A mesterséges intelligencia által generált képek jogi keretei korunk művészetében

Ha a szerzői jogról van szó, a dolgok kissé bonyolulttá válhatnak – különösen, ha mesterséges intelligenciát dobunk a keverékbe. A cikkben megvizsgálásra kerül, hogyan vonatkoznak az EU szerzői jogi törvényei a mesterséges intelligencia által generált képekre, és mit jelent ez az őket használni kívánó alkotók és vállalkozások számára.

A mesterséges intelligencia („AI”) rendszerek művészi, irodalmi és zenei alkotások széles körét képesek létrehozni korlátozott emberi beavatkozással. A jövőben az AI-rendszerek emberi beavatkozás nélkül is képesek lehetnek eredmények létrehozására, vegyünk példának egy népszerű nevet, a Google-t, aki jelenleg is egy mesterséges intelligencia asszisztensen dolgozik, amely „emberszerű” hívásokat kezdeményezhet akár csak egy időpontfoglalás végett. Az EU szerzői jogi törvényei azonban ma az eredeti szerzőre, mint emberre, és nem egy mesterséges intelligencia által vezérelt gépre, vagy más még eddig nem vizsgált entitásra összpontosulnak. A szerzői jog megszerzéséhez két feltételnek kell teljesülnie:

• az alkotásnak „műnek” kell lennie, az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gyakorlatában meghatározottak szerint, és
• valakinek az említett mű eredeti szerzőjének kell lennie, vagy a szerzői jogot átruházás útján kell megszereznie.

A Recent Entrance to Paradise

Az AI-alkotások szerzősége már sok vita tárgyát képezte, és számos érdekes cikk is megjelent a témában. Az AI-alkotás minősítésének első feltétele azonban eddig alulexponált volt; A mesterséges intelligencia alkotásai kezdetben „műnek” minősülnek? És az AI-alkotások egyáltalán védhetők-e az EU szerzői joga alatt?

A mesterséges intelligencia alkotásai szerzői jogi védelmének kérdésére egy érdekes példa a következő ügyben az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalának döntése (USCO) előtt. 2022. február 14-én az USCO Szerzői Jogi Felülvizsgálati Tanácsa elutasított szerzői jogi védelem iránti kérelmet egy mesterséges intelligencia alkotás kétdimenziós műalkotásra- „A Recent Entrance to Paradise” címmel (lásd a képet).

Az alkotást a „Creativity Machines” elnevezésű AI-rendszer készítette. A kérelmező, Dr. Steven Thaler a Creativity Machines feltalálója volt.

A szóban forgó munka egy nagyobb projektből származik, amely Dr. Thaler kísérleteit foglalja magában, amelyek célja az emberi agy kreatív tevékenységeit szimuláló mesterséges neurális hálózatok tervezése.

A „Recent Entrance to Paradise” a „Creativity Machines” által generált és szövegben leírt képek részei egy szimulált halál közeli élménynek, amelyet Dr. Thaler a mesterséges neurális hálózatok feltalálásával kapcsolatos átfogó kutatása során vállalt.

Dr. Thaler, az érintett mű bejegyzését kérelmezve kijelentette, hogy a mű „autonóm módon jött létre egy gépen futó számítógépes algoritmussal”, és „igyekszik ezt a számítógéppel készített művet munkaként regisztrálni”. A Szerzői Jogi Felülvizsgálati Tanácsa megjegyezte, hogy a szóban forgó művet mesterséges intelligencia hozta létre emberi szereplő kreatív közreműködése nélkül. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megtagadta a bejegyzést azon az alapon, hogy az emberi szerzőség a szerzői jogi védelem lényeges eleme.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy az olyan mesterséges intelligencia alkotások, mint például a „Recent Entrance to Paradise” minősülhetnek-e „műveknek” a jelenlegi uniós szerzői jogi keretek között, és milyen feltételek mellett.

AI által támogatott vs. AI által generált

Először is foglalkozni kell az AI által generált eredmények és az AI által támogatott művek közötti különbségtétellel. Általános tendencia a téma kutatói között, hogy különbséget tesznek az „AI által támogatott” és az „AI által generált” között. Ezt a megkülönböztetést megerősíti a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), az Európai Bizottság és az Európai Parlament:

A mesterséges intelligencia által generált művek az AI által emberi beavatkozás nélkül előállított eredményre utalnak. Ebben az esetben az AI megváltoztathatja „viselkedését” a műveletek során, hogy reagáljon a váratlan információkra vagy eseményekre. Az Európai Bizottság (EB) szerint jelenleg nincs példa mesterséges intelligencia által generált alkotásokra.

Az AI által támogatott művek anyagi emberi beavatkozással és/vagy irányítással jönnek létre. A mesterséges intelligencia által támogatott művek viszont olyan eredmények, alkalmazások vagy produkciókat jelentenek, amelyeket mesterséges intelligenciarendszerek, eszközök vagy technikák segítségével hoznak létre, mint például a „The Next Rembrandt” 3D-s festmény, amelyet a Microsoft Rembrandt van Rijn festményei alapján készített vagy akár a „DeepL” által készített szövegfordítások és az „AI Song” zenei kompozíciói.

A „mű” fogalma az uniós jogban

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott „mű” fogalmát tárgyaljuk az EU szerzői jogi jogában. A „mű” fogalmát az EUB az uniós jog autonóm és harmonizált fogalmaként ismerte el, amelyet egységesen kell értelmezni és alkalmazni, ehhez pedig két kumulatív feltétel teljesülése szükséges:

A mű tárgyának „eredetinek” kell lennie. Az „eredeti” azt jelenti, hogy a szerző személyiségét tükrözi, mint a szerző szabad és kreatív döntéseinek kifejeződését. Ha a témát technikai megfontolások, szabályok vagy egyéb korlátok diktálják, és nincs helye az alkotói szabadságnak, az ilyen témát nem tekintjük „eredetinek”. A tárgynak kellő pontossággal és tárgyilagossággal azonosíthatónak kell lennie.

Nyilvánvaló, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott művek esetében bizonyos nehézségek merülhetnek fel a szerző szabad és kreatív döntéseinek demonstrálása során. Milyen típusú választások tekinthetők relevánsnak az AI által támogatott művek létrehozása során? Egyáltalán teljesíthető-e az eredetiség követelménye? Lényeges-e, hogy az alkotási folyamat mely szakaszában születtek az állítólagos szabad és kreatív döntések? A mesterséges intelligencia által generált művek a fent említett „munka” fogalma alá tartozhatnak?

A 2020. szeptemberi „Trends and Developments in Artificial Intelligence – Challenges to the Intellectual Property Rights Framework” című jelentésében az EB foglalkozott a fent említett kérdésekkel. Pontosabban, az EB felülvizsgálta az EUB által meghatározott feltételek alkalmazásának módját a mesterséges intelligencia által támogatott és a mesterséges intelligencia által generált művekre, ami egy „négylépcsős teszt” javaslatát eredményezte. Azonban az EUB-t semmilyen módon nem köti az EB jelentése.

A négy lépésből álló teszt:

Az AI által támogatott és az AI által generált művek védett „műnek” minősülhetnek?

Az Európai Bizottság által javasolt négylépcsős tesztet követjük annak meghatározására, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott és a mesterséges intelligencia által generált művek az EU szerzői jogi törvényei szerint „műnek” minősülhetnek-e. Az alábbiakban elemezzük a teszt minden lépését, és alkalmazzuk ezeket a „The Next Rembrandt”-ra, egy mesterséges intelligencia-rendszer által létrehozott 3D-nyomtatott festményre (lásd az alábbi képet).

AI által támogatott:

1. lépés: A mesterséges intelligencia által támogatott műnek irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak kell lennie. Ide tartoznak például a hírcikkek, versek, kompozíciók, földrajzi térképek, fényképek, filmek stb. (a Berni Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdése). Sok mesterséges intelligencia esetében a mű ebbe a kategóriába tartozik. Példánkban a Next Rembrandt teljesíti ezt a feltételt, mivel a végső eredmény egy 3D-s festmény.
2. lépés: A mesterséges intelligencia által támogatott alkotásnak emberi intellektuális erőfeszítés eredménye kell, hogy legyen. A Painer-ügyben az EUB tisztázta, hogy gép vagy eszköz segítségével is lehet szerzői alkotásokat létrehozni. Az EB szerint a mesterséges intelligencia által támogatott művek mindig kéz a kézben járnak valamilyen emberi beavatkozással, legyen az szoftverfejlesztés, adatok gyűjtése vagy kiválasztása, szerkesztése stb. Ezért ez a feltétel általában teljesül az AI által támogatott alkotásoknál.

A példában a Next Rembrandt megfelel ennek a követelménynek. A kép alkotói Rembrandt munkáinak teljes gyűjteményéből gyűjtöttek adatokat. Az adatok megszerzése érdekében az alkotók olyan anyagok széles skáláját elemezték, mint a nagy felbontású 3D szkennelések és a digitális fájlok, amelyeket mély tanulási algoritmusokkal bővítettek a felbontás és a minőség maximalizálása érdekében. Ezt a kiterjedt adatbázist használták fel a Next Rembrandt létrehozásához. Emellett olyan szoftverrendszert terveztek, amely különböző algoritmusok segítségével azonosítja Rembrandt stílusát (kompozíció, geometria, festési anyagok), és a jellemzőkből arcot konstruál. Még egy szoftvert fejlesztettek és használtak annak érdekében, hogy a digitális fájlt 3D-s nyomtatott munkává alakítsa, amely utánozza Rembrandt ecsetvonásait. Ezért az eredmény legalább részben az emberi intellektuális erőfeszítésnek köszönhető.

3. lépés: Eredetiség. A Painer-ügyben az EUB kijelentette, hogy az ötletek kreatív kombinációja a gyártási folyamat különböző szakaszaiban elegendő lehet ahhoz, hogy az eredmény az uniós szerzői jog által védett „műnek” minősüljön. A mesterséges intelligencia által támogatott mű eredetisége attól függ, hogy az emberi szerző hozott-e kreatív döntéseket a gyártási folyamat során, és hogy ezek a kreatív döntések megjelennek-e a végeredményben.

Az eredetiség értékelése során a gyártási folyamat három szakaszában hozott kreatív választásokat veszik figyelembe:

• Koncepciós fázis: Ez a szakasz egy mű létrehozását és kidolgozását foglalja magában, és részletes tervezési döntéseket igényel, mint például a műfaj, a stílus, az anyagok, a technika stb. Ezek a döntések magukban foglalhatják a mesterséges intelligencia-rendszer kiválasztását is. A mesterséges intelligencia által támogatott művek esetében ezeket a döntéseket többnyire természetes személy gyakorolja. Az AI-rendszer ebben a fázisban általában nem játszik szerepet. Példánkban a Next Rembrandt alkotói döntéseket hoztak a végső mű létrehozásához használt bemeneti és betanítási adatokkal kapcsolatban (lásd fent). Lehet vitatkozni ebben a példában, hogy a stílus, kompozíció, szín stb. választása nem „szabad és kreatív”, mert Rembrandt korábbi munkái diktálják.
• Kivitelezési szakasz: Ebben a szakaszban a terv átalakítása a végső munka. Ilyen például a szöveg előállítása, zene rögzítése, fényképezés, szoftverek kódolása és így tovább. Ebben a fázisban az AI-rendszer gyakran domináns szerepet tölt be a kreatív folyamatban, míg a felhasználónak meglehetősen operatív szerepe lesz. A kivitelezési szakasz továbbra is kreatív döntéseket vonhat maga után a felhasználó részéről. A felügyelt Deep Learning rendszerek esetében, különösen a felhasználó szerepe létfontosságú az eredmény folyamatos figyelésében, visszajelzésben és az AI-rendszer beállításában. A példában az AI-rendszer domináns szerepet játszott A Next Rembrandt változatainak megalkotásában. A megtanult elveket használta Rembrandt stílusának megismétlésére és új arcvonások létrehozására az új digitális festményhez. Ugyanez igaz a Rembrandt ecsetvonásait utánzó 3D-s nyomtatott festményre is. Az alkotóknak azonban a kreatív folyamat során aktívan figyelniük kell, be kell állítaniuk és visszajelzést kell adniuk az AI-rendszernek, hogy elérjék a végső eredményt.
• Szerkesztési szakasz: Ez a szakasz magában foglalja a verziók feldolgozását és átdolgozását egy végleges kulturális termékké, mielőtt azok megjelennének és piacra dobnák,- például újraírást, formázást, szerkesztést, masteringet és egyéb „utómunkálati” tevékenységeket. A mesterséges intelligencia által támogatott művek esetében az emberi szereplő gyakran kreatív döntéseket hoz ebben a fázisban, pl. egy AI zeneszerzőt használó zenész gyakran szerkeszti az eredményt, mielőtt befejezné a számot. Másrészt a „DeepL fordító” által generált végkifejlet általában nem igényel széles körű szerkesztést a felhasználótól. Példánkban azzal érvelhetünk, hogy az alkotók számos döntést hoztak az alkotói folyamat során a szerkesztési fázisban, például a mesterséges intelligencia által generált arcvonások kiválasztása vagy az árnyékok arcvonásainak helyzete. Az a döntés, hogy 13 rétegű 3D-nyomatot használnak az AI-rendszer digitális alkotásának, vitathatatlanul szabad és kreatív választásnak is tekinthető.

Az EB arra a következtetésre jut, hogy nem szabad alábecsülni az emberi szereplőnek a mesterséges intelligencia által támogatott kreatív folyamat során meghozott szabad és kreatív döntéseinek a mennyiségét. Az emberi választások hozzájárulnak egy eredeti mű eredményéhez. A mesterséges intelligencia által támogatott mű akkor minősülhet szerzői jogi védelem alatt álló műnek, ha egy emberi szereplő kezdeményezte és kitalálta a művet, majd ezt követően szerkesztette a kreativitásához illő módon.

4. lépés: Kifejezés. A munkának kellő pontossággal és tárgyilagossággal azonosíthatónak kell lennie. A gépi tanulási rendszerekre jellemző „fekete doboz” miatt előfordulhat, hogy az emberi szereplő nem tudja megjósolni a végrehajtási fázis kimenetelét. Mindaddig azonban, amíg az eredmény a szerző általános szerzői szándékának hatókörén belül marad, ez a feltétel nem jelenthet akadályt.

A Next Rembrandt valószínűleg megfelel ennek a követelménynek. Valójában az alkotók kezdetben egyértelmű szándéka volt, hogy Rembrandt stílusában készítsenek 3D-s festményt. Ezért a generált alkotás az alkotó általános szerzői szándéka alá esik.

Fontos megjegyezni, hogy a szerzői jogi védelem automatikusan megtörténik a mű elgondolásakor, és az EU-ban nincs regisztrációs kötelezettség a szerzői joghoz. A szerzői jog érvényességét a nemzeti bíróságok előtt csak utólag értékelik. Az idő eldönti, hogy a nemzeti bíróságok valóban úgy döntenek-e, hogy az alkotó döntései a mesterséges intelligencia által támogatott művek előállítása során valójában szabad és kreatív döntések. Konkrétabban, még várni kell, hogy a nemzeti bíróságok egyetértenek-e abban, hogy a csak a koncepció és a szerkesztés szakaszában hozott döntések – amint azt az EK négylépcsős tesztje is javasolta – elegendőek lesznek az eredetiség feltételének teljesítéséhez.

AI által generált:

Ahogy fentebb tárgyaltuk, az AI által generált mű emberi beavatkozás nélkül jön létre. Ezért nem felel meg a négylépcsős tesztben meghatározott „műnek” minősítés követelményeinek. A jelenlegi jogi keret nem tűnik megfelelőnek ahhoz, hogy az ilyen mű szerzői jogi védelmet élvezzen az EU-ban. A probléma megoldásához a jogalkotónak fel kell mérnie, hogy ez kívánatos-e társadalmi és gazdasági szempontból, a szerzői jogi védelem biztosításához. A WIPO azon az állásponton van, hogy a mesterséges intelligencia által generált műveknek a szerzői jogi védelem alóli kizárásával a szerzői jogi rendszert az emberi kreativitás méltóságát a gépi kreativitással szemben ösztönző és előnyben részesítő eszköznek tekintenék. Mégis a WIPO szerint, ha szerzői jogi védelmet biztosítanának a mesterséges intelligencia által létrehozott műveknek, a szerzői jogi rendszert általában olyan eszköznek tekintenék, amely elősegíti, hogy a fogyasztók a legtöbb kreatív alkotáshoz hozzáférjenek, és egyenlő értéket tulajdonítanának az embernek és a gépnek.

Ha a szerzői jogi védelem jelenlegi jogi keretei változatlanok maradnak, a szerzőre, kizárólag, mint emberre szabva, a mesterséges intelligencia által generált művek nem lesznek jogosultak szerzői jogi védelemre. Az uniós jogalkotó azonban fontolóra veheti egy külön típusú védelem létrehozását a mesterséges intelligencia által létrehozott művek számára, például az EU-ban az adatbázisok sui generis típusú védelmét.

Konklúzió

Általában különbséget tesznek az emberi beavatkozással és/vagy irányítással készült mesterséges intelligencia alkotások (AI-assisted output) és az emberi beavatkozás nélkül készült (AI-generated output) között.

A jelenlegi EU szerzői jogi keretrendszer alkalmas annak felmérésére, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott mű – például a „The Next Rembrandt” című 3D-s festmény, valamint a „A Recent Entrance to Paradise” 2D-s mű – „műnek” minősülhet-e. Az Európai Bizottság négylépcsős tesztje azt sugallja, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott alkotások védhetőek az EU szerzői jogi törvényei szerint, de az eredetiség feltételét az EU nemzeti bíróságainak kell értékelniük.

Mivel a mesterséges intelligencia által generált művek emberi beavatkozás nélkül jönnek létre, nem felel meg a négylépcsős tesztben meghatározott „műnek-”, annak minősítési követelményeinek. A jelenlegi jogi keret nem alkalmas arra, hogy a mesterséges intelligencia által generált alkotások szerzői jogi védelmet élvezzenek. Valószínűleg a jövőben az uniós jogalkotónak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. A technológia jövője tele van lehetőségekkel, és a jognak hamarosan alkalmazkodnia kell a minden bizonnyal felmerülő kérdések sokaságához. Az AI már világszerte hatással volt a művészeti piacra és az aukciókra, és előbb-utóbb a törvényekre is hatással lesz.

Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Irodalomjegyzék