A jogrendszerek és jogi kultúrák kölcsönös megismerését is elő tudjuk segíteni – Interjú Torma Péterrel

Óvodában cseresznye volt a jele, rendőrtisztnek készült, dolgozott Stockholmban, tanult Hollandiában, Erasmus hallgatóként pedig Belgiumban. Brüsszelben az Európai Bizottság ösztöndíjasaként versenypolitikával foglalkozott, és szintén itt dolgozott versenyjogi profilú ügyvédi irodáknál is. Most pedig Budapesten és Stockholmban a TransLegal nevű cégnél egy olyan online jogi szótár fejlesztésén dolgozik, ami nem egy szimpla szótár, hanem bizonyos jogintézményeknek az egyes jogrendszerekben megjelenő különbségeit is bemutatja. Így az a jogrendszerek közötti bizalom kialakításához is hozzájárulhat.  

Milyen emlékeid vannak az egyetemről?

Imádtam egyetemista lenni. Kedvenc tantárgyaim a nemzetközi magánjog és a versenyjog voltak. Ez utóbbiból egyébként csak szemináriumi verzió létezett, így volt bennem egy erős hiányérzet. Eredetileg az volt a tervem, hogy elvégzem a jogot, majd a rendőrtiszti képzést, és rendőrtisztként megváltom a világot. Mikor aztán rájöttem, hogy mégsem akarok rendőrtiszt lenni,

évekig nem tudtam mit is keresek a jogon.

Talán mondanom sem kell, a kezdeti időszakban nem a tanulás volt a fő fókuszom. Az első félévben például még egy kettő egész nullás átlagot is sikerült összehoznom.

Legal Innovation Day

Ismerd meg, milyen jövő vár a jogi piacra!

Nem gondoltad, hogy otthagyod az egészet?

Klisésnek hangozhat, de úgy voltam vele, hogy ha elkezdtem, akkor be is fejezem. Ez egyébként csak hat év alatt sikerült. Otthon se mondták soha, hogy nekem jogásznak kell lennem, úgyhogy tényleg magamtól csináltam végig.

Hogy találtatok egymásra a TransLegal-lal? 

Ezt a véletlen hozta. Egy 2014. áprilisi délelőtt történt, – máig megmagyarázhatatlan és talán kicsit sorsszerű okból – hogy úgy gondoltam bemegyek a „jogi informatikai rendszerek használata” nevű szemináriumra. Így utólag visszagondolva egyébként az egyik leghasznosabb szeminárium volt mind közül. Az óra végén Dr. Balogh Zsolt, a kurzus oktatója jelezte, hogy be lehetne kapcsolódni egy jogi szótár fejlesztésének projektjébe. Ő egyébként a projekt első olyan felelőse volt, aki egyetemi háttérrel rendelkezett, és mind a mai napig annak kiemelten fontos része. Szóval jelentkeztem, hogy érdekelne ez a lehetőség. Néhány hónap múlva pedig a cég alapítója, Michael Lindner jött le Pécsre előadást tartani. Én pedig ekkor egyszerűen odasétáltam hozzá és megkérdeztem, hogy ki tudnék-e menni Stockholmba a cég központjába dolgozni. Akkorra ugyanis már szereztem némi tapasztalatot a projektben. Mivel pozitív választ kaptam tőle, így diplomázás után az Erasmus+ program keretében néhány hónapig Stockholmban gyakornokoskodtam. Miután letelt a gyakornoki időm, megtartottak távmunkában és részmunkaidőben, sőt még egy hollandiai LLM képzésemet is támogatták a Tilburg Law School-on.

Milyen volt külföldön tanulni? Milyen az oktatás egy nyugati jogi karon?

Nagyon jó és egyben nagyon más, mint a magyar. Nyugodtan mondhatom, hogy több gyakorlati ismeretet szereztem ott egy év alatt, mint Magyarországon hat alatt. Mondjuk azt azért hozzá kell tenni, hogy ezt az LLM képzést már jóval érettebb fejjel és tudatosabban kezdtem el. A nyugati képzés nagyon gyakorlatorientált. Minden arról szól, hogy hogyan alkalmazod a való életben az órán elhangzottakat. Vizsgán bármit használhatsz annak érdekében, hogy megoldj egy életszerű példát. Gyakorlatilag pont ugyanannyi eszköz áll a rendelkezésedre, mint egy ügyvédjelöltnek, kivéve, hogy itt kizárólag angolul és egyfajta jogrendszerrel dolgozol. Nagy különbség az is, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a csapatmunkára. Nagyon érdekes és kihívásokkal teli feladat, hogy magyarként hogyan dolgozol együtt egy jogi problémán például egy brazil, egy kínai és egy arab diákkal. Egy ilyen feladat alatt rengeteget lehet fejlődni. És végülis egy nemzetközi hálózat budapesti irodájában is ez történik: a külföldi kollégáiddal is tudnod kell együttműködni.

A magyar jogi oktatás ezzel szemben sokszor sajnos nagyon beszűkült és köldöknéző.

Mesélj kicsit a céged, a TransLegal történetéről!

A cég éppen idén lesz harminc éves. A sztori úgy kezdődött, hogy a mostani ügyvezetőnk Michael Lindner Chicagóban ügyvédkedett és úgy érezte, hogy az ügyvédkedés, a tranzakciók, a borzasztó mennyiségű document review elég lelketlen dolgok. Új életet akart kezdeni Európában, ezért megalapította a TransLegalt. Ebbe hatalmas tőkét fektetett, kezdetben el is adósodott, de végig kitartott elképzelései mellett. Megtanult svédül, és a fő célja az volt, hogy segítsen a svéd jogászközösségnek eligazodni a jogi angol útvesztőiben. Ennek megfelelően a TransLegal által nyújtott első szolgáltatás a szakfordítás volt, ami a mai napig meg is maradt a portfólióban. Akkor alakult ki a máig élő alapelv, hogy csak és kizárólag anyanyelvre (és nem anyanyelvről egy másik célnyelvre) fordítunk. Ezzel garantáljuk, hogy

a fordítások által létrehozott dokumentumok minősége mindig anyanyelvi szintű legyen.

Szóval Michael elkezdett svédről angolra fordítani. Ezután kezdtünk oktatással foglalkozni, coaching keretében is, majd tankönyvkiadásba vágtunk bele. A Cambridge University Press kiadóval egyébként a mai napig szerződésünk van. 2012-tól online angol jogi kurzusok is elérhetőek. És nagyon fontos, hogy elkészült az a máig folyamatos fejlesztés alatt álló egynyelvű angol jogi alapszótár, ami a most készülő World Law Dictionary alapjaként szolgál. Ez az alapszótár tartalmaz egy definíciót, példamondatokat, kollokációkat, megmutatja a tipikus hibákat, amiket az adott jogi kifejezés kapcsán el lehet követni. Sokszor pedig egy rövid videó is segíti a megértést, ahol egy jogász-nyelvész mondja el pár percben a kifejezés hátterét, a jelölt jogintézmény jellemzőit.

Dolgoztál nemzetközi ügyvédi irodákban. Hogy érzed, nem elégségesek a már meglévő eszközök a fordítási feladatok ellátásához?

Abszolút nem elégségesek. Az ügyvédjelölti munka jelentős részét fordítási feladatok teszik ki, de én például végig úgy éreztem, hogy nem áll rendelkezésemre olyan hatékony eszköz, ami lehetővé tenné, hogy egy olyan minőségű fordítást készítsek el, ami aztán az ügyfélnek is kimehet anélkül, hogy egy szenior ügyvéd vagy partner is értékes időt szánna annak ellenőrzésére.
Egy ügyvédjelölt által készített fordítást gyakorlatilag majdnem mindig ellenőriznie kell egy tapasztaltabb kollégának, ami rengeteg időt és pénzt visz el az adott irodának, a kiszámlázott munkaórák miatt pedig extra költséget okozhatnak az ügyfélnek is. Ha pedig ezt az időt nem számlázzák ki, az az irodának jelent elvesztegetett időt (és pénzt).

Az általános hozzáállás az, hogy oldd meg,

és ilyenkor jönnek be az olyanok, mint például a Sztaki, Google fordító vagy idejétmúlt, kontextus és rendszerezettség nélküli papír alapú szótárak, esetleg belső szószedetek. Ezek, és az egyéb fordítóeszközök, amik a piacon keringenek egyáltalán nem jók. Kontextus nélkül kilistáznak négy-öt jelentést, és egyáltalán nem adnak példákat sem egyéb hasznos extrákat. A legrosszabb az, hogy teszem azt magyar és kínai jogászok ugyanazzal az angol szóval illetnek egy jogintézményt, de a jogintézmény tartalmi elemei mások a két jogrendszerben. Egy fiktív példánál maradva teszem azt bizonyos típusú részvénykibocsátásnál Kínában fel kell ajánlani a kibocsátott részvényeket egy adott körnek, Magyarországon mondjuk pedig nem.

Ha ez nem tiszta a fordításból, az dealbreaker lehet, vagy ami még rosszabb, később akár jogvita alapja is.

A World Law Dictionary nevű szótárunk pont ezt a potenciális kockázatfaktort igyekszik majd kiküszöbölni azzal, hogy az adott jogi szakkifejezést nem csak egyszerűen lefordítja, hanem azt is bemutatja, hogy mi a jogi háttere az adott országban az adott jogintézménynek, ha annak jelentéstartalma lényegi elemeiben eltér az angol kifejezéstől.
Ezzel pedig kicsit a jogrendszerek és a jogi kultúrák kölcsönös megismerését is elő tudjuk segíteni. Termékünk annyival is több lesz, mint egy szimpla jogi szótár, hogy a felkeresett kifejezéshez kapcsolódó online kurzusokat is felajánlunk felhasználóinknak. Ezeknek egyébként ügyvédjelölt koromban nagyon örültem volna, mivel idő-és költséghatékonyan tudtam volna fejleszteni szaknyelvi tudásomat.

Hogyan biztosítjátok, hogy a szótárotok ne avuljon el egy olyan gyorsan változó világban, ahol a három évvel ezelőtti jogi tankönyveinket már dobhatjuk a kukába?

Minden nyelv vonatkozásában egy kis létszámú, de dedikált csapat fog azon dolgozni, hogy egyrészt az esetleges hibák azonnal javítva legyenek. Ezt egyébként egy dedikált gombbal tudják majd jelezni maguk a felhasználóink is. Emellett ez a csapat arra is ügyelni fog, hogy mind a jogszabályi változások, mind az esetleges bírói gyakorlatban bekövetkező fejlemények bekerüljenek az online szótárba. Azt is figyelni fogjuk, hogy mik azok a kifejezések, amikre gyakran keresnek rá felhasználóink, de esetleg még nem találhatók meg a szótárban. Ilyenkor igyekszünk ezeket a kifejezéseket mielőbb felvinni. Emellett elérhető lesz egy ún. “request for a word” funkció, amivel felhasználóink igényelhetnek bizonyos kifejezéseket a szótárba. Ebben az esetben vállaljuk, hogy negyvennyolc órán belül az bekerül az adatbázisba, a szokásos tartalommal, TransLegal minőségben. Mivel ma már ez alapvető követelmény, szótárunk IOS, valamint Android alkalmazáson keresztül is elérhető lesz.

Milyen nyelveken lesz elérhető a szótár?

Első körben egy magyar-angol verzió lesz elérhető, már heteken belül. Ezt a verziót a terveink szerint még az idei év második felében követi a kínai-angol, a lengyel-angol, a német-angol, a portugál (brazil)-angol és a norvég-angol verzió, a tervek szerint az év második felében. Ezeknél a nyelveknél a munka már nagyon előrehaladott fázisban van. Ha pedig már több verzió is elérhető, akkor részben megvalósult a legfőbb célunk, hogy az angol, mint közvetítő nyelv segítségével bemutathatók legyenek mondjuk bizonyos magyar vagy a kínai jogintézmények különbségei. Például, hogy mik a kötelező tartalmi elemek, vagy alaki szempontból vannak-e különbségek. Farszi (újperzsa), orosz, spanyol és francia nyelveken is folyik a munka, de itt még korábbi szakaszokban tartunk. Olyan nyelvek esetében, ahol több országspecifikus változat is létezik (pl.: svájci német, kolumbiai-spanyol stb.), ezt a tényt jelöljük, és a specifikus kifejezéseket olyan jogász-nyelvész készíti, akinek az adott nyelvváltozat az anyanyelve (tehát egy svájci vagy kolumbiai ügyvéd, nem pedig egy német vagy spanyol). Az olasz, a japán, a héber, a román és a cseh nyelv vonatkozásában pedig még a korai tárgyalási szakaszban tartunk. Itt jogi karokkal, kutatóközpontokkal és jogász-nyelvészekkel vettük fel a kapcsolatot, arra törekedve, hogy minél hamarabb elindítsuk az együttműködést.

Sokszor lehet olvasni, hogy senki sem szeret olyan országokba befektetni, aminek a kultúráját vagy nyelvét nem ismeri. Hogy látod, képes lesz a szótárotok enyhíteni a transzparenciahiányt, és esetleg ügydöntő szerepet játszani abban, hogy egy cég hova fektessen be?

A műfaj sajátosságaiból adódóan ez utóbbi önmagában nem reális. Viszont a szótár az ügyfeleknek is segít, olyan módon, hogy nem a számukra félig érthetetlen jogászias angolt használja, hanem a lehetőségekhez mérten képest hétköznapi angolt. Ezen felül a tranzakciókon dolgozó különböző országok jogászai között is bizalmat épít, oldja a külföldi jog körüli általános homályt. Fontos azonban leszögeznünk, hogy túlzott elvásárokat sem szabad támasztani.

Ez lényegében egy kifejezetten innovatív szótár-enciklopédia,

hiszen mindkét műfaj jegyeit magán viseli. Ezáltal nagyban megkönnyítheti mind a fordítási, mind pedig az idegen nyelven folytatott jogi kutatási feladatokat. Viszont nem jogi tanácsadás, vagy jogi szakkönyv.

Mik a közép- és hosszútávú terveitek?

A magyar szótár készítése során rengeteg tapasztalatot szereztünk, így a többi verziót sokkal gyorsabban és rámenősebben fogjuk fejleszteni. 2020-ig szeretnénk kijönni az összes korábban említett nyelven eltervezett verzióval, miközben folyamatosan bővítjük a palettát. A végső cél tényleg egy „World Law Dictionary”. Az ezt követő fázisban pedig a felhalmozott információt át akarjuk tölteni mesterséges intelligencia- és machine-learning alapú szoftverekbe vagy okos szerződésekbe. A potenciális alkalmazási kör gyakorlatilag végtelen. Fontosnak tartom még megemlíteni azt is, hogy a World Law Dictionary szótár-enciklopédiát a világon minden joghallgatónak jelképes áron fogjuk felajánlani.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS