Szezám tárulj – a kínai szociális kreditrendszer

2014. június 14-én a Kínai Államtanács egy új tervezetet adott ki „once untrustworthy, always restricted” (aki megbízhatatlan, korlátozható) elv mentén a Social Credit System, vagyis a szociális kreditrendszer kialakításáról. A kreditprogram Sesame Credit  elnevezésű alkalmazás segítségével osztályozza egyelőre önkéntesen csatlakozott felhasználóit, 2020-tól azonban minden állampolgárra nézve kötelezővé válhat.

Azok számára, akik kedvelik a Black Mirror című sorozatot, ismerősnek tűnhet a fent vázolt tervezet. Az egyik epizód egy olyan disztópiát mutat be, amelyben az állampolgárok egymásra adott szavazati döntik el, ki mennyire értékes tagja a társadalomnak, milyen kiváltságok és szankciók vonatkoznak rá. A sorozatrész nézőként nagyon izgalmas, azonban érdekes belegondolni, hogy Kína 1,386 milliárdos lakossága számára hamarosan akár valósággá is válhat.

Ázsia országaiban nagy kiterjedtségű megfigyelőkamera rendszer található, Kínában is több mint 200 millió biztosítja a rendet az utcákon. A kamerák nem csak figyelemmel kísérnek, bizonyos helyzetekben közbe is szólnak: piros lámpánál történő átkeléskor jelezik a gyalogos számára, hogy szabálysértést követ el, forduljon vissza. A rendszer fejlesztése folyamatos, mára már ezeken a funkciókon túl arcmegfigyeléssel, pillanatnyi tartózkodásihely meghatározással, hangfelismeréssel is rendelkezik, amelyek az SCS egyik alapfeltételét alkotják.

A másik alapfeltétel megteremtéséhez olyan tech-nagyhatalmakat vontak be a fejlesztésbe, akik korábban nem kevés gyakorlatot szereztek nyilvántartó adatbázisok kezelésében. Ilyen nagyhatalom a Facebook / Messenger hiányában használt WeChat, amely a havi 980 millió felhasználójával a legkiterjedtebb szociális háló Kínában. Az alkalmazás az utóbbi időben háttérbe szorította chat funkciói fejlesztését, helyette egyre komplexebb pénzügyi szolgáltatások megalkotására fókuszált. Másik említést igénylő nagyhatalom pedig az Alibaba Group által létrehozott Alipay, a világ jelenlegi legnagyobb mobilfizető alkalmazása, melyet 2016-ban a kínai vásárlók 54%-a részesített előnyben, noha használatának kötelező ereje a szociális kreditrendszerrel együtt csak 2020-ban léphet életbe.

Fürdőköpeny, csocsóasztal, macbook, kész a jogi startup?

Tényleg ennyi lenne? Nem kell a Szilícium-völgyig menned, hogy megtudd.

Tudd meg a kulisszatitkokat következő meetupunkon január 30-án!

A fentiekben vázolt felületek összefogására alkották meg a Sesame Credit nevű alkalmazást, amely a felhasználóit 800 pontig terjedő skálán értékeli, az alábbi öt tényező alapján:

  1. Hiteltörténet: az időben befizetett számlák
  2. Teljesítési szokások: pl. hitelkártya-tartozások
  3. Személyes jellemzők: amennyiben a felhasználók megadják pl. lakcímüket és foglalkozásukat
  4. Viselkedés és preferenciák: hányszor, mire és mennyit költöttek a felhasználók
  5. Interperszonális kapcsolatok: barátok, ismerősök csatlakozása

A szociális kreditrendszerrel a kínai emberek egy része – illetve bárki, aki a jövőben használni kívánja – különösen nagy előnyhöz juthat, míg a társadalom kevésbé vagyonos rétegét akár hátrányok is érhetik.

Ha valaki a rendszer számára nem kedvező árut vásárol, azt pontlevonással szankcionálják,

ám ebbe a kategóriába nem csak olyan termékek tartozhatnak, mint például az alkohol, melynek rendszeres fogyasztása függőségre hajlamos magatartásnak minősül, hanem a kevésbé jó minőségű élelmiszerek is.

Felmerül a kérdés, hogy miért csatlakoztak hozzá önként tízmilliók már a bevezetése előtt? A válasz a felkínált előnyök között keresendő, hiszen akinek pontszáma elérte a 600-at, az nagyjából 200 ezer Forintnak megfelelő jüan kölcsönt kaphat a szintén Alibaba Grouphoz tartozó Alibabán történő vásárláshoz, 650 pontól egyszerűsödhet az autóbérlés, 750 ponttól pedig gyorsított eljárásban kérelmezhető schengeni vízum.

Mindezekkel szemben az a felhasználó, akinek pontszáma egy bizonyos szint alá süllyed, eleinte a minőségi utazáshoz való jogát veszti el, később pedig utazásaihoz egyáltalán nem vásárolhat majd jegyeket (jelenleg csak Sanghajban 9 millió ember került eltiltásra repülőjegy vásárlástól).

És hogy hogyan férnek össze ezek a korlátozások az egyén személyes szabadságával?

A Kínai Népköztársaság államformája népi demokratikus diktatúra, melynek alkotmánya az 1982-es ötödik Országos Népi Gyűlésen történt elfogadását követően legutóbb 2018-ban került módosításra. Az egyén személyes szabadságáról az Alkotmány második, Alapvető Jogokról és Kötelezettségekről szóló fejezete rendelkezik, mely alapján

a kreditrendszer jelenlegi állapota nem sérti a hatályos törvényeket.

Hazai vonatkozásban az Alaptörvényünk Szabadság és Felelősség fejezetének IV. cikke tárgyalja a személyes szabadsághoz való jogot, melyből következően a kínai kreditrendszerhez hasonló, a személyi szabadság korlátozására épülő rendszer létrehozásra Magyarországon nem valósulhat meg. Az Alaptörvény mellett a Büntető Törvénykönyvben is találunk erre vonatkozó szabályozást a 219. „Személyes adattal visszaélés” paragrafus erre vonatkozó rendelkezéseiben. Ennek első szakasza kettős garanciát biztosít: a hazai védelmen túl, a 2018. május 24-én hatályba lépett General Data Protection Regulation (GDPR) rendelet okán Európiai Unió szintű oltalmat is nyújt.  A második szakasz kiemeli, hogy az első szakaszban rögzítetteken túl, az a szükséges tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség elmulasztása vétség miatt szintén egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kínai hightech-társadalom kreditrendszerének sikeressége egyelőre még kérdéses, ahogy az is, hogy a kínai szociális kreditrendszer elhozza-e 2020-ra 1984-et.

Források, felhasznált irodalom

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.