Innováció és megújulás – a JÖSz múltja, jelene és jövője

Huszonegyedik század, innováció és interdiszciplinaritás. E három kifejezés mentén építkezik az ELTE ÁJK joghallgatókból álló szervezete, amely többek között megreformálta az oktatási rendszerét, igazgatói struktúrát vezetett be és emellett igyekszik a projektalapú gondolkodásmódot a mindennapjaik részévé tenni.

A Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) idén ünnepeli hatodik évfordulóját. Az igazgatóval, dr. Sárhegyi Istvánnal beszélgettünk.

Első körben mesélj röviden magadról, hogyan és mikor váltál a JÖSz tagjává?

Jelenleg a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodánál vagyok ügyvédjelölt, tavaly végeztem az ELTE ÁJK jogász szakán. Az egyetemi évek alatt próbáltam minél aktívabban részt venni az egyetemi közéletben, minden olyan tevékenységben, amelyben a tanulás mellett az egyetemen be lehetett kapcsolódni. A JÖSz-nek már elsőéveskén a tagja lettem, de voltam a HÖK elnökhelyettese, illetve a Polgári Jogi TDK vezetője is. Az egyetem elvégzése után a Nemzetközi Űregyetemen Space Studies programjában vettem részt, ekkor lettem az űrjog megszállottja. Emellett egyébként a fő érdeklődési köröm a tőkepiacok joga.

V. Jog és Innováció Meetup

Szeptemberi meetupunkon elméleti és gyakorlati megközelítésből vizsgáljuk meg, hogy a ma elérhető technológiák milyen módon hatnak a jogi praxisra. Találkozzunk szeptember 25-én!

A szervezeti reform keretében bevezetésre került az igazgatói tisztség. Pontosan hogyan alakult ez, ki és mi a feladata?

Idén ősszel kezdtük el az új profil kiépítését, amelynek fontos része volt az igazgatói tisztség megalakítása. A JÖSz gyakorlatilag kétfejűvé vált: van egy Elnökség, amely hallgatókból áll, és egy igazgató, aki a szakmai háttér felelőse. Az igazgató egy alumni tag, aki a JÖSz szakmai és oktatási feladatait látja el. Erre azért volt szükség, mert – mivel az igazgató egy végzett jogász – a kapcsolatrendszerén keresztül komolyabban veszik a munkapiacon. Emellett rálátása van már arra is, hogy ténylegesen mik azok a képességek, amelyekre a hallgatóknak szüksége van az egyetem elvégzése után. Idén engem választottak meg, mint első igazgatót.

Milyen értékek mentén képviseled az igazgatói tisztséget, te miben látod ennek a szerepnek a fontosságát?

Nagyon fontosnak tartom azt a JÖSz-ben, hogy ez egy alulról, organikusan fejlődő szervezet. Ennek ellent mondhatna az igazgatói tisztség, de erről egyáltalán nincs szó. Az igazgató együttműködik az Elnökséggel, egy szinten, összehangoltan. Szakmai

programomat mindenképpen a tagok elvárásaihoz igazítom,

az ő elképzelésük az elsődleges, így biztosítva az organikusságot a jövőben is.

A választás is ennek a gondolatnak az égisze alatt működik: az elnök pályázatot ír ki, amelyre lehet jelentkezni, és a pályázat alapján a közgyűlés választja meg a szervezet igazgatóját.

Az évek során emellett több változás is történt. Melyek a profilváltás további fő irányai?

Idén lett hatéves a JÖSz, és már az első években is az volt a fő koncepció, hogy a szervezet valami olyasmit nyújtson a hallgatóknak, amelyet az egyetemen nem találnak meg. Akkor is az organikusság volt az elsődleges, ezért is jelenik meg a nevünkben az önképzés.

Előadásokat szerveztünk, voltak belsős képzések, de külsős, nagyelőadások is. Már ezzel elkezdődött egy struktúra kialakulása: különböző előadók adtak elő jogi és nem jogi témákban, amelyekből aztán kurzusok fejlődtek ki. Ezek rendszeressé váltak, és így kiépült a major-minor kurzusrendszer. Az előbbiek heti rendszerességgel, utóbbiak kéthetente vagy tömbösítve vannak megtartva. Ezekből kettőt kell mindenkinek választani, valamint korábban házidolgozatot is kellett írni.

Ezt követően a kurzusok tagozatokba rendeződtek. Létrejött a négy tagozat: a civilisztika, a büntetőjogi, a közjogi és a nemzetközi és európai jogi tagozat. Ezen belül vannak a major és minor kurzusok, amelyek közül a minorok adják a rendszer rugalmasságát, ugyanis míg a majorok a tagozatokhoz kötődnek, addig a minorokra bármilyen tagozatos hallgató jelentkezhet.

Tavaly év végén a hallgatók úgy érezték, hogy ennél tovább önállóan nem tudnak jutni, így jött képbe az igazgatói szerepkör a struktúrába, hogy az üvegplafon hatást áttörjék.

Mi volt az a program, amellyel mind az oktatási, mind a szervezeti felépítését megváltoztattátok?

A JÖSz-szel tartottunk egy piackutatást, hogy pontosan mire van igény a piacon, illetve az egyetemen. Azt láttuk, hogy a JÖSz észrevette azt a piaci rést, amelyet a 21. századi, innovatív és interdiszciplináris oktatása útján kíván betölteni. Ez, a jövő jogászainak képzése és oktatása lett az új profilunk. A kurzusainkon is innovatív szektorokkal kezdtünk el foglalkozni: például a tőkepiacok szektorával vagy éppen az űrjoggal.

Ennek a reformnak a zászlóshajója a projektrendszerünk lett. Ez a JÖSz-ön belül egy mátrixrendszert hozott létre. Vertikálisan vannak a tagozatok, és ezt szelik át horizontálisan a projektek. Minden hallgatónak kötelező egy projektben részt vennie, és négy szempont alapján eldöntjük, ki melyik projektbe kerül. Elsősorban ott van a hallgató preferencia sorrendje, másodsorban a megírt motivációja, harmadrészt az, hogy melyik tagozatban van, és végül, hogy hányadéves.

Hogyan néz ki egy projektcsapat, milyen területeket ismerhetnek meg a hallgatók az egyes programok kapcsán?

Egy projektben körülbelül 13-17 fő vesz részt. A csapatot egy alumni tag támogatja, aki emberi oldalról, mediátorként segíti őket, hogyan kell egy ilyen feladatot menedzselni, összehangolni. Emellett minden projektnek van egy szponzora, aki egy szakmai mentorral is kiegészíti a hallgatókat.

A projektek témái tekintetében mindenképpen arra törekedtünk, hogy az új profilba illeszkedjenek, azaz 21. századi kérdéseket kutassanak, amire még nincs egzakt válasz, ezért kreatívak legyenek, és több szektorra legyen rálátásuk.

Ezzel tudjuk maximalizálni a munka hozzáadott értékét,

és azt, hogy ne az legyen, mint egyes házidolgozatrendszerek esetében, hogy a beszámolójukat a hallgatók innen-onnan ollózzák össze, továbbá az oktatóknak sincs idejük arra, hogy alaposan átolvassák az elkészült munkákat. Ebben a rendszerben, mivel olyan témákat kutatnak csapatban és egyénileg is, amire még nincs válasz, nem tudnak plagizálni sem.

A félév végén létrejött projektmunka mindenképpen valami új lesz.

Hogyan zajlik a gyakorlatban egy projekt elvégzése, mi a félév menete?

Mérföldkőrendszerben működünk, öt van belőle, amelyet külsősök értékelnek. Van egy nagyon részletes követelményrendszer, amely gyakorlatilag meghatározza, hogy hova tegyék az „a” vagy a „z” betűt. A meghatározott struktúrán, formaiságon belül – amely ez az egységes arculatot segíti elő – azonban meghagyjuk a kutatás szabadságát.

Az első mérföldkő az irodalomjegyzék megszerkesztése – ez alapján látjuk, hogy pontosan milyen irányban szeretne a csapat haladni. Ezt követi a projektterv, amelynek van egy szakmai része, ahol megfogalmazzák a fő céljukat, és egy menedzsmenti része, amelyben leírják a csapatstruktúrát. Kockázatelemzést is végeznek, amely során például felmérik, hogy mekkora az esélye annak, hogy a szponzorjuk mégsem ér rá, és ez számukra milyen kimenetelt eredményez, mi erre a megoldási javaslatuk.

Az utolsó három mérföldkő szorosan egymáshoz kapcsolódik, ennek egyik része a vezetői összefoglaló. Ez a legszigorúbban leszabályozott rész, ennek nyolc oldalnak, és nagyon színesnek kell lennie, képekkel, táblázatokkal telinek. Profi dizájnerrel dolgoznak majd, és az is követelmény, hogy 10 perc alatt elolvasható legyen. A másik része maga a projekt, az 50-70 oldalas anyag, amelyet összeállítanak. Az utolsó mérföldkő pedig az, amely az egész rendszert motiválja, ami

a JÖSz konferencia.

Ennek keretében az összes szponzor, jelenlegi és jövőbeli támogató, munkáltató, illetve oktatók, család és barátok előtt, egy nagy konferencia során be kell mutatniuk a projektjüket. Ez sem történhet a hagyományos módon, hogy diasor mellett gyakorlatilag alákommentálják az előadásukat, hanem ennek is kreatívnak kell lennie, akár videóval, akár képekkel felturbózva. Itt minden csapatnak fél órája van, plusz negyed órája arra, hogy válaszoljanak a zsűri és a közönség kérdéseire.

Egy ilyen projekttel az is a célunk, hogy a hallgatók önismeretet tanuljanak, ugyanis a piackutatás során azt is észleltük, hogy még a végzett jogászok sem ismerik pontosan erősségeiket, gyengeségeiket.

Idén milyen projektekben vehetnek részt a hallgatók?

Az egyik projekt „A mesterséges intelligencia és annak a jövője a 21. században”, a másik „A kriptovaluták a magyar jogrendszerben”, és a harmadik „A V4-ek és az Európai Unió jövője”.

A témát alapvetően a szponzorok adják, amely illik a JÖSz által felépített rendszerbe, illetve mind pénzügyileg, mind szakmailag is ezek a támogatók segítik a projektek véghezvitelét.

Nemrég volt egy előadásotok, amely az űrjog bemutatását célozta meg. Milyen visszajelzéseket kaptatok a hallgatóktól?

Az „Elon Musk a Marsra megy!” előadás az űrszektort vette górcső alá, amelynél szintén az innováció állt a középpontban. Két jogász, egy űrhajós és egy mérnök beszélgetett egymással, amely mondhatjuk, hogy teljesen lefedte az űrjogi szektort. Nemcsak joghallgatók érkeztek az eseményre, és több visszajelzést is kaptunk, amelyek szerint rendkívül izgalmas volt a programunk.

Nyáron rendezitek meg az I. JÖSz Nyári Egyetemet, ez pontosan miről is fog szólni? Milyen hosszútávú tervek várnak megvalósításra?

A JÖSz profiljába illeszkedve rendezzük meg ezt a szakmai, kétnapos rendezvényt. Az első napon meghívott előadók adnak elő, az egyes innovatív témák neves személyei, második napon pedig állásbörze lesz – ügyvédi irodák, más vállaltok, illetve az államigazgatás szervei is meg tudnak ismerkedni a hallgatókkal.

Erre bármelyik egyetemről, bármelyik karról érkezhetnek hallgatók, és a lényege is az, hogy szeretnénk a JÖSz-t kinyitni más közösségek felé. Hosszútávú céljaink között szerepel, hogy ne csak az ELTE ÁJK hallgatói, hanem más egyetemek fiataljai is csatlakozhassanak szervezetünkhöz.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.