Ügyvédség és programozás

Az internet, a megnövekedett számítási kapacitás és a könnyen elérhető, óriási struktúrált adathalmazok megjelenése olyan újításokat hoztak az elmúlt évtizedben, amelyek az ügyvédek eddig technológia szempontból viszonylag nyugodt életét is kezdik ténylegesen felrázni.

Simon Ádám a fenti címen előadást tartott az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én.

Az IAPP 2017-es Privacy Tech Vendor beszámolója 68 különböző olyan céget listáz, akik IT megoldásokat nyújtanak a 2018. május 25-től alkalmazandó európai Általános Adatvédelmi Rendeletnek történő megfeleléssel kapcsolatban. Csak ebben a témában az IT szolgáltatások piaca olyan szerteágazóvá vált az elmúlt két évben, hogy az adatvédelmi szakértőknek is kihívás lépést tartani az elérhető technológiákkal. Természetesen az adatvédelem egy különleges szektor a jogi szakmán belül, ami kifejezetten alkalmas az ilyen megoldások elterjedésére. Mindemellett ez jól mutatja, hogy az ügyvédeknek és jogtanácsosoknak várhatóan milyen környezetben kell megtanulniuk navigálni a jövőben.

Nemrég az ArsBoni hasábjain parázs vitát váltott ki Mátyás Ferenc „Kőbaltás ügyvédek a fejlődés útjában?” című publikációja, amelyre három válaszcikk is érkezett. Ez rávilágít, hogy a magyar ügyvédség körében is aktuális, fontos és érzékeny téma az új technológiák hatása az ügyvédi munkára.

Ennek ellenére tapasztalatom szerint itthon a jogászok ritkán teszik fel a kérdést, hogy miként is működnek ezek az új eszközök valójában. Vajon 2020-ban már az IBM Watson adja be a NAV határozata elleni felülvizsgálati kérelmet az ÁNYK-n keresztül? Valószínűleg nem. Ahhoz, hogy tisztán lássuk, hogy a buzzword-ök mögött meghúzódó újdonságok mire képesek és milyen lehetőségeket rejtenek magukban legalább alapelvi szinten érdemes megismerni a működésüket.

Ezeknek az újításoknak az alkalmazása és akár továbbfejlesztése(!) a saját egyedi munkafolyamatainkra ma már egy kis tájékozódással és minimális programozási tudással elérhető. Ezek a technológiák tipikusan ügyvédi feladatok ellátását decentralizálják és könnyítik meg, így növelve az ügyvédek hatékonyságát. Ezzel pedig hosszú távon változásra kényszerítik az egész szakmát. Abban, hogy a magyar piacon is elterjedjenek ezek a technológiák egy innovációra nyitott és technológiai szempontból is felkészült ügyvédi társadalomra van szükség, amely kész alkalmazni a legújabb megoldásokat

Az előadásom során egy áttekintést szeretnék nyújtani arról, hogy milyen új technológiák formálják át jelenleg az ügyvédek munkáját és szerepüket a piacon. Miként működnek jogi kontextusban a köznyelvben mesterséges intelligencia, adatbányászat, okirat automatizálás, vagy a megosztott főkönyvi rendszer (blockchain) megnevezés alatt híressé vált technológiák. Kik használják ezeket jelenleg és mikor várható az, hogy a jelentőségük a hazai piacon is megnövekszik?

Az előadásom legfontosabb céljának azt tekintem, hogy közelebb hozza ezeknek a technológiáknak a használatát és fejlesztését a hallgatóság számára és lerombolja azt az előítéletet, hogy az ügyvédek nem képesek az innovációra.

Simon Ádám

Kép forrása