A vadkártól a fizetési meghagyáson át a végrendeletig

Ennyi mindennel foglalkozik egy fiatal közjegyzőhelyettes

Nem csak a krimikben hozhat érdekes fordulatot egy váratlanul előkerülő végrendelet, a hagyatéki eljárások tengernyi izgalmas meglepetést tartogatnak – véli Kultsár Kinga. A kaposvári közjegyzőhelyettes nap mint nap a legváltozatosabb ügyekkel foglalkozik, a vadkáresetektől a tartozások rendezésén át a különböző közjegyzői okiratok elkészítéséig. Szerinte a közjegyzői hivatás legvonzóbb része, hogy itt tényleg az ügyfelek vannak a középpontban, a jogi problémákra pedig gyors és hatékony megoldást tudnak nyújtani. 

Mivel foglalkozol nap mint nap?

Önállóan eljárhatok a közjegyző hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben. Főként közjegyzői okiratokat készítek, magyar és európai fizetési meghagyásos és végrehajtási eljárásokban működöm közre, hagyatéki ügyeket és egyéb nemperes eljárásokat – különösképpen közjegyző előtti előzetes bizonyítást és igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárást – folytatok le. Ezek mellett a francia nyelvtudásomnak köszönhetően idegen nyelvű okiratokat készítek elő.

Mi a kedvenc ügytípusod?

A hagyatéki eljárás. Szerintem ez a legváltozatosabb és a legtöbb fordulatot eredményező közjegyzői eljárás. Könnyen megesik például az, hogy egy elsőre egyszerűnek tűnő és a törvényes öröklés szabályai szerint átadható hagyaték sorsában nem várt fordulatot hoz egy előkerülő végrendelet, amelynek létezéséről az örökösök vagy egy részük nem tudott. Érdekesnek találom még a közjegyző előtti előzetes bizonyítást, az igazságügyi szakértő kirendelése iránti nemperes eljárást is. Hiszen gyakran előfordul, hogy az ügyfél azért keresi meg a közjegyzőt, hogy rendeljen ki igazságügyi szakértőt, aki megállapítja, hogy az adott kárt tényleg egy vad okozta-e, és ha igen, akkor mekkora az állat által okozott kár mértéke.

(Kultsár Kinga a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, majd Csillag Attila kaposvári közjegyző irodájában kezdett dolgozni közjegyzőjelöltként. Végrehajtási szakjogász képesítést szerzett, letette a jogi szakvizsgát, idén nyáron pedig közjegyzőhelyettessé lépett elő.)

Miért pont közjegyzői irodában kezdtél dolgozni az egyetem után?

Az egyetemi évek alatt mindvégig arra törekedtem, hogy minél több jogterületet megismerjek a gyakorlatban. Harmadéves koromban először az ügyészségen, majd egy ösztöndíjprogram keretében az alapvető jogok biztosának hivatalában töltöttem szakmai gyakorlatomat, az abszolutórium megszerzése után pedig betekintést nyertem egy közjegyzői iroda működésébe. Ez utóbbi az ügyfélközpontúság miatt annyira megtetszett, hogy a diplomával a kezemben közjegyzőjelöltként kezdtem el dolgozni. 

Bíróságot, ügyvédi irodát nem próbáltál?

Abban az időszakban nem is hirdetettek pályázatot bírósági fogalmazói álláshelyre a lakóhelyem környékén. A közjegyzői irodában pedig megtaláltam azt, amit joghallgatóként elképzeltem magamnak, így az ügyvédi pályán ekkor már nem is gondolkodtam.

Hogyan lehet valaki közjegyzőjelöltből közjegyzőhelyettes?

Minden pályakezdő jogásznak az a legfontosabb célja, hogy mihamarabb letegye a jogi szakvizsgát. Közjegyzőjelöltként részt vettem a Kaposvári Törvényszék fogalmazóképzési programjában, amely elősegítette a jogi szakvizsgára való felkészülésemet, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által szervezett négy kötelező alaptanfolyamon, amely pedig felkészített a közjegyzőhelyettesi feladatokra. Emellett kreditpontokat kellett gyűjtenem, amelyeket az országos és a területi kamarák által szervezett oktatásokon, szakmai rendezvényen való részvétellel, egyéb szakmai tevékenységgel lehetett megszerezni. A gyakorlatban közjegyzőjelöltként lehetőségem volt valamennyi közjegyzői hatáskörbe tartozó ügycsoportba beletanulni a közjegyző irányítása és felügyelete mellett. Részt vehettem az ügyek előkészítésében, jelen lehettem közjegyzői okiratok elkészítésekor és hagyatéki tárgyalásokon, egyéb közjegyzői nemperes eljárásokban végzéstervezeteket készíthettem.

Mennyire hasznosak a gyakorlatban az oktatások, képzések?

A kötelező alaptanfolyamok ugyan elméleti oktatások, de gyakorló közjegyzők tartják, akik mindig egy konkrét tényálláson keresztül mutatják be az alkalmazandó jogszabályokat. Az előadók számos olyan gyakorlati példát ismertetnek, ami bármikor előfordulhat egy közjegyzői irodában, ezzel nagymértékben segítik a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkáját. A fővárosi közjegyzői irodák mellett a vidéki irodákban is egyre nagyobb az igény arra, hogy a közjegyző idegen nyelven járjon el. Ezt hivatottak támogatni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által budapesti és vidéki helyszíneken szervezett nyelvi képzések, amelyek az alapszintű oktatástól egészen a közjegyzői nyelvi jogosítvány felkészítő tanfolyamig elérhetőek a kamarai tagok számára. Valamennyi francia szaknyelvi képzésen már én is részt vettem, jelenleg az angol szaknyelvi oktatásra járok. 

Azt gondolnám, hogy elsősorban az angol vagy a német nyelvre lehet szüksége egy közjegyzőnek. Mennyire gyakoriak a francia ügyfelek Kaposváron?

Magyarországon három közjegyző rendelkezik francia nyelvi jogosítvánnyal, közülük ketten Budapesten dolgoznak, egy pedig Kaposváron. Havonta két-három francia ügyfél érkezik a közjegyzői irodánkba, akiknek főként aláírás-hitelesítést, végrendeletet, adásvételi szerződést készítek elő francia nyelven.

Dolgoztál Franciaországban is közjegyzői irodában. Hogyan tudod összehasonlítani a magyar és a külföldi rendszert?

A Közjegyzők a Közösségért Alapítvány által meghirdetett külföldi szakmai ösztöndíj keretében öt hetet töltöttem el egy lyoni közjegyző irodájában. A francia és a magyar közjegyzőség hatáskörében sok átfedés, de lényeges különbségek is vannak, például a francia közjegyző nem rendelkezik hatáskörrel a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására. Míg Magyarországon a legtöbb esetben ügyvédhez fordulunk az ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor, addig Franciaországban kizárólag a közjegyző jogosult e szerződés elkészítésére. A hagyatéki eljárásban a magyar illetékességi szabályokkal szemben a francia közjegyző az egész ország területén eljárhat. A francia közjegyzői modell inkább hasonlít a magyar ügyvédséghez, hiszen minden francia családnak, akár több generáción át, egy közjegyzője van, és függetlenül attól, hogy a család tagjai hol laknak, mindig a családi közjegyzőhöz fordulnak. 

Mik a hosszabb távú terveid? 

Továbbiakban is szeretnék közjegyzőhelyettesként dolgozni, szakmai ismereteimet bővíteni, tovább építeni és ápolni a magyar közjegyzőség külföldi kapcsolatait, különösképpen a francia kollégákkal. Hosszabb távon célom letenni a közjegyzői vizsgát, ami a közjegyzővé válás egyik feltétele.