A Nagy Testvér mindent lát: a társasházi kamerarendszer tévhitei

Az ember mióta az eszét tudja, folyamatosan ügyel a saját és vagyontárgyai biztonságára. Itt elég csak a kerítésekre gondolnunk, amelyekkel a kis birodalmunkat lekerítettük évszázadokkal ezelőtt, vagy a városainkat körülvevő városfalakra. A technika fejlődésével olyan eszközök jelentek meg a biztonságtechnikai piacon, amelyekkel egyszerűbben védhetjük meg vagyonunkat. Egyre elterjedtebbé váltak a kamera- és riasztórendszerek, az okosotthonok megjelenésével akár már távolról is megnézhetjük a kameráink felvételeit, vagy kikapcsolhatjuk riasztónkat és beengedhetjük kedves barátunkat az ingatlanunkba. Kertesházaknál ez még aránylag rendben is van, de mi a helyzet egy társasházi lakás esetén? Hogyan telepíthetünk kamerákat úgy, hogy az ne zavarja a szomszéd lakásban lakókat? Hogyan tudjuk úgy keresztülvinni egy közös kamerarendszer telepítését, hogy ne utálna ki minket a lakóközösségünk és ne büntessenek meg minket jogellenes adatgyűjtés miatt?

A közös tulajdon megfigyelése

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé váltak a közös helyiségeket is megfigyelni szándékozó – és ezzel védeni kívánó – kamera telepítési kérelmek a lakóktól. Ennek természetesen szép számmal megvan az előnye és a hátránya is. Mindenképp előnye a vagyonvédelem. Lássuk be, hiába van a kaputelefon, az ajtó néha nyitva marad, és illetéktelen személyek is bejuthatnak egy lépcsőházba. Mindannyian ismerünk olyan esetet, amikor egy csendes éjszakán figyelmetlenségből nyitva marad egy lépcsőházi ajtó, amelyet egy éppen arra járó úriember kifigyel. A nyitott ajtón keresztül pedig egyenes úton juthat be a lépcsőházba, ahonnan kerékpárokat, cipőket és egyéb tárgyak visz magával a társasházi kirándulása során. Ugyanakkor, nem feltétlenül kell társasházon kívül lakó személynek lennie a rendbontónak, elég csak arra gondolni, amikor két rossz viszonyban lévő szomszéd között annyira elmérgesedik a viszony, hogy ökölcsatával rendezik le nézeteltérésüket, egymásnak súlyos testi sérüléseket okozva. A rendőrség pedig szemtanúk és bizonyítékok hiányában tehetetlen. Ezek után érthető, hogy a lakóközösség kérvényezi a közös képviselőnél egy kamerarendszer kiépítését a társasházban.

Egy kamerarendszer engedélyezése nem bonyolult folyamat, azonban számos olyan lépése van, amelyek kihagyása vagy hanyag megvalósítása miatt több százezres bírságok is keletkezhetnek. A szabályozás nagy része a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Társasházi törvény) található. E törvény 25. § értelmében a közös tulajdonban álló épületrészek, folyósók megfigyelésére elektronikus kamerarendszer telepíthető, ha az összes tulajdoni hányad szerinti tulajdonostársak legalább kétharmados többsége igennel szavaz. Mivel általában egy társasházi közgyűlésen a lakók nagyrésze nem vesz részt, így igazán nehéz elérni az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséget. Ezt a problémát áthidalva, számos közös képviselő szavazásra szokta bocsátani az ügyet. Ennek legegyszerűbb módja, hogy minden egyes lakóhoz a postaládáján keresztül eljuttatva egy szavazólapot kézbesít, amelyet vagy online, vagy személyesen el lehet juttatni a közös képviselőnek. Ezzel a megoldással egyszerűbben megszerezhető a lakók kétharmados többsége.

Miért nem szeretik a lakók a kamerákat?

A lakóközösségek egy jelentős része a lopások és illetéktelen behatolások ellenére sem szereti a kamerákat. Tapasztalatok alapján a társasházak 5%-ában van csak kamerarendszer. Általában a lakók azzal szokták leszavazni a telepítés ügyét, hogy nem kíváncsiak arra, amit a szomszédjuk csinál, valamint azt is el szeretnék kerülni, hogy nyoma maradjon annak, ha az illető mással jön haza a kedves férj/feleség helyett…

Ezek az okok persze valamelyest érthetőek, ám a Társasházi törvény világosan kimondja:

a társasház szervezeti-működési szabályzatának tartalmaznia kell egy adatkezelési szabályzatot.

Hogyan férhetek hozzá a rólam készült kamerafelvételekhez?

A Társasházi törvény szabályozza ki és mikor férhet hozzá a felvételekhez, pontosan meg kell jelölni a megismerési szándék okát, valamint azok megtekintését minden esetben jegyzőkönyvezni kell. Viszont fontos azt is tudni, hogy minden lakónak joga van kikérni a róla készült felvételt az adatkezelőtől, amelyet ki kell adnia a megfelelő tájékoztatás mellett. Általában ezt úgy oldják meg, hogy az illetőn kívül mindent és mindenkit elhomályosítanak a felvételen, így nem sértve a személyiségi jogokat.

A Társasházi törvény arról is rendelkezik, hogy a társasházi kamerákat úgy kell elhelyezni, hogy az ne nézzen teljesen egy külön tulajdonban lévő lakás bejáratára vagy ablakára.

Követelmény még az is, hogy emberi méltóságot sem sérthet a kamera látószöge, például nem nézhet öltözőre vagy illemhelyre. Továbbá, nem szabályos elhelyezni társasház előtti közterületet figyelő kamerákat jogalap nélkül, ez is sértheti a személyiségi jogokat.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) határozataiból is megismerhetjük, hogy a megfelelő adatkezelési és hozzáférési szabályok alapján kell kezelni a személyes adatokat. A kamerás megfigyeléssel összefüggésben megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezni a kamerák által közvetített élőképekhez és az általuk rögzített felvételek megismeréséhez, például vagyonőri, biztonsági őri vagy testőri képesítés. Egy korábbi esetet ismerve, a társasházi kamerák képe a közös képviselő irodájában volt látható folyamatosan egy monitoron, amelyet ő és a számvizsgáló bizottság elnöke is rendszeresen figyelt. A számvizsgáló bizottság elnöke kifejezetten a lakásukból kijövő és betérő tulajdonosokat tartotta szemmel, illetve azt, hogy ki kivel áll szóba a folyosókon. Ez természetesen jogellenes volt.

Az Európai Unió megalkotta évekkel ezelőtt a természetes személyek adatait védő rendeletét, amelyet gyakran neveznek angolul GDPR-nak, hosszabb nevén General Data Protection Regulationként ismerjük. Az itthon 2018. május 25-től hatályos általános adatvédelmi rendelet értelmében ahhoz, hogy az adatkezelés jogszerű legyen, az adatkezelőnek megfelelő tájékoztatást kell nyújtania az adatok kezeléséről, azok tárolásáról és továbbításáról. Az adatvédelmi szabályzattól fontos megkülönböztetni az érintettek (pl. tulajdonos, postás, ételfutár) számára kötelezően összeállítandó adatvédelmi tájékoztatót. A jogszabály értelmében arra kell törekedni, hogy minél teljesebb és átfogóbb képet kapjanak az érintettek személyes adataik kezeléséről, annak hatásáról a magánéletükre. Ennek pontos szabályait a GDPR szabályozza. Kiemelten fontos a megfelelő adatkezelési tájékoztató összeállítása, például a NAIH néhány évvel ezelőtt több felszólítás után 200 000 forintos bírsággal szankcionálta a nem megfelelő adatkezelést. A lakásszövetkezet azzal védekezett, hogy egy “szövetségtől” vásárolta az adatközlő lap sablonját, de érdemi lépéseket nem tett az ügy tisztázása érdekében. Ezért fontos megfelelően kezelni az adatokat.

Összességében elmondható, hogy egy társasházi kamerarendszer megvalósítása nem egy bonyolult folyamat.

Fontos az erre vonatkozó jogszabályok betartása, a megfelelő tájékoztatás és információközlés.

Amennyiben az adatok helyesen vannak kezelve, úgy elkerülhető a szankció, vagy a végső esetben akár több százezres adatvédelmi bírság. Ha a lakók pontosan tudják ki és mikor fér hozzá a felvételekhez, úgy szívesebben mondják ki a boldogító igent szavazáskor, ezzel élvezve a kamerák előnyeit és biztosítva vagyontárgyaik védelmét.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források