„Az első munkahelyemet is az Arsboni Gyakornoki Programjának köszönhetem” – Interjú dr. Ádám Flórával

Négy éve még az Arsboni gyakornoka volt, tavalyelőtt óta azonban már koordinátorként vezeti a gyakornoki programjainkat. Dr. Ádám Flórával beszélgettünk egyetemi évekről, gyakornoki élményekről és arról, hogy milyen érzés „tyúkanyóként” végigkísérni az új gyakornokokat egy programon.

Minden interjú elején fel szoktam tenni ezt a kérdést, így nálad sem hagyhatom ki. Miért pont a jogi pályát választottad?

A jogi pályaválasztás számomra nem volt nagyon tudatos: mindig jó tanuló voltam, szerettem is tanulni, és leginkább „tudni és megérteni” a dolgokat, de elég hamar kiderült számomra, hogy mik azok a tantárgyak, amik felett ha órákat ülök is, nem fogom tudni „átlátni” az anyagot. Így bár hiába származom mérnökcsaládból és jártam matek faktra, tanultam meg deriválni, úgy döntöttem, hogy érdemes inkább olyan pályát választanom, ahol gördülékenyebben megy a tanulás. A jog felé pedig az vezérelt, hogy hasznos tudást szerezhetek meg, és egyben tudok az embereken segíteni ezzel a tudásommal.

Hogy emlékszel vissza az egyetemi évekre?

Pont pár napja, az első tanítási nap előtt futottam össze egykori szomszédommal, és derült ki, hogy másnap kezd gólyaként a Pázmány jogi karán, ahol én is végeztem 2017 decemberében. Körülbelül fél órán át meséltem neki az egyetemi éveimről, és hirtelen rádöbbentem, hogy azon túl, hogy az egyetemi történeteimet lassan úgy mesélem, mint egy anekdotázó nagymama, elértem abba az életszakaszba, ahol inkább érzem magam már praktizáló jogásznak, mint nemrég végzett egyetemistának. Pedig – és ez közhelyesen hangzik, de így van – tényleg olyan mintha csak tegnap kezdtem volna a Pázmányon.

Mikkel töltötted ezeket az éveket a tanuláson kívül?

Jó szívvel tekintek vissza az egyetemi éveimre, szerintem kihasználtam belőle mindent, amit csak lehetett. Voltam a kari lap, az Ítélet főszerkesztője, történelem tanár a Gradus ad Facultatem érettségi előkészítő tanfolyamain, játszottam az egyetemi kézilabda-bajnokságban (bár azt egy idő után vendégjátékosként már a BME csapatában), és voltam több helyen is gyakornok.

Hol kezdtél el dolgozni az egyetem után?

Egyetem utolsó évében gyakornokként és kezdetben ügyvédjelöltként is a Bird & Bird magyarországi irodájában dolgoztam, ahol a szellemi tulajdonvédelem – mint derült égből villámcsapás – a kedvenc jogterületemmé vált. Nagyon szerettem az ott töltött időszakot.

Jelenleg mivel foglalkozol?

Van egy örök szerelmem, a sport, ami végigkísér az életemben, így amikor lehetőségem adódott egy olyan cégnél dolgozni jogászként, ami bár határterületen, de érinti a sportot, akkor váltottam. Így lettem, és vagyok jelenleg is jogi előadó a BMSK Zrt-nél, ami jelenleg a Beruházási Ügynökség feladatkörét látja el, és számos sportberuházást valósít meg építtetőként. Ha valaki azt mondja nekem, kézilabdafanatikus elsőéves jogásznak, hogy egyszer majd én leszek a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő arénáknak a jogi felelőse, igencsak dobtam volna egy hátast tőle.

Az Arsbonival hogyan kerültél kapcsolatba?

Az oldalt már elsőévesként elkezdtem olvasni, és hamar magával ragadott a szellemisége. 2016-ban kerültem be az Arsboni Gyakornoki Programjába, és maradtam utána szerkesztőként is a csapatban. Két éve pedig elvállaltam az akkor induló gyakornoki program koordinátori szerepét, és „ittragadtam”. Ez már az ötödik program, ahol én vagyok a koordinátor.

Milyen volt az Arsboninál gyakornoknak lenni? Hogyan nézett ki akkor a program, mikkel foglalkoztatok?

Nekem hatalmas élmény volt! Izgalmas volt bepillantani az Arsboni kulisszái mögé, tanulni a jogi újságírásról, megismerni a szerkesztőket és rájönni, hogy mennyire sok lehetőség rejlik a jogászi pályában, ugyanis szinte nem volt két ugyanolyan pályán dolgozó szerkesztő. Nekünk anno egy kétnapos, intenzív, képzésekkel teli ismerkedő hétvégével kezdődött a program, majd a félév során a mentorom segítségével kellett két cikket megírnom, valamint egy interjút készítenem. A munkában sokat segített a tapasztaltabb szerkesztő szeme abban, hogy mi az, amitől élvezetes lesz egy jogi cikk. Volt több intézménylátogatásunk is (pl. GVH, Alkotmánybíróság), amikben az tetszett a legjobban, hogy mindig egy ott dolgozó arsbonis szerkesztő vezetett körbe minket, ami egyrészt sokkal életközelibbé tette az élményt, másrészt pedig sokkal bátrabban mertünk kérdezni tőle.

Mi volt a legmeghatározóbb számodra a Gyakornoki Programban?

Lényegében az első diploma utáni munkahelyemet is az Arsboni Gyakornoki Programnak köszönhetem – pedig akkor még nem is funkcionált álláskereső portálként az Arsboni. Amikor az első, sportjogi témájú cikkem publikálásra került az Arsboni honlapján, a linket megosztotta dr. Rippel-Szabó Péter sportjogász, és elismerően nyilatkozott róla. Péter munkásságát már régebb óta követtem, a cikkem megírásában pedig segítséget is kértem tőle. A közös munkának és a cikkemnek volt köszönhető, hogy nem sokkal később felajánlottak nekem egy gyakornoki lehetőséget a Bird & Bird-ben, ahol ő is praktizált ügyvédként. A diploma megszerzése után ügyvédjelöltként is maradhattam a Birdnél.

Mit adott neked a gyakornoki program, miben tudtál fejlődni?

Kicsit kiszakított az egyetem világából. Ugyan egyetemista gyakornokokkal voltam körülvéve, de a szerkesztőkön keresztül közvetlen tapasztalatokat szerezhettem a különböző jogi pályákról. Ez a mentorálási rendszer ma már a Gyakornoki Program egyik leghangsúlyosabb eleme a jogi cikkírás mellett. Így segítjük a gyakornokokat karriertudatosságuk növelésében.

Az elmúlt években már koordinátorként vezetted a gyakornoki programjainkat. Mit csinálsz pontosan, mint koordinátor, és mit szeretsz ebben a feladatban?

Az én feladatom elég sokrétű: egyrészt segítem a kollégákat a program promóciójában, majd lebonyolítom a beérkezett jelentkezők kiválasztási folyamatát, a beérkezett CV-k és cikkötletek értékelését, aztán a második fordulóban, a Skype interjún velem találkoznak először az Arsboni arcaként a leendő gyakornokok. Ezután a teljes gyakornoki programot mintegy „tyúkanyóként” kísérem végig, megszervezek minden eseményt, programot, hozzám fordulhatnak mind a mentorok mind a gyakornokok a gondjaikkal, kérdéseikkel. Az én feladatom, hogy sikeresen záruljon a program, mindenki megírja határidőre a cikkét és azok publikálásra is kerüljenek. Azért szeretem ezt a szerepkört, mert a személyiségemhez illenek ezek a feladatok: terelgetni a gyakornokokat a megfelelő irányba, végigkísérni és támogatni őket a fejlődés útján. Külön izgalmas még, amikor azt kell mérlegelnem, hogy melyik mentorhoz melyik gyakornok passzolna a legjobban, majd végignézhetem, ahogy ebből a munkakapcsolatból szuper cikkek kerekednek ki.

Hogyan épül fel a program? Mire számíthatnak a jelentkezők?

Ma már sokkal összetettebb a program, mint korábban volt. Egy intenzív, kétnapos képzéssel indítunk, ahol a jogi újságírás rejtelmeibe kalauzoljuk el a gyakornokokat. A félév során több cikket kell írniuk a gyakornokoknak (mentori segítséggel), valamint csoportosan kutatómunkát kell végezniük, amelynek az eredményeit a program záróeseményén, gyakorló ügyvédek előtt adhatják elő. Ezek a záróesemények kitűnő lehetőségek arra, hogy már hallgató korában megtanulja az ember, hogyan kell „networkingelni”, és letegye a névjegyét az asztalra a sikeres kutatómunkájával. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyakornokok karrierútját is egyengessük: CV- és egyéni karrier tanácsadást adunk nekik, valamint vannak úgynevezett „Karrier Életút Beszélgetéseink”, ahol mindig három-négy szerkesztő meséli el a saját életútját, majd kötetlen formában válaszolnak a gyakornokok kérdéseire. Például egy gyakorló diplomata mesél arról, hogy hogyan kell a verbális vitákat megvívni a többi ország képviselőivel. A fenti programokon kívül több ügyvédi irodába is szervezünk a gyakornokoknak látogatásokat, ahol kötetlenül beszélgethetnek az ott dolgozókkal. Mivel az Arsboni másik fő profilja az állásközvetítés lett az évek során, így egykori gyakornokainkat mindig nagy örömmel ajánljuk be partnereinknek, hiszen hiteles képünk van tudásukról, szorgalmukról.

A tavaszi program a vírus miatt online zajlott le. Hogy sikerült a lebonyolítás, és mire lehet számítani a mostani programban?

Koordinátorként a gyakornoki programok egyik legizgalmasabb pillanata számomra mindig az, amikor elsőként találkozom személyesen a gyakornokokkal az úgynevezett „ismerkedős hétvégén”. Itt megelevenednek előttem azok a személyiségek, akiket eddig csak a CV-jük és egy Skype interjú alapján próbáltam elképzelni magamban. Mindig rájövök, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy ennyi tehetséges hallgató jelentkezik a programba és érdeklődik az Arsboni iránt. Idén ez a pillanat elmaradt, a koronavírus járvány miatt minden online zajlott, a képzések, az események és a konzultációk is. Sajnálom, hogy személyesen nem tudtam megismerni még a gyakornokokat, de az az igazán meglepő, hogy ennek ellenére idén tavasszal volt az egyik leglelkesebb és legszorgalmasabb csapatunk. Valószínűleg ez köszönhető volt annak is, hogy kevesebb volt a „figyelemelterelő programlehetőség” mint pl. kocsmázások, egyéb egyetemi programok. Ugyanakkor ez az időszak sokkal nagyobb koncentrációt és tudatosságot is hozott a csapatnak, sokkal több energiát fektettek a kutatásba a gyakornokok, és ez abszolút a program javára vált. Nekem nagyon érdekes élmény volt, hogy a közös „virtuális” csapatmunka is legalább ugyanannyira össze tudta hozni a csapatot, mintha az egyetemi könyvtárban kutattak volna. A mostani programot is online menetrendben képzeljük el egyelőre, de ha esetleg javulna a járványhelyzet, akkor mindenképpen be szeretnénk majd iktatni egy-két személyes találkozót, csapatépítő programot is, mert a személyes jelenlét nem csak nekünk hiányzott nagyon, valószínűleg a gyakornokainknak is.

Miért ajánlanád a jelentkezést a gyakornoki programba?

Akit az eddig elmondottak még nem győztek meg arról, hogy érdemes jelentkezni, annak még azt javasolnám, hogy ha úgy érzi, szeretne már hallgatóként is megjelenni a köztudatban a publikációival, valamint bizonyítani a munkaerőpiacon, értékes kapcsolatokat építeni, vagy egy sokszínű közösség tagjává válni, az olvasson el egy arsbonis cikket, aztán nyissa meg a jelentkezési felületet!

A legtöbb volt gyakornokunk a mai napig aktív tagja az Arsboni Közösségnek. Hogyan képzeljük el ezt a közösséget, miben tud segíteni a volt gyakornokoknak akár évekkel a program befejezése után is?

Sok mindenben segít az Arsboni a programot követően is, ahogy korábban is említettem. Ha kifejezetten a Közösséget kellene bemutatnom, akkor kiemelném a közös Facebook csoportunkat, ahol leginkább tartjuk a kapcsolatot. Ott szoktunk egyes jogi témákat megvitatni, és ha szükséges, egymás cikkét vagy cikkötletét véleményezni, vagy bármilyen témában segítséget kérni egymástól. Ez a közösség a gyakornokoknak megadja azt a lehetőséget, hogy egy sokszínű jogászi társaság tagjává váljanak, melyre a későbbi életútjuk során is számíthatnak. Két ismeretlen jogász között elég hamar kapcsot tud teremteni az, ha kiderül, hogy mindketten kötődnek valamilyen módon az Arsbonihoz.

Megjött a kedved a gyakornoki programhoz? Jelentkezz tavaszi programunkba február 15-ig!