Az önkormányzati választásokról – szakszerűen

E munka az önkormányzati választásokat bemutató cikksorozatunk nyitánya, amelyben bemutatjuk és rendszerbe szedjük a helyi önkormányzati választások legfontosabb szabályait. A megértést áttekintő táblázatok segítik.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásának időpontját Áder János október 12-ére tűzte ki. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása a Nemzeti Választási Bizottság határozata alapján szintén ezen a napon fog zajlani. Ez lesz az Alaptörvény hatálybalépését követő első, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (továbbiakban Övjt.) megalkotását követő második önkormányzati választás, melyen viszont már az új választási eljárási törvény alapján, és az azóta többször módosított Övjt. szerint szavazunk.

1. A szavazásra jogosultak köre, önkormányzatiság

A helyi önkormányzati választások során a választópolgárok köre bővebb, mint az országgyűlési választások alkalmával. Az Alaptörvény XXIII. cikke alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó minden nagykorú magyar állampolgár, az Európai Unió magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárai, valamint a menekült, letelepedett vagy bevándorolt státusszal rendelkező nagykorú személyek is. Passzív választójoga viszont csak az első két választópolgári közösségnek (nagykorú magyar és lakóhellyel rendelkező EU-s állampolgárok) van, ők választhatók tehát meg polgármesterré, vagy a képviselő-testületek tagjának.

Ez a bővebb személyi kör a helyi önkormányzáshoz fűződő jogból ered. Az Alaptörvény rögzíti a helyi önkormányzatok alapvető funkcióit, és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is megerősíti, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyek igazgatásának jogát a helyi lakosság érdekében, választott testületek útján gyakorolják. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény (továbbiakban Mötv.) 4. §-a szerint a helyi közügyek „(…) a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak”. A helyi lakosság önkormányzáshoz való joga csak akkor teljesülhet, ha minden lakóhellyel rendelkező nagykorú polgár – legyen akár magyar, francia, vagy afgán, de menekültként elismert állampolgár – gyakorolhatja az önkormányzáshoz való közvetett jogot, méghozzá a helyi képviselők és polgármesterek választásán való szavazással.

 2. Önkormányzati szintek

A Mötv. két önkormányzati szintet különböztet meg: a települési és a területi önkormányzatot. Települési önkormányzatok működnek a községekben, a városokban, a járásszékhely városokban, és a megyei jogú városokban (ezek a megyeszékhely városok, valamint az Országgyűlés által megyei jogúvá nyilvánított városok, pl. Esztergom), míg a területi önkormányzatok az egyes megyéket fogják össze. Budapest kivételes helyzetben van: a fővárosban egyaránt jelen vannak a települési önkormányzatok (a kerületekben), illetve a főváros egészét átfogó fővárosi önkormányzat is, mely azonban települési önkormányzati feladatokat is ellát, nem csupán a jellemzően területi önkormányzati feladatokat.

Az Övjt. alapján a különböző lakosságszámú településeken eltérő választási rendszer alapján választunk képviselőket, de a fővárosi és a megyei önkormányzatok képviselőinek választási módja is eltérő.

 2.1. A 10.000 fő alatti lakosságszámú települések

A 2010. évi L. törvény szerint ezek a települések egyetlen választókerületet alkotnak, ahol egyéni listás választási rendszerben történik a szavazás. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület tagjai, egyéni képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták az egyéni listán a megválasztható képviselők száma szerint (ld. 2010. évi L. törvény 4. §). Jelölt az lehet, aki legalább a választópolgárok 1%-ának ajánlását megszerezte. A választópolgárok egyéni jelöltekre szavaznak, nem a jelölőszervezetek által állított listákra, és több jelöltre is adhatnak le szavazatot, de legfeljebb annyira, ahány képviselő az adott településen megválasztható. Ennek megfelelően például Szirmabesenyő nagyközségben, ahol a lakosság száma 4240 fő, hat képviselőből áll a testület, így a (jelenlegi adatok szerint) induló nyolc jelölt közül maximum hat személyre lehet szavazni. Ha két jelölt azonos számú szavazatot szerez, köztük a mandátum sorsa sorsolással dől el. A mandátumot szerzett jelöltekből áll fel az adott település képviselő-testülete. Az Övjt. megalkotását megelőzően hatályban lévő törvényhez képest a képviselő-testületek tagjainak létszáma csökkent, valamint a korábbi kislistás elnevezést az egyéni lista váltotta fel.

A település polgármesterének megválasztása a polgármester-jelöltek közül, külön szavazólapon történik, ez esetben értelemszerűen csak egy jelöltre adható le szavazat. Ahhoz, hogy valaki polgármester-jelöltként indulhasson, a választópolgárok 3%-ának ajánlása szükséges.

A választópolgárok még egy szavazólapot kapnak kézhez a szavazás napján, ezen a megyei közgyűlés tagjairól döntenek. A szavazás során a megye egy választókerületet alkot, melybe a megye összes települése beletartozik a megyei jogú városok (és a főváros) kivételével. A választópolgár a jelölőszervezetek megyei listái közül egyre szavaz, a jelölőszervezet számára a listaállításhoz a megye választópolgárai 0,5%-ának ajánlása szükséges. A megyei közgyűlés a megye képviselő-testülete, vezetőjét, az elnököt azonban nem a közvetlenül választópolgárok választják, hanem a közgyűlés tagjai maguk közül. A 2010-es új törvény vezette be azt, hogy a megyék egy választókerületet alkotnak, ezt megelőzően minden megye két választókerületre volt osztva a 10.000 fő alatti, és feletti települések szerint.

2.2. Az 10.000 fő feletti lakosságszámú települések

A fent nevezett települések esetében a képviselőjelöltek vegyes választási rendszerben juthatnak mandátumhoz. Egy-egy település több egyéni választókerületre oszlik (szemben a 10.000 fő alatti települések fent ismertetett megoldásával, ahol az egész település egyetlen választókerületet alkot). A megszerezhető mandátumok és az egyéni választókerületek számát szintén az Övjt. rögzíti (5. §) a lakosságszámhoz igazítva. A vegyes rendszernek megfelelően a képviselő-testület tagjainak megválasztásához a választópolgárok kapnak szavazólapot, melyen a saját egyéni választókerületük képviselőjelöltjeire adhatják le szavazatukat. Egy jelölőszervezetnek egy egyéni választókerületben csak egy jelöltje lehet; az egyéni választókerületben az a jelölt nyeri el a mandátumot, akire a legtöbb érvényes szavazat érkezett.

Emellett meghatározott számú mandátumot a kompenzációs listák eredményeznek. Az adott jelölőszervezet egyéni jelöltjeire leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok töredékszavazatként a jelölőszervezet kompenzációs listáján hasznosulnak. Az a jelölőszervezet állíthat kompenzációs listát, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. A kompenzációs listán a töredékszavazatok arányában részesülnek az egyes jelölőszervezetek mandátumban egészen addig, amíg az összes mandátum kiosztásra nem kerül azon jelölőszervezetek listái között, amelyek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok legalább öt (közös lista esetén tíz) százalékát elérték.

A polgármester választása azonos módon történika 10.000 fő alatti településekkel.

 A helyi önkormányzati választások alkalmával a 10.000 fő feletti települések (amennyiben nem megyei jogú városok) választópolgárai is a fent részletezett szabályok szerint szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira.

2.3. Megyei jogú városok

A megyei jogú városokban a szavazók két szavazólapon választanak: az egyiken a polgármestert a már ismertetett módon, a másikon pedig a képviselő-testület, a városi közgyűlés tagjait. A képviselő-testület tagjai a fentebb kifejtett vegyes választási rendszerben szereznek mandátumot. Mivel a megyei jogú városok nem részei a megyei önkormányzatnak, ezért lakosaik nem jogosultak a megyei közgyűlés tagjainak megválasztására, ez sem most, sem 2010-ben nem változott.

2.4. A főváros

A főváros kétszintű önkormányzatáról fentebb már esett szó. Minden fővárosi kerületben a választópolgárok egyrészt megválasztják a kerületi polgármestert, másrészt pedig a 10.000 fő feletti lakosságszámú településekhez hasonlóan, a vegyes választási rendszer szabályai szerint a kerületi képviselő-testület tagjait.

A helyi önkormányzati választások alkalmával kerül sor a fővárosban a kerületi önkormányzatokkal párhuzamosan működő, települési és területi önkormányzati feladatokat egyaránt ellátó fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi közgyűlés, valamint a főváros egészét képviselő főpolgármester megválasztására. Főpolgármester-jelöltek csak azok a személyek lehetnek, akiket legalább ötezer fővárosi választópolgár ajánlott. A főpolgármestert a fővárosi kerületek választópolgárai közvetlenül választják, mint bármely más polgármestert, választásának módjában tehát nem, csak feladat- és hatáskörében tér el azoktól.

2010-ben jelentős módosulást jelentett a fővárosi közgyűlés létszámának a stabil 66 főről a lakosságszámhoz igazítása (50.000 lakos után 1 képviselő), ez azonban a választási rendszert nem érintette: az továbbra is közvetlen, listás maradt, a főváros egy választókerületet alkotott. A fővárosi közgyűlés tagjai választásának módját a 2014. június 10-én elfogadott törvénymódosítással változtatta meg az Országgyűlés, amelynek alapján a fővárosi közgyűlés 33 tagja három különböző módon szerez mandátumot.

A közgyűlésnek ex lege tagja a főpolgármester, valamint a 23 fővárosi kerület polgármestere. Emellett kilenc tag a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított, ezen a listán a törvény szerint az adott jelölőszervezet főpolgármester-, illetve fővárosi kerületi polgármester-jelöltjei szerepelnek.

A választások rövid idővel történő módosítást több politikai párt, valamint szakértő is bírálta a kellő felkészülési idő, a közvetlen választás, és a szavazatok egyenlőségének elvére hivatkozva (ld. pl. itt.), az Alkotmánybíróság azonban az alaptörvény-ellenesség vizsgálata során csak részben találta megalapozottnak az indítványt, és csupán a szavazatok súlyozásának módját kifogásolta. Így a korábban érvényben lévő listás rendszer helyett a közgyűlés tagjainak jelentős része nem a választópolgárok közvetlen szavazatával, hanem közvetetten, a kerületi eredmények alapján szerez mandátumot. A maradék 9 tagra sincs lehetőség közvetlenül szavazni, ők a fővárosi kerületekben a polgármester-jelöltekre leadott töredékszavazatok arányában, a kompenzációs listáról szerzik mandátumukat.

_

Áttekintő táblázat a Fővárosi Közgyűlés öszetételéről:

3. Jelöltállítási és ajánlási szabályok

Képviselő-jelölt és polgármester-jelölt bármely magyar vagy uniós állampolgár lehet, ha eleget tesz a jogszabályi feltételeknek, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Bármely településen indulhat jelöltként, de csakegy településen (vagy fővárosi kerületben, megyében) fogadhat el jelölést. A jelölti státusz feltétele a megfelelő számú ajánlás összegyűjtése, amely az országgyűlési és európai uniós képviselők választása előtti ajánlásgyűjtéshez hasonlóan ajánlóíveken, és nem (mint még a 2010-es választásokon is) ajánlószelvényeken történik. Az Övjt. legutóbbi módosítása az ajánlások tekintetében is változást hozott, ugyanis a módosítást megelőzően a választópolgárok csak egy jelöltet, listát ajánlhattak volna, a módosítás eredményeképpen viszont jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de mindenki csak a saját választókerületében/településén/megyéjében. Arra, hogy ki lehet jelölt, mit kell tennie, hogyan kell bejelenteni, melyek az eljárási szabályok, a Ve. VII. fejezetének rendelkezései az irányadóak, jelentős különbség az országgyűlési képviselők választásához képest nincs. A helyi önkormányzati választás-specifikus jellemzőket az Övjt. III. fejezete szabályozza, a határidőket és részletszabályokat külön igazságügy-miniszteri rendelet szabja meg. _

4. Összegzés

Az ország lakosságának jelentős része tehát nem sok különbséget fog tapasztalni az idei helyi önkormányzati választásokon a 2010-es választásokhoz képest, újdonsággal elsősorban a fővárosiak szembesülhetnek azáltal, hogy már nem közvetlenül választják a fővárosi közgyűlést, eggyel kevesebb szavazólapot kapnak. Ezen kívül az ajánlások rendszere változott, azonban ez sem jelent teljesen új helyzetet, ugyanis ez a konstrukció az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők választásról is ismert. A kampány hivatalosan augusztus 23-án kezdődött, ajánlásokat szeptember 8-án 16:00-ig lehet gyűjteni. Az, hogy a most eszközölt változtatások milyen hatást gyakorolnak a választások kimenetelére, mennyire voltak szükségszerűek és sikeresek, október 12-én derül ki, hosszú távú hatásaik viszont a 2014-2019-es önkormányzati ciklusban érződnek majd.