“Az ügyvédi feladat a problémák megértéséről és megoldásáról szól”

A Danubia csoport idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. A jubileum apropójából múltról és jövőről, védjegyekről és szabadalmakról, személyes tapasztalatokról és csapatmunkáról beszélgettünk Lantos Judittal és Szakács Eszterrel, a Danubia Legal két partnerével.

Miért pont a jogi egyetemet választották?

Judit: Erre nehéz konkrét magyarázatot adni, de engem már gimnázium óta ez érdekelt. Mindig is szerettem a magyart és a történelmet, humán beállítottságú vagyok, és tudtam, hogy a jogi pályán ezt lehet használni. Ugyanakkor a túl bölcsész vonal távol állt tőlem. Szeretek fogalmazni, emberekkel foglalkozni, érvelni, kommunikálni.

Eszter: Eleinte én leginkább írónak, újságírónak készültem. A jogi kar inkább biztonsági választás volt számomra, amit tulajdonképpen nagyon megszerettem és jól is ment.

Legal Fest 2019 - Regisztráció

Regisztrálj még ma a Legal Fest-re, ez év legnagyobb jogász közösségi eseményére!

Az egyetemen volt olyan oktató, aki nagy hatást tudott Önökre gyakorolni, és olyan tudást tudott átadni, ami később a munkájuk során is hasznosnak bizonyult?

Judit: Faludi Gábor Tanár Urat emelném ki, ő a polgári jogi tanszéken a szellemi alkotások jogát tanítja. Fantasztikusan izgalmas és érdekes órái voltak, azóta szakmailag és emberileg is kapcsolatban vagyunk, nagyon kedvelem őt, sokat köszönhetek neki. A másik Harmathy Attila Tanár Úr, ő is nagyon nagy tudást adott át nekünk.

Eszter: Hirtelen Németh Jánost tudnám kiemelni. Az a rend és logika, ami az ő fejében volt, amikor órát tartott, teljesen lenyűgözött. A másik hasonló élményem Vékás Lajos professzorral volt, ő is nagyon mély benyomást tett rám.

Az egyetem után egyenes út vezetett az IP jogig, vagy esetleg valami mást is kipróbáltak?

Judit: Édesapám sokáig a Danubia ügyvezetője volt. Az egyetem alatt egyik nyáron dolgoztam itt gyakornokként pár hetet, és a védjegyjog annyira megtetszett, hogy a szakdolgozatomat is a közismert védjegyekből írtam. A diploma után viszont egy másik ügyvédi irodában kezdtem el dolgozni, ahol főként polgári és kereskedelmi joggal, cégügyekkel foglalkoztunk. Azt is szerettem, de az az igazság, hogy picit száraznak tartottam. Ahogy az irodát építettük, és egyre többen lettünk, egyre több védjeggyel kapcsolatos, és egyre kevesebb cégjogi ügyet csináltam. Emellett nagyon sok szervezői, vezetői feladatot is el kellett látnom, így „szűkült be” a területem végül a védjegyjogra.

Eszter: Bennem az egyetem végén még nem volt olyan elhivatottság érzés, hogy én „biztos ezt akarom csinálni”. Több mindenre is nyitott voltam. De végül úgy gondoltam, miért ne próbáljak ki egy ügyvédi irodát? Így hát eljöttem ide dolgozni, ahol rettenetesen szimpatikusak voltak az interjún. Ott bevallottam, hogy egyáltalán nem értek a szellemi alkotások jogához, amikor megkérdezték, hogy engem ez a terület különösen vonz-e. Számomra inkább az emberi tényező volt, ami idevonzott. Azóta sem váltottam, sokan kérdezték is, hogy miért nem, hiszen nem ez a tipikus karrier út manapság, hanem inkább az, hogy az emberek több mindenben kipróbálják magukat. Amennyire én látom, ez a jogterület rettentően színes, minden ügy más, így lehetetlen beleunni. Annak ellenére, hogy ideérkezésemkor nem értettem ehhez a jogterülethez, most már igazán beleszerettem, és nagyon jó döntésnek tartom, hogy ez így alakult.

Lantos Judit

Sokan beszélnek arról, hogy a jogászi hivatás átalakulóban van a 21. században. Önök szerint a mai joghallgatóknak mire kell figyelmet fordítaniuk, hogy az egyetemről kilépve versenyképes jogászok lehessenek?

Judit: Alapvetően a tárgyi tudásnak meg kell lennie, hiszen a mindennapi munka során ezt alkalmazzák. Ezenkívül azonban rengeteg más készségre is szükség van. Nálunk például a felsőfokú angol nyelvtudás alapkövetelmény. Szintén elengedhetetlen a nyitottság, a jó kommunikációs készség és a mindig tanulni vágyás. Amiként az élet, úgy a jog is állandó változásban van, ezért nyitottnak kell lenni a változásokra, és nem szabad megijedni attól, hogy új dolgokat kell tanulni.

Eszter: Nagyon fontos egy fiatal jogász számára, hogy az ügyvédi feladat a problémák megértéséről és megoldásáról szól. Az ügyvédi munka során nagyon könnyű elveszni a papírokban és a jogszabályokban, de nagyon fontos mögé látni, hogy milyen eredménye lesz végül a munkának. Az angol nyelvtudás szerintem is nagyon fontos. A mi területünkön, ami valamilyen részben a folyamatos technológiai fejlődésről is szól, nyitottnak kell lenni, hiszen ezeket a problémákat meg kell érteni ahhoz, hogy ezekhez kapcsolódó jogi szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. Egy mindset jellegű képességgel tehát rendelkeznie kell egy fiatalnak, hogy megálljon a lábán.

A felsőfokú angolt mindketten kiemelték. Van még olyan nyelv az angolon kívül, amely előnyt tud nyújtani? Vannak más nyelvvel kapcsolatos, speciális ügyek?

Judit: A német nyelv is nagyon fontos, sok német ügyfelünk van. Az én praxisomban is többször előfordult, hogy jól jött az a német tudás, amivel rendelkezem. Elsősorban persze nem németül levelezünk, de sok dokumentum németül van, és ezeket érteni nagyon hasznos. A másik kiemelkedően fontos nyelv a francia, hiszen a nemzetközi védjegyek világában, a WIPO-nál korábban a francia nyelv volt kötelező, mint a nemzetközi védjegyek nyelve. Most már angolul adják ki a határozatokat, de még mindig az ember kezébe akadhatnak francia nyelven kiállított dokumentumok.

Eszter: Annyit hozzátennék, hogy az európai szabadalmak három fő nyelve az angol, a német és a francia. Bár tökéletesen lehet az angol nyelvtudás birtokában dolgozni, de ennek a további két nyelvnek az ismerete az, ami előnyt jelenthet.

Eszter említette, hogy a diploma megszerzése óta a Danubiánál dolgozik. Amikor a fiatal munkavállalók ide érkeznek, általában mennyire felelnek meg az elvárásoknak? Miben lehetnének jobbak, mire kellene jobban odafigyelniük?

Judit: Az elmúlt közel 20 év során nagyon sok tehetséges, lelkes fiatal kollégát ismertünk meg, és dolgoztunk velük, néhányan közülük még jelenleg is a kollégáink. Nagyon kevés olyan kolléga volt, aki emberileg vagy szakmailag nem illett a csapatunkba, és ők vagy önként elmentek, vagy mi kényszerültünk rá, hogy elküldjük őket. Egyébként nagyon jók a tapasztalataink a fiatal kollégáinkkal.

Eszter: Általában igaz, hogy majdnem mindenkinek meg lehet találni az erősségét. Amit nagy örömmel látok, amikor valaki fiatalként idejön, az az erőfeszítés és lelkesedés, amit bele tud rakni egy munkába. Nagyon könnyű megszeretni ezeket az ügyeket, ez egy borzasztóan színes terület, nagyon lehet érte lelkesedni, de ehhez persze sok energiát kell belerakni a dologba.

Teljesen kezdőket is szívesen látnak?

Eszter: Igen. Nagyon sokan jönnek ide úgy, hogy eleve van iparjogvédelmi érdeklődésük vagy tapasztalatuk, de egyáltalán nem kizáró ok, ha különösképpen neutrálisan áll hozzá a jogterülethez. Ezt mutatja az én példám is. Aki elvégezte az egyetemet, annak az alaptudása valószínűleg megvan, a szükséges speciális tudást pedig mi biztosítjuk. Képezzük és tanítjuk a kollégákat, tehát alapvetően szívesen fogadunk bárkit. Inkább a képességekre és nyitottságra figyelünk oda, nem annyira az a fontos, hogy korábban az illető mennyit hallott a védjegyekről és szabadalmakról.

A jelenlegi technológiai fejlődés, a negyedik ipari forradalom milyen mértékben hat ki a szabadalmakra és a know-howra? Tapasztalják ezt a munkavégzés során?

Eszter: A munkavégzésbe lassabban gyűrűznek be a technológiai újítások. Én inkább olyan értelemben érzem a fejlődést, hogy azok az eszközök, amelyek a kommunikációt segítik, nagyon fontosak, nem lehet őket ignorálni, nem szabad csak a telefonhoz ragaszkodni. Nagyon sokszor dolgozunk külföldi ügyvédi irodákkal, sokszor veszünk részt olyan peres ügyekben, amelyek több országban is zajlanak, ezért fontos a gyors és hatékony kommunikáció.

Judit: A védjegyben egy szűk szegmenst kiemelnék. Az európai védjegyjog reformja, és idén januártól a magyar védjegytörvény ez alapján való módosítása új típusú védjegyeket vezetett be, amelyek szintén tükrözik ezeket a változásokat. Most már például be lehet adni multimédia védjegyet. Ez is azt a változó technológiát és trendet követi, hogy már van igénye a vállalkozásoknak arra, hogy nagy cégek például a mozgó logójukat néhány másodperces filmként levédjék.

Említették a külföldi ügyek nagy számát. A napi szintű munkának ez mekkora részét teszi ki a gyakorlatban?

Eszter: Én kb. 80%-ban angolul dolgozom. Nyilván az itthoni bíróságoknak benyújtandó iratok magyarul vannak, de mivel az ügyfeleink nagyon nagy részben külföldiek, ezért a velük való kommunikáció angolul megy. A gyors fejlődés miatt is nagyon fontos az angoltudás, naprakésznek kell lenni, cikkeket olvasni és előadásokra járni, amelyek jellemzően angolul vannak.

Judit: Az ügyfélkör túlnyomóan külföldi ügyfelekből áll. Ezen kívül a szakmai továbbképzés elengedhetetlen eszköze az angol. Sok nemzetközi konferenciára járunk, angolul írunk cikkeket és mi is tartunk előadásokat angolul.

Eszter: Egy konkrét példa: tavaly egy előzetes döntéshozatali ügyben az Európai Unió Bírósága előtt láttunk el képviseletet, ahol az eljárás nyelve magyar volt, de az ügyfelünk külföldi. Nagyon alaposan fel kellett készülni a tárgyalásra. Mielőtt a bíróságra mentünk, rájöttem, hogy konkrétan nehézséget okoz magyarul beszélnem az ügyről, annyira az angol nyelvű szöveg volt az, amivel foglalkoztunk. Ennyire dominánssá tud válni az angol egy-egy ügyben, nagyon intenzíven használjuk.

Arányaiban mennyi a nemzetközi, és mennyi a magyar ügyfél?

Eszter: Ez területenként nagyon változó. Amiről beszélhetünk, az a mi ügyvédi tevékenységünkben előforduló ügyfelek száma. Szerintem több, mint a fele külföldi ügyfél.

Judit: Igen, biztosan több a külföldi ügyfél, de pontos számot én sem tudnék mondani. A teljes Danubia cégcsoport szintjén ezt lehetetlen megmondani, de amivel mi találkozunk ügyvédként, ott többségben vannak a külföldi ügyfelek.

Ha már a személyes tapasztalatoknál járunk, mi volt az eddigi legemlékezetesebb ügy a praxisuk során?

Judit: Mi képviseljük Magyarországon a Sanofi védjegyeit, és volt egy védjegytörlési és védjegybitorlási eljárásunk az Algopyrin és az Algoflex védjegyek alapján, ami sikerrel zárult egy magyar gyógyszergyártó cég ellen. Ez nagyon izgalmas volt. A másik pedig, hogy jelenleg folyik a Tisza márkával kapcsolatban egy védjegytörlési eljárás, amiben a Fővárosi Ítélőtábla néhány héttel ezelőtt jogerős döntést hozott, most pedig felülvizsgálati eljárás folyik a Kúria előtt. Ez egy rendkívül érdekes és izgalmas ügy, amelyben az ellenfél lényegében a védjegytörvény összes létező törlési okát felsorakoztatta az ügyfelünk, a Tisza ellen. Nagyon komoly csapatmunka folyt házon belül, és nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült az ügyfelünk védjegyét megtartani.

Eszter: Az egyik legizgalmasabb talán a Viagra ügy volt. Mi képviseltük a szabadalmast abban az ügyben, amelyik a Viagrát védő szabadalom érvényesítéséről szólt, és számos szabadalombitorló terméket gyártó gyógyszervállalatot sikerült 2012-ben eltiltatni a piacról. Ez egy úgynevezett ideiglenes intézkedés iránti eljárás volt, és nagyon hatékony eredményt tudtunk elérni, nagy sikert könyvelhettünk el. A másik szakmailag nagy élmény, az az Európai Unió Bírósága előtti képviselet, ez 2017-ben volt, ahol az Incyte Corporation nevű gyógyszercéget képviseltük, és nyerni tudtunk, számunkra nagyon kedvező ítéletet hozott az EUB.

Képviseltetik magukat nemzetközi szervezetekben is?

Judit: Nagyon fontos nekünk a különböző külföldi, szakmai szervezetekben való részvétel. Büszke vagyok arra, hogy 3 évig én voltam az ECTA-ban (European Communities Trademark Association) a WIPO- Link Bizottság elnöke, az én vezetésem alatt alakult ki ez a bizottság, amely a WIPO-val kapcsolatos ügyeket volt célzott képviselni. Szintén fontosnak tartom megemlíteni, hogy részben az én ötletem volt az EUIPO-nál létrejött EUIPO Trade Mark and Design Education Programme, ami annyira sikeresnek bizonyult, hogy idén júniusban fog az első évfolyam végezni. Az Education Programot felügyelő ún. Steering Committee-ben az ECTA-t képviselem. Ezt a képzést az EUIPO működteti, de részt vesznek benne oktatóként jogászok is, az ECTA  például 12 kolléga oktatót ad nekik. Kíváncsian várjuk az első év eredményét. Ez számomra nagyon nagy siker és boldogsággal tölt el, hogy az ötletem révén adhattam valamit a nemzetközi védjegyvilágnak. A napi munkámon kívül nekem nagyon nagy örömöt okoz az ezekben a szakmai szervezetekben való részvétel. Ezeken kívül 2017-ben itt, Budapesten volt az ECTA éves konferenciája, aminek egy kolléganővel együtt közösen a helyi szervezője voltam. Több mint 800-an vettek rajta részt, és több külföldi résztvevő is azt mondta, hogy ez volt az egyik legjobb ECTA konferencia.

Eszter: Szabadalmi területen is erős a jelenlétünk a nemzetközi szervezetekben, több partnerünk is jelenlegi vagy volt igazgatósági tagja vagyunk/voltunk a European Patent Lawyer’s Association-nek ami a legnevesebb európai szabadalmi ügyvédi szervezet és rendszeresen közreműködünk az AIPPI és a LESI (Licensing Executives Society) bizottságaiban és konferenciáin.

Térjünk rá egy kicsit magára az irodára. Tudnának egy kicsit mesélni magáról a csoportról?

Judit: A Danubia idén lesz 70 éves, miután 1949-ben alakult. A cégcsoport gyakorlatilag három lábon áll. A fő brand a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., ahol a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások és védjegybejelentési eljárások nagy része folyik. A Danubia létrehozott két „albrandet” is, az egyik a Danubia IP, a másik a Danubia Legal. A Danubia IP a szellemi tulajdon értékelésével és hasznosításával foglalkozik, a Danubia Legal pedig az ügyvédi csapatot foglalja magába, amely részben szabadalmi perekkel, részben védjegy lajstromozásokkal és jogérvényesítéssel foglalkozik.

Szakács Eszter

A Danubia Legal elsősorban az IP-jog területén tevékenykedik. Milyen előnyei és hátrányai vannak az ilyen jellegű specializációnak?

Eszter: Mi egy specializált iroda vagyunk, nem egy mindennel foglalkozó cégcsoport. Az ügyvédi tevékenységünk is specializált, erről pedig sokszor kérdezik, hogy jó-e vagy rossz-e, mennyi szűkül be az ember. Én erre azt tudom mondani, hogy egyrészről a specializáció nagyon klassz dolog, el tudunk mélyedni valamiben annyira nagyon, hogy azt érezzük, hogy egészen speciális problémákra is nagyon jó háttérrel tudunk válaszolni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez alapvetően polgári jog. Tehát szerződéseket írunk, perekben veszünk részt, jogi tanácsot adunk. Ez azt jelenti, hogy a polgári jognak elég sok területével találkozunk a munkánk során. Sőt, munkajoggal is szoktunk találkozni. Ez egy nagyon jó dolog, mert én azt gondolnám, hogy miközben van egy nagyon specializált magja a tevékenységünknek, van egy holdudvar is, ami lehetőséget ad arra, hogy aktívak és tapasztaltak maradjunk, és gyakorolhassunk olyan területeket is, ami egy polgári jog iránt érdeklődő embernek hasznos és kellemes.

Judit: Arról nem is beszélve, hogy az ügyfeleinknek időnként segítünk általános kereskedelmi jogi, cégjogi ügyekben is.

Eszter: A védjegyek és szabadalmak ugyanúgy adásvétel tárgyai tudnak lenni, mint bármilyen más vagyontárgy, nagyon könnyen és gyakran bontakoznak ki olyan jogviták, amelyek tulajdonképpen színtiszta, klasszikus polgári jogot jelentenek.

Említették a hetvenéves alapítási évfordulót. Milyen speciális eseményekkel, újításokkal készülnek a jubileumra?

Judit: Tervezünk az ősz folyamán ügyfeleinknek egy ünnepélyes eseményt, egy fogadást szervezni. Idén elkészül az új honlapunk is, és befejeződött a logónk ráncfelvarrása. Mindez az egységes brand és új arculat jegyében születik. Ez egy fontos év számunkra.

Hány fős jelenleg a csapat?

Eszter: Összesen nyolc ügyvéd és ügyvédjelölt dolgozik a Danubia Legal-ben, valamint négy fő segíti a munkánkat a titkárságon. A Danubia csoportban összesen nyolcvannál is több munkavállaló van. Nem túl kicsi és nem is túl nagy az iroda. Pont elég ahhoz, hogy a személyes légkör megmaradjon, az ember pedig ne azt érezze, hogy csak egy a sok közül valami nagy dobozban.

Van-e esetleg olyan speciális hagyomány az irodán belül, ami vonzó lehet a leendő munkavállalók számára is?

Eszter: A csapatépítést tekintve soha nem vagyunk ellene egy jó kis péntek esti összeröffenésnek. Ehhez nagyon jó helyen vagyunk, itt az V. kerület közepén. Járunk közösen futóversenyekre, ügyvéd bowlingra, ahol mindig nagyon jól szerepelünk. A futás már annyira kinőtte magát, hogy egy időben mindenki futott az irodában, a mai napig járnak a kollégák együtt futni. Időnként szoktunk csapatépítő eseményeket is tartani, ez annyira nem rendszeres, inkább ad-hoc jellegű.

Judit: Mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy jó legyen itt a hangulat és a légkör. Többször voltunk a Balatonon együtt, most júniusra tervezünk egy kirándulást. A szülinapokat mindig megünnepeljük. Minden év elején neveket húzunk, és a húzottad születésnapján sütit kell sütnöd neki.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.