Hogyan tovább? Hatályban a Lex Futballhuligán

Korábbi írásunkban beszámoltunk arról, hogy milyen aggályokat vet fel a sporttörvény legújabb módosítása, ugyanis az abban foglalt szabályozás a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog korlátozását jelenti. Pedig ennek korlátozásra csak akkor van alkotmányos lehetőség, ha az megfelel a szükségességi-arányossági tesztnek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya legyen megfelelő arányban egymással, a korlátozás csak az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazásával valósítható meg.

A köztárasági elnöknek megvolt az Alaptörvény adta esélye, hogy vétót emeljen a törvény ellen, és végső soron az alkotmányos dilemma megválaszolását az Alkotmánybíróság elé vigye, ezzel azonban nem élt. Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. A sporttörvény módosításánál könnyen belátható, hogy az alapjog sérelmének reális veszélye áll fenn, tehát az alaptörvény-ellenesség feltételezhető. Ilyenkor pedig a köztársasági elnöknek nincs mérlegelési lehetősége. Az Alaptörvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy „megküldi” és nem úgy, hogy „megküldheti”. Ennek ellenére a törvényt mégis aláírta, az a Magyar Közlöny 91. számában 2014. július 3-án kihirdetésre került. A jövőben a szurkolók előtt két út kínálkozik, hogy a törvény mégis az Alkotmánybíróság elé kerülhessen.

ujpest-ftc-kissrac

  1. Az alapvető jogok biztosának eljárása

Az alapvető jogok biztosa határozott kérelmet tartalmazó indítványban kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, ha az ombudsman álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll. Ehhez az alapvető jogok biztosának honlapján kezdeményezni kell az ügy elindítását a szükséges paraméterek kitöltésével. Az alapvető jogok biztosa bevonásának előnye, hogy ez az eljárás akár azonnal (a cikk elolvasása után) is megindítható.

  1. Alkotmányjogi panasz

Az előző eljáráshoz képest, csak jóval később kerülhet az Alkotmánybíróság elé a kérdés az alkotmányjogi panasz alkalmazásával. Az alapvető jogok biztosának eljárásához elegendő ugyanis, hogy a biztos szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll. Az alkotmányjogi panaszhoz már tényleges jogsérelem is szükséges. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében [23. § (2) bekezdés] az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha

–          az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

–          nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

A szükséges elemek tehát a személyes érintettség, a jogsérelem bekövetkezése, az, hogy ezt a jogsérelmet maga a jogszabály okozza, amely alaptörvény-ellenes, és ne legyen jogorvoslati lehetőség, vagy ha van, azt merítse ki a személyesen érintett.

Mivel a törvényt kihirdették, és a kihirdetését követő napon, vagyis 2014. július 4-én 0 órakor hatályba is lépett, megnyílt a lehetőség az alkalmazása előtt, ennek ellenére csak akkor élhetünk az alkotmányjogi panasszal, ha az alkalmazása során tényleges jogsérelmet szenvedünk el, tehát amikor először veszi le biometrikus adatainkat a szurkolói kártyánál а sportesemény szervezője és kezdi meg az adatkezelést. Nehezíti a helyzetet, hogy a jogalkotó objektív határidőt is megjelölt az alkotmányjogi panasz benyújtására, ezt ugyanis csak az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet megtenni. Ez a végső dátum pedig 2014. december 31., ezt követően már nem lehet közvetlen alkotmányjogi panasszal élni. Annak ellenére tehát, hogy a törvénymódosítás hatályba lépett, ha év végéig ténylegesen egyik stadionban sem alkalmazzák az új rendszert, nem élhetünk már ezzel a lehetőséggel.

A panasz benyújtásának feltétele a jogorvoslat kimerítése, illetőleg benyújtható közvetlenül akkor is, ha nincs a „jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslat”. A sportesemény szervezőjének a törvény adja a jogot a biometrikus adatok kezelésére. Ez persze nem zárja ki, hogy az, akinek az adatait kezelik bírósághoz forduljon az adatkezelés miatt, mivel azonban a vitatott előírás kógens szabály (vagyis attól eltérni nem lehet), az adatkezelés kérdésében nincs mérlegelési lehetőség. A jogvitában a bíróság eljárása ebben a részében formális – csak azt vizsgálhatja, hogy a sportesemény szervezője jogosult-e az adatkezelésre, azt nem lépte-e túl, illetőleg hogy az adatkezelés során betartották-e a törvényben előírt eljárási szabályokat –, így az nem tekinthető a jogsérelmének hatékony orvoslására szolgáló, arra alkalmas jogorvoslatnak. Az Alkotmánybíróság is arra az álláspontra jutott egyik korábbi döntésében [33/2012. (VII. 17.) AB határozat], hogy nem támasztható az Alkotmánybíróságról szóló törvény. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz benyújtásának feltételeként olyan jogorvoslat kimerítésének követelménye, amely – a vonatkozó jogi szabályozásból következően – nem alkalmas arra, hogy a panaszos jogsérelmét orvosolja. Ezek alapján nem kell a biometrikus adatok kezelése esetén semmilyen jogorvoslattal élni, egyből kezdeményezhető az Alkotmánybíróság eljárása.

iris scan security

Alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek Alaptörvényben biztosított jogát az egyedi ügyben alkalmazott, illetőleg hatályosuló jogszabályi rendelkezés sérti. Vagyis a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, tehát – ahogy az Alkotmánybíróság fogalmaz – az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek. A személyes adatok védelméhez fűződő jog alapjog, ez a feltétel tehát teljesül, az adatkezeléssel pedig a személyes érintettség is megvalósul.

A törvény hatálybalépése miatt innentől már a szurkolók kezében van a lehetőség, hogy az alkotmányos intézményrendszer útján érvényesítsék jogaikat, és a sérelmezett szabályozást az Alkotmánybíróság elé vigyék.

Képek forrása:

http://www.colourworks.co.za/wp-content/uploads/2011/09/eye-tech.jpg

http://ultrasliberi.hu/wp-content/uploads/2013/06/ujpest-ftc-kissrac.jpg

http://ultrasliberi.hu/wp-content/uploads/2011/04/0IMG_1395.jpg

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.