A sharing economy jogi kihívásai és jövője

Mi történik, ha egy látássérült ember nem tudja igénybe venni az Aribnb-n keresztül foglalt szállását, mert a tulajdonos nem engedi be a vakvezető kutyát a lakásba? Ki a felelős akkor, ha a Couchsurfing vendég állítólag szexuálisan zaklatja a házigazdáját, akinek ellenállása következében a vendég kizuhan az erkélyről és életét veszti? Valóban független vállalkozónak tekinthető az Über sofőr, ha nem dönthet szabadon szolgáltatása feltételeiről és az Über szignifikáns kontrollt gyakorol felette?

Kassai Karola a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

A fenti cégek minden bizonnyal senkinek nem ismeretlenek, aki kicsit is követi a 21. századi globális trendeket. Ha akarjuk, megoszthatjuk a zenéinket (Spotify), az irodánkat (coworking), a munkaerőnket (TaskRabbit), a lakásunkat (Airbnb), az autónkat (Über), vagy az ötletünk finanszírozását (Kickstarter).

A sharing economy elképesztő tempójú térnyerése alapjaiban forgatta fel a klasszikus működési modellel rendelkező iparágakat az elmúlt években. Arról a globális gazdasági jelenségről beszélünk, amely révén a szereplők – rendszerint egy IT platformon keresztül – ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében megosztják egymással kihasználatlan erőforrásaikat, különös hangsúlyt fektetve a személyes, közösségi interakciókra és a bizalmi tényezőre. Európában 2014 és 2016 között 10 milliárd euróról 28 milliárd euróra nőtt a sharing economy-n keresztül bonyolított tranzakciók értéke, de a tengerentúlon is hasonló mértékű növekedés tapasztalható. 2016-ban az USA lakosságának 66%-a ismerte és mintegy 37%-uk már igénybe is vette a sharing economy által nyújtott szolgáltatásokat, amely mintegy 50%-os piaci növekedést jelent a 2015-ös évhez képest. A növekedés nem látszik lassulni, a piacban láthatóan még rengeteg tartalék van.

Előadásomban bemutatom, mik azok a gazdasági és társadalmi változások, amelyek elkerülhetetlenül magukkal hozták az utóbbi évek egyik legfontosabb globális üzleti trendjét, amelyet a klasszikus szabályozási keretek nem, hogy kezelni, de egyelőre érdemben megfelelően lekövetni sem tudnak.

A sharing economy számos gazdasági és társadalmi előnyt rejt magában, ide értve többek között a források racionálisabb felhasználását, ezáltal segítve a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, a rugalmasabb foglalkoztatást, vagy a költséghatékonyságot. A modell velejáró problémáiból adódó jogi szabályozási igény azonban átfogó kihívások elé állítja mind a piaci szereplőket, mind a szabályozási környezetet. Az előadásban kiemelem azokat a súlyponti jogi területeket, amelyek a sharing economy kérdéseire egyszerre keresik jelenleg is a válaszaikat (pl. foglalkoztatás, személyi és vagyonbiztonság, adózás stb.) és kitérek arra, milyen lehetséges megoldási irányok merültek fel világszerte. Röviden ismertetem továbbá a modell jövője kapcsán körvonalazódó elképzeléseket, és bemutatom a leválni látszó on-demand economy és a sharing economy közötti különbséget is.

Bárhogyan is ítéljük meg a hatásait, korunk egyik legmeghatározóbb gazdasági jelensége mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Noha a sharing economy jövője jelenleg beláthatatlan, formabontó, teremtő jellege már ma is elvitathatatlan.

Kassai Karola

Kép forrása