is felmérték, hogy az ügyvédi munka alapvetően a hétköznap, az emberek/ügyfelek munkaidején túlra tevődik, hiszen a saját munkaidejükön túl tudnak jogi dolgaikkal foglalkozni. Ez a ma érvényes családmodellt figyelembe véve a nőket érintheti hátrányosan: ügyvédkedés helyett, inkább az egzaktabb munkaidővel kecsegtető közigazgatás felé fordulnak, hogy több idejük jusson a családjukra.
Nem férfisoviniszta megközelítés-e ez, hiszen miért kellene, hogy egy nőnek több ideje jusson a családjára, mint egy férfinak? De fordított megközelítésből is feltehetjük a kérdést: egy férfinek nem volna joga ugyanannyit lenni a családjával, mint egy nőnek?

Azt is állítják a kutatók, hogy az ügyvédek között manapság sokkal nagyobb küzdelem folyik az ügyfelekért, mint korábban, következésképp az árakat is csökkenteni kellett. Ez összefüggésbe hozható az elnőiesedéssel? A csökkenő bevételi lehetőségek több nőnek nyithatnak utat, hiszen a férfiak elhagyják a korábbinál kevésbé jövedelmező területet?

Még egy utolsó, érdekes szempont a témában, hogy a koronavírus kapcsán angliai kutatások azt mutatják, hogy a heti pár nap home-office munkavégzés a fizikai jelenlét helyett segíthetne a jogi munkáltatóknak abban, hogy a nemi dverzitás még inkább meglegyen egy adott cégnél. Ez segíthetne a nőknek abban, hogy komolyabb pozíciókra is aspirálhassanak anélkül, hogy családi életük megszűnne.

Egy biztos: a nők még mindig alulreprezentáltak a vezető ügyvédi irodák partnerei között és a magas presztízsű jogi szolgáltatók pl. a Big Fourok vezetői között. Ez vajon miért lehet?

Ami talán a legfontosabb kérdés, hogy miért él bennünk az a fogalom, amikor egy adott területen a korábbi tendenciákhoz képest egyre több nő jelenik meg, hogy az a szakma „elnőiesedik”. Ez egy pejoratív kifejezés? Maga a gondolatmenet is szexista?
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a női-férfi arányok kérdése, az egyik legfelkapottabb téma ma a közbeszédben.
Fontos kérdések a cikkben említettek, de szándékosan hagyjuk nyitva őket, hiszen szeretnénk megragadni az alkalmat és diskurzust indítani a témával kapcsolatban. Ennek mentén pedig nagyon várjuk azok írásait szerkesztőségünkbe, akiknek van véleménye a témáról, publikálásukkal is tovább folytathatjuk a közös gondolkodást. Továbbá várjuk tapasztalataitokat is kérdőívünkben, melynek linkjét lejjebb találjátok.

    ☜✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃✃☞

📈⚖️Kutatás a Jogi Munkaerőpiacról⚖️📈

Az Arsboni azért hozta létre a Jogi Munkaerőpiacról szóló kutatását, hogy a hazai jogi munkakultúra emberségesebb, kiszámíthatóbb és átláthatóbb legyen. – Ehhez viszont szükségünk van, a TE véleményedre is!

Mondd el, hogy mit gondolsz a hazai folyamatokról és mit változtatnál meg gyökeresen. Ne hagyd, hogy régi elvek mentén alakítsák a sorsod.

Formáld TE az arányokat és ne hagyd, hogy elnyomjanak!

Irodalomjegyzék
  1. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/36_Fonai_Mihaly.pdf
  2. https://juratus.elte.hu/gyermekvallalas-es-jogi-karrier-melyik-jogi-palya-mennyiben-kedvez-a-gyermekvallalasnak/
  3. https://nokert.hu/k-20180925-2234/2557/1/az-elso-magyar-ugyvedno-ungar-margit
  4. https://prolawyer.hu/tanulmany/a-vezeto-ugyvedi-irodakban-44-os-a-nok-aranya-magyarorszagon/
  5. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/959/1/Dunavolgyi_Maria_dhu.pdf
  6. https://www.ft.com/content/24428ce4-a99c-11ea-abfc-5d8dc4dd86f9?fbclid=IwAR3T1RY0We44sykUHAFo9xmepv09utNh8UxhpePHwxd-bafnNEsI68WXWok

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.