KIM mulasztás miatt közjogilag érvénytelen a veszélyhelyzet kihirdetése

Feltehetően a Magyar Közlöny kiadásáért felelősök (KIM) késlekedése okozhatta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet 5 és fél órával a hatálybalépését követően került kihirdetésre.

A rendelet, amelyben a Kormány Pest megyében az Érdi járás, a Ráckevei járás és a Szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a Martonvásári járás és a Dunaújvárosi járás, Bács-Kiskun megyében a Kunszentmiklósi járás, a Kalocsai járás és a Bajai járás, Tolna megyében a Paksi járás, Tolnai járás és a Szekszárdi járás, Baranya megyében a Mohácsi járás közigazgatási területére hirdet árvízi veszély miatt veszélyhelyzetet, az 5. § értelmében 2013. június 10-én 12.00 órakor lépett hatályba. A rendeletkihirdetésére azonban – a Magyar Közlöny 2013/93. számához tartozó tanúsítványba foglalt időbélyegző szerint – 17:26:59-kor került. Az ezt megelőző időben a rendelet szövege hiteles forrásból nem volt megismerhető.

A rendelet hatálybalépésétől, déltől kezdődően úgy kellett a katasztrófavédelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. törvény)veszélyhelyzet esetére elirányzott intézkedéseit (közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása az ország egész területén vagy meghatározott részén; rendezvények megtiltása; kitelepítés; ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása; az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása; kiürítés; ideiglenes polgári védelmi szolgálat) végrehajtani, hogy a veszélyhelyzet szabályszerű kihirdetésére nem került sor. Tehát hivatalosan az alkalmazott intézkedésekkor nem állt fenn a hivatkozott területeken veszélyhelyzet, így a végrehajtott intézkedések szabálytalanok voltak, jóllehet azok fontossága és szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a jogszabályok közjogi érvényességének egyik alapfeltétele megfelelő kihirdetés. A jogalkotási törvény lehetővé teszi, hogy jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehessen, de ebben az esetben úgy rendelkezik, hogy a hatálybalépés időpontja – amit órában kell meghatározni – nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. [2010. évi CXXX. törvény 7. § (2) bekezdés]. A Kormányrendelet 5 és fél órás „csúszást” követő kihirdetés sérti a visszaható hatályú hatálybaléptetés tilalmát, ugyanis egy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Márpedig az intézkedések több irányból is korlátozást jelentenek.

Tehát a Magyar Közlöny kiadásáért felelős szerv késlekedése miatt a Kormányrendelet közjogilag érvénytelenné vált. Remélhetőleg a jövőben ilyen hanyagság nem fog előfordulni, egy jogállamban ugyanis elengedhetetlen, hogy az intézkedések megfelelő jogalappal történjenek, és hogy a jogszerűség léte vagy nem léte ne a felelősök szundikálásától legyen függő.

Frissítés (2013. 06. 19.):

A helyzetet súlyosbítja, hogy a jogszabályok közjogi érvényességének egyik alapfeltétele megfelelő kihirdetés. A jogalkotási törvény lehetővé teszi, hogy jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehessen, de ebben az esetben úgy rendelkezik, hogy a hatálybalépés időpontja – amit órában kell meghatározni – nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. [2010. évi CXXX. törvény 7. § (2) bekezdés]. A Kormányrendelet 5 és fél órás „csúszást” követő kihirdetés sérti a visszaható hatályú hatálybaléptetés tilalmát, ugyanis egy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Márpedig az intézkedések több irányból is korlátozást jelentenek.

Persze vitára adhat okot a katasztrófavédelemről szóló törvény 45. § (4) bekezdésének alkalmazhatósága jelen esetben. Eszerint ugyanis „halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni”

Álláspontom szerint jelen rendeletnél nem beszélhetünk halasztást nem tűrő esetről, mert kellő ideje volt már az ország több részén veszélyhelyzet, így a további területekre történő kiterjesztéssel is előre lehetett számolni. A megfelelő előkészítés hiányát nem lehet rendkívüli kihirdetéssel orvosolni, mindezek alapján csak a jogalkotási törvény szabályai alapján történhetett volna a kihirdetés. Az első veszélyhelyzetet kihirdető rendelet, a 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet 2013. június 4-én került kihirdetésre és 12.00 órakor lépett hatályba. Az időbélyegző szerint a Magyar Közlöny 12:35:01-kor került fel a honlapra, és mivel aznap délután egy másik közlöny is megjelent, vélelmezhető, hogy ennek a közlönynek a kihirdetését a veszélyhelyzet kihirdetése indokolta. Szóval olyan szituációban, amikor mondhatni valóban „váratlan” volt a helyzet, a KIM kicsit több mint fél órával reagált, viszont egy olyan szituációban, amikor várható volt a veszélyhelyzet kiterjesztése mindehhez 5 és fél óra kellett.

Összességében tehát a Magyar Közlöny kiadásáért felelős szerv késlekedése miatt vált közjogilag érvénytelenné a Kormányrendelet. Remélhetőleg a jövőben ilyen hanyagság nem fog előfordulni, egy jogállamban ugyanis elengedhetetlen, hogy az intézkedések megfelelő jogalappal történjenek, és hogy a jogszerűség léte vagy nem léte ne a felelősök szundikálásától legyen függő.