„Az Antarktiszon kívül az összes földrészre készítettem már okiratot” – Hármas interjúnk a közjegyzői hivatásról

Kevésbé ismert karrierpálya a joghallgatók körében a közjegyzőség, holott ugyanúgy elérhető és számos szakmai lehetőséget kínál mint az ügyvédi vagy a bírói hivatás. De miért dönt egy fiatal a közjegyzői hivatás mellett, és hogyan készülhet rá már az egyetemi évei alatt? Miért kiemelten fontos az idegen nyelvek ismerete? A pálya előnyeiről és a munka sajátosságairól Dr. Hodosi Gábor közjegyzőt, Dr. Tóth Gábor Márton közjegyzőhelyettest és Dr. Páli Fatime Lejla közjegyzőjelöltet kérdeztük.

Hogyan emlékeztek vissza az egyetemi évekre? Mit tanácsoltok a joghallgatóknak, mire érdemes odafigyelniük az egyetemi évek alatt, ha közjegyzők szeretnének lenni?

PFL: Egyetemi éveim alatt már közjegyzői irodában dolgoztam gyakornokként, valamint odafigyeltem rá, hogy elmélyedjek olyan tárgyakban, amelyek később a közjegyzői pályán is fontosak lesznek. Részt vettem az OTDK-n, a témám az európai öröklési rendelet volt, ez lett később a szakdolgozatomé is. A hallgatóknak azt tanácsolom, hogy minél szélesebb körben mélyítsék el a tudásukat, ismerkedjenek meg több jogterülettel is. Egyetemi oktatóként látom, hogy a közjegyzőség általában nincs a hallgatók tudatában, ezért igyekszem erre a hivatásra felhívni a figyelmüket, elsősorban érdekes jogeseteken keresztül.

HG: Az egyetemi éveim alatt még nem volt a látókörömben a közjegyzői hivatás, nem készültem tudatosan erre a pályára. Később az ügyvédi pályáról váltottam a közjegyzőire, egy lehetőség indított el ebbe az irányba. Nagyon fontosnak tartom a külföldi tapasztalatszerzést, azt ajánlom a hallgatóknak, hogy vegyenek részt valamilyen külföldi csereprogramban, ösztöndíjban és lássanak világot. Az angol vagy valamilyen más idegen nyelven a jogi szaknyelvet pedig már az egyetemi évek alatt sajátítsák el, hogy a munkakeresés, munkavégzés során ezt egyből kamatoztatni tudják. 

TGM: Szegeden szereztem a diplomámat, jó élményeim vannak az egyetemről. Az egyetem megtanít küzdeni, hiszen sokszor nem minden sikerül elsőre. Egy elrontott vizsga nem feltétlenül jelent rosszat, sokszor később látjuk meg a hasznát. A közjegyzőséggel harmadévben kerültem kapcsolatba, akkor kezdtem el gyakornokként ezen a területen dolgozni, a szakdolgozati témám pedig az akkor viszonylag új fizetési meghagyásos eljárás volt. Nekem ez jó belépő volt a pályára, odafigyeltem az akkori változásokra – ezt a nyitott szemmel járást, változásokra figyelést tanácsolom a hallgatóknak is. 

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Melyik egyetemi oktatótokra emlékeztek vissza szívesen a mai napig?

PFL: Szabó Imre professzorra, aki dékán is volt a szegedi egyetemen. Mindig érdekes és humoros előadásokat tartott.

HG: Menyhárd Attila és Busch Béla tanár urak óráit nagyon élveztem, de az is nagy élmény volt, így utólag, amikor Németh János professzornál 45 percig küzdöttem a kettesért, majd mosolyogva beírta az egyest.

TGM: A legnagyobb formátumú professzorom Martonyi János volt, nemzetközi magánjogból. Az ő előadásaira mindig bementem, akármilyen ok is akadályozott volna meg ebben. 

Sokszor említik, hogy közjegyzői kinevezés nagyon nehezen elérhető. Tényleg így van ez? 

PFL: Nálunk az irodában dolgozók fele korábban nem dolgozott közjegyző mellett, ami jól mutatja, hogy ez a pálya is nyitott. Ennek a sztereotípiának az alapja elsősorban az, hogy sokan keveset hallottak és tudnak a szakmáról, így eleve előítéletekkel közelítik meg a kérdést. Ha viszont megnézzük az álláshirdetéseket, láthatjuk, hogy egyes közjegyzők kifejezetten pályakezdő jogászokat keresnek, és nem követelmény náluk a közjegyzői irodában szerzett munkatapasztalat.

HG: Ez a vélekedés elsősorban a közjegyzői székhelyek zárt számából, illetve a kinevezések, üresedések módjából táplálkozhat. Egy székhely ugyanis elsősorban akkor válik szabaddá, ha a közjegyző nyugdíjba vonul vagy meghal. Ugyanakkor szinte folyamatosan válnak szabaddá új székhelyek, azt gondolom, hogy kellő kitartással van lehetőség kinevezéshez jutni.

TGM: Csak megerősíteni tudom az előttem szólókat. Ez az álláspont, alapvetően a jogszabály által meghatározott zárt számra vezethető vissza. Azonban véleményem szerint kitartással és megfelelő eltökéltséggel elérhető, hogy valaki egy hosszabb fejlődési folyamat után kinevezzenek közjegyzővé.

Erről a folyamatról tudnátok bővebben mesélni? Hogyan jut el valaki a közjegyzőségig?

PFL: A jogi diploma megszerzése után három évet kell dolgozni, utána lehet letenni a jogi szakvizsgát. Ezután három közjegyzőhelyettesi év vagy a közjegyzőkről szóló törvény szerinti, annak megfelelő más területen végzett munkatapasztalat szükséges. Ennyi év után lehet elkezdeni pályázni az üres székhelyekre. Természetesen a jogszabály meghatároz más feltételeket is a pályázáshoz.

HG: Maga a pályázat már nem olyan nehéz. Ez egy hosszú folyamat vége, de az is előfordulhat, hogy valakinek csak egy következő állomás lesz a karrierjében, és nem közjegyzőként vonul nyugdíjba. Ugyanakkor tény, hogy a diploma és a kinevezés közötti időszak hosszabb, mint a legtöbb jogi hivatás esetén, hiszen szakvizsga megszerzése után még legalább három évet kell dolgozni, hogy valaki elkezdhesse a pályázást. Azonban fontos megemlíteni, nem tipikus, hogy valakit egyből ezután a hat év után kineveznek. Negyvenéves kor alatt ritkán vannak kinevezett közjegyzők.

TGM: Még annyit tennék hozzá az előzőkhez, hogy kinevezést akkor nyer valaki, ha van egy székhely, ahol meghirdetnek egy pályázatot. Az, hogy ez a lehetőség mikor adódik, azt az élet dönti el. Lehet, hogy valakinek csak egy-két évet kell várni, míg másnak akár tízet is. Ahogy az életben mindenhez, ehhez is kell egy kis szerencse. Én például közjegyzőhelyettesként dolgozom jelenleg, de nem tudhatom, hány év múlva leszek majd közjegyző vagy leszek-e egyáltalán.

A felszabaduló helyekre bárki pályázhat az országból?

PFL: Jelenleg 313 székhely van az országban. A székhelyekre nem csak közjegyzőhelyettesek pályázhatnak, bármilyen, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott jogi pályáról át lehet pályázni, volt is erre már többször példa. Azonban érdemes tudni, hogy a karon kívül töltött munkatapasztalatot máshogy számítják az értékelésben, mint a karban eltöltött gyakorlatot. Akárcsak a bíróknál, nálunk is van egy pontrendszer, amiben objektív és szubjektív pontok egyaránt szerezhetők. A területi kamara elnöksége tart meghallgatást, ahol legalább öt különböző témából kérdeznek, ezek alapján járnak például a szubjektív pontok.

Mennyire szükséges a nyelvtudás ezen a pályán? Van-e nemzetközi munkája egy közjegyzőnek?

HG: Mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, a kiterjedt nemzetközi kapcsolatok miatt a magyar állampolgárok is sokat utaznak, sokszor más államokban is élnek, így egyre nagyobb igény van azokra a közjegyzőkre, akik idegen nyelven is tudnak okiratokat kiállítani. A közjegyzőkről szóló törvény bevezetett egy nyelvi jogosítvány nevű intézményt. Ezzel nyelvi engedély megszerzéséhez köti, hogy valaki idegen nyelven készíthessen okiratot. Ha valaki sikeresen leteszi az írásbeli és szóbeli részből álló vizsgát, akkor megkapja a nyelvi jogosítványt. Az angol, mint általános közvetítőnyelv a legfontosabb. De nekem például németből is van nyelvi jogosítványom. Gyakran előfordul, hogy az ügyféllel németül beszélgetek és angolul készítek neki okiratot vagy éppen fordítva. Ez egy nagyon hasznos munka, mert az állampolgárok egy helyen tudnak jogi és idegen nyelvű segítséget is kapni, az ügyintézést jelentősen meg tudjuk számukra könnyíteni. 

Gyakran fordul elő, hogy magyar közjegyzőnek kell idegen jogot itthon, vagy a magyar jogrendszert a világ egyik másik államában alkalmaznia. Az Európai Öröklési Rendelet hatályba lépését követően ez akkor fordulhat elő például, ha az egyik tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező másik tagállam állampolgára jogválasztással élve a személyes jogát rendeli alkalmazni az utána való öröklésre.

TGM: A mi irodánknak nincsen nyelvi jogosítványa, az angol nyelvet viszont mi is napi szinten alkalmazzuk. Közjegyzőhelyettesi munkám mellett az országos kamarában is dolgozom, ott nagyon gyakoriak az idegen nyelvű munkáink a külföldi kapcsolattartás miatt.

PFL: Én például innen éppen spanyolórára megyek. Amúgy angolul és franciául beszélek. Mivel közjegyzőjelölt vagyok, gyakran találkozom ügyfelekkel, valamint sokat is telefonálok velük. A mi hivatásunkban elkerülhetetlen az idegen nyelvű kommunikáció. Ez azonban nem biztos, hogy mindig az angol. Volt már olyan, hogy távol-keleti ügyfelek érkeztek hozzánk, és kézzel-lábbal hámoztuk ki, hogy ajándékozási szerződést szeretnének készíttetni.

TGM: A gazdasági kapcsolatokkal szorosan összefügg a munkánk, ebből adódóan gyakran találkozunk külföldiekkel. Emellett ott vannak a nemzetközi eljárások is, mint például az európai fizetési meghagyásos eljárás, ahol lehet, hogy akár svéd nyelven kell kiállítanom egy dokumentumot, az uniós jog által meghatározott formanyomtatványok használatával. Ehhez nem is kell nyelvi jogosítvány.

Eddigi pályátok során melyik volt a legérdekesebb ügy, eset, amivel találkoztatok?

HG: Nem könnyű erre válaszolni, mert nagyon sok érdekes ügyem volt, nehéz egyet kiragadni. Nálam a határon túli munkákból nagyon sok van, a nyelvi jogosítványok olyan mértékű idegen nyelvű ügyforgalmat generálnak, amikből nehéz egyet választani. Az Antarktiszon kívül az összes földrészre készítettem már közjegyzői okiratot. Természetesen vannak olyan ügyek, amelyek mélyebb nyomot hagynak bennem. Volt egy olyan megrázó ügyem, amikor karácsonyi időszakban keresett meg egy édesanya, hogy a gyermekét külföldön érte tragédia, és azonnal kell neki egy meghatalmazás, magyar és idegen nyelvű okirat, amivel külföldön egy képviselő a nevében eljárhat. 

TGM: Én ügytípusokat kedvelek inkább, nem konkrét ügyeket. A korábban klasszikusan bírósági hatáskörbe tartozó munkákat szeretem a legjobban. Nagyon szeretek szép, kimunkált indokolással ellátott határozatokat szerkeszteni. Sokan kérdezték is tőlem, hogy miért nem bíróságra mentem dolgozni. Azonban nálunk is lehet szép határozatokat hozni. Emellett az szokott még jólesni, amikor sétálok a városban, ránézek egy épületre, és tudom, hogy ehhez kis mértékben ugyan, de nekem is volt közöm, benne van a munkám.

Milyen extra lehetőségeket biztosít számotokra a kamara?

PFL: A MOKK folyamatosan szervez oktatási programokat aktuális szakmai problémákkal kapcsolatban. Emellett a területi kamarák is szerveznek eseményeket. Az országos kamara nyelvi kurzusokat is szervez, négy szinten, az alapfoktól egészen a felsőfokig.

TGM: Amikor jön egy fajsúlyosabb jogszabályi változás, mind a területi mind az országos kamara szervez konferenciákat a témával kapcsolatban. Már a kodifikációs folyamat során, a felkészülési időben tudunk így ismerkedni a változásokkal. Folyamatosan követjük a fontos jogszabályi változásokat.

HG: Az a tapasztalatom, hogy a magyar közjegyzőség mind infrastrukturálisan, mind szakmailag a jól szervezett közjegyzőségek közé tartozik. Az országos kamara vezetése átgondoltan és a többi magyar hivatásrendhez képest kicsit előrehaladottabban építi be a digitalizáció vívmányait a mindennapi munkánkba. Jó példa erre, hogy a magyar közjegyzőség képviselői 2019. novemberben a fizetési meghagyásos rendszerért innovációs díjat vehettek át az Európai Parlamentben. De az országos kamara alapítványa lehetőséget biztosít akár külföldi közjegyzőnél történő gyakorlat eltöltésére is.

Fatime, te PhD-hallgató is vagy. Milyen pluszt ad neked a doktorandusz lét?

PFL: A kutatási témám az elektronikus okiratok, ami egy elég aktuális és felkapott téma. Nem titkos, hogy a közjegyzői kinevezésnél is előnyt nyújt a PhD-fokozat, ráadásul elég sok pontot is ér. Természetesen oktatni is lehet a doktori iskola keretében, nem csak egy szűk területen. Az egész polgári eljárásjog területén tartok órákat, így rá is vagyok kényszerítve arra, hogy mindig friss és naprakész legyen a tudásom.

Gábor, te Szegeden végeztél, diplomád megszerzése után pedig egyből Budapestre jöttél. Mennyire volt nehéz a váltás, mit tanácsolnál a vidéki hallgatóknak, akik a fővárosba szeretnének jönni dolgozni?

TGM: A váltás éles volt, de nem szakmai okokból. Szeged egy egyetemváros, ahonnan először szokatlan egy ekkora méretű város életébe csöppeni. A belerázódás nem a munka területén volt nehéz, inkább a fővárost kellett kicsit megszokni. Azonban nem kell ettől félni, ha az ember valamit szeretne, vágjon bele nyugodtan, hiszen útközben is lehet változtatni.

*** MOKK logo A Jog vita nélkül rovat támogatója a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.