Eltörölt szabadságjogok? Vihar a szivárvány fölött, avagy a budapesti Pride helyzete

Az emberek többsége egyetért abban, hogy kevés téma vált ki nagyobb vitákat egy vasárnapi családi ebéd során, mint a közélet eseményei. Cikkemben különböző nézőpontok ütköznek, aktuális döntések hátterét vizsgálom, mindezt a magyar valóság kontextusában. Szó lesz az Alaptörvényben rögzített alapjogokról, a gyülekezési jog módosításáról, a budapesti Pride-ról, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök álláspontjáról. Felmerül a kérdés, hogyan fog alakulni a közélet jelenlegi egyik legfoglalkoztatottabb témája a jövőben?

Alapjogok és korlátok – Mit véd az Alaptörvény?

Az Alaptörvény, vagyis a magyar alkotmány, az a norma, amely a jogrendszer tetején helyezkedik el. Az Alaptörvény egy önálló jogforrás, meghatározza önmagát és a jogrendszerben alatta elhelyezkedő más jogszabályokat egyaránt. A magyar jogrendszer alapja és mindenkire kötelező. Rögzíti az alapjogokat, amelyeket mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül biztosít, ezt nevezzük a diszkrimináció tilalmának. Ezen kívül a gyülekezési jog is alapjogok közé tartozik, miszerint „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez”. Azonban ennek lehetnek korlátai, az Alaptörvény VI. cikke értelmében „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”. Illetve, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében az alapvető jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Egy alapvető jogot csak akkor lehet korlátozni, ha ez egy másik alapvető jog érvényesülése vagy egy fontos alkotmányos érték védelme érdekében szükséges. A korlátozásnak arányosnak kell lennie, csak a legszükségesebb mértékig terjedhet, és nem sértheti az adott jog lényegi tartalmát.

Merre tart a gyülekezési jog? Új szabályok, régi kérdések 

Az Országgyűlés megszavazta a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény módosítását, amely értelmében szigorítaná a gyülekezési jog korlátait, a gyermekek védelmére való tekintettel. A törvénymódosítás tartalmazza, hogy: „Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti, illetve a tilalmazott tartalom lényegét jeleníti meg”. Az említett tilalom azt jelenti, hogy 18 éven aluliak számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, valamint olyan anyagokat, amelyek öncélúan ábrázolják a szexualitást. Ugyanez vonatkozik minden olyan tartalomra is, amely a nemváltást, a születési nemtől eltérő önazonosságot vagy a homoszexualitást népszerűsíti. A gyülekezési hatóság megtilthatja a rendezvény megtartását, ha az egyeztetés után rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a bejelentés egy tiltott gyűlés szervezésére irányul. A rendezvényt legkorábban az esemény előtt egy hónappal lehet bejelenteni. A történések heves érzelmeket váltottak ki az emberekből és szinte rögtön, még aznap amikor a módosítás megjelent a Magyar Közlönyben a Momentum párt tüntetést szervezett a Kossuth téren, ami végül a Margit hídnál folytatódott és emberek százai csatlakoztak az eseményhez és protestáltak alapvető jogaik csorbítása ellen. A Kormány álláspontja szerint a törvénymódosítás nem a gyülekezési jog megszüntetésére, hanem annak szabályozására irányul, különös tekintettel azokra a rendezvényekre, amelyek potenciálisan sérthetik a gyermekek jogait. A Kormány hivatalos oldalán kifejtette véleményét a módosítással kapcsolatosan:

„Magyarország területén csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára, ezért tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti – döntött az Országgyűlés.”

A törvénymódosítás várhatóan 2025. április 15-én lép hatályba.

Külön utak, de közös cél? A gyülekezési jog és az Alaptörvény összhangja. 

A gyülekezési jog és az Alaptörvény összhangja kérdésessé válik a 15. Alaptörvény-módosítás fényében, különösen az arra való tekintettel, hogy a módosítás még nem lépett hatályba. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez”, amely a demokratikus jogállam egyik alapvető pillére. Az Alaptörvény 15. módosítása azonban olyan szigorításokat vezet be, amelyek gyengíthetik ezt a jogot, ami abban nyilvánul meg, hogy az alapjogok körében az élethez való jog kivételével a gyermekek joga minden más alapjogot megelőzne, amely számos jogász és civil szervezet szerint alkotmányos aggályokat vet fel. A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International is jelezte, hogy a módosítás diszkriminatív lehet, és sérti az egyenlő bánásmód elvét. A Kormány érvelése szerint az Alaptörvény rendelkezéseit nem érinti a változás, mivel az új szabályok nem tiltják meg a gyülekezést, csupán „speciális esetekben” lehetőséget adnak annak korlátozására. A szakértők azonban rámutatnak arra, hogy a jogszabály megfogalmazása túl tágan értelmezhető, így politikai eszközként használható egyes rendezvények betiltására. A legjelentősebb pontja az összevetésnek, hogy amikor a gyülekezési jogról szóló törvénymódosítást megszavazta a Parlament, az ezt alátámasztó Alaptörvény-módosítás még nem lépett hatályba, így a szakértők álláspontja szerint a jelenleg hatályos Alaptörvény szabályába ütközik. 

Budapesti Pride: Ünnep vagy kihívás?

Felmerül a kérdés, hogy a Pride esetében az új szabályok jelentenek-e aránytalan akadályt a rendezvény megtartására? A kormány szerint a módosítás célja a közrend és a közbiztonság védelme, különös tekintettel a nagy tömegeket megmozgató eseményekre. Az ellenvélemények azonban azt vallják, hogy ez az érv akár politikai alapon is megakadályozhat bizonyos rendezvényeket, például a Pride felvonulást. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a felvonulást a gyermekek jogai érdekében esetlegesen betiltsák, ez bármelyik demonstrációt érintheti, azonban köztudott, hogy a Pride felvonulás politikailag és szimbolikusan is egy érzékeny esemény. A Pride szervezői nyilatkozatából kiderül, hogy számítottak arra, hogy a gyülekezési jog módosítására kerül sor a közeljövőben: 

„Még tartanak az egyeztetések a jogászokkal, de az elmúlt hetekben belengetett információk alapján számoltunk vele, hogy a gyülekezési törvényt tervezik módosítani”

Rekordidő alatt született tollvonás és az államfő álláspontja

1998 óta összesen 4091 törvényt fogadtak el, ebből mindössze hét volt olyan, amely egyetlen nap elfogadásra került, ez a javaslatok 0,17 százaléka. Ezek közé tartozik a 2025. évi III. törvény, ami a gyülekezési jog módosítását tartalmazza. A törvényjavaslatot 2025. március 17-én hétfőn nyújtották be a Fidesz-KDNP képviselői, amit másnap március 18.-án 136 igen és 27 nem arányú szavazattal fogadott el az Országgyűlés, rendkívüli eljárásban. A köztársasági elnök még aznap aláírta a javaslatot, így már kedden hatályba lépett. Sulyok Tamás államfő Facebook posztban reagált és fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy miért írta alá a törvényjavaslatot. A köztársasági elnök szerint a gyermekek sérülékenysége indokolja a gyülekezési jog arányos korlátozását, így az alapvető jogok közötti ütközés feloldását. A kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvény kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított jogait érintő magatartásokat tiltja, ezért nem érinti a gyülekezési jog lényegi tartalmát.  

Az Európa Tanács Emberi Jogi biztosa, Michael O’ Flaherty felszólította a magyar államfőt, hogy ne írja alá a gyülekezési törvény módosítását. X nevű közösségi média oldalán fejtette ki, hogy nagyon aggasztja a gyülekezési jogról szóló törvénymódosítás, amely lehetővé tenné a Pride felvonulás betiltását.

Füstgyertyák gyúltak a Parlamentben

A törvénymódosítás elfogadása után a Momentum párt több látványos akcióval is tiltakozott. Az Országgyűlésben füstgyertyákat gyújtottak, és egy hangszóróból lejátszották a szovjet himnuszt, ezzel demonstrálva, hogy szerintük a jogszabály visszatérés a diktatúrához. Kövér László, az Országgyűlés elnöke összesen 70 millió forintos bírságra büntette a Momentum pártot, és egyes képviselőket több napra kitiltotta az Országgyűlés üléséről. A párt emellett tüntetést is szervezett, amelyen több száz ember részt vett és farkasszemet néztek a rendőrökkel a Margit híd lábánál. Emellett, Hadházy Ákos független képviselő is demonstrációt szervezett 2025. március 25-ére, a tüntetők teljesen betöltötték a Ferenciek terét. 

Összegzés

A gyülekezési törvény módosítása élénk vitákat váltott ki az emberekből, míg a Kormány álláspontja szerint a cél a gyermekek védelme, többen aggódnak amiatt, hogy a módosítás korlátozhatja esetlegesen egyes rendezvények megtartását.  Illetve, a társadalom is kiáll a gyülekezési jog, mint alapjog mellett, így több ember már felvan készülve arra az eshetőségre, hogy a Pride felvonuláson való részvételért „járó” 200 ezer forintos büntetést kifizesse, vannak akik már elkezdtek is gyűjteni erre a célra. A törvénymódosítás nagy figyelmet generált a felvonulásnak, így feltehetően, ha 2025. június 28-án megtartják a Pride-ot az eddigi lehető legnagyobb felvonulás lesz, jóval több ember fog kilátogatni, mint az elmúlt években bármikor. Ennek lehetséges oka az lehet, hogy az emberek ezzel fejezik ki, hogy nem fogadják el, hogy alapjogaikat korlátozzák. Az új szabályozás hatásai egyelőre nem teljesen tiszták, de a gyors elfogadás és a tiltakozások arra utalnak, hogy a téma még hosszú ideig napirenden marad. 

Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források