Ballerinas can cry too – Meddig vicces a sharenting?

Megszületett – és már fenn is van az interneten! Manapság szinte természetes, hogy az újszülött már életének első pillanataiban kikerül a közösségi médiába, fényképével és személyes adataival együtt. Ettől fogva a róla megosztott tartalmak egyre csak sokasodnak. Vajon miért okozhat problémát, ha túl sokat posztolunk egy gyermekről? Milyen hatással lesznek a posztok később a gyermekünkre? Milyen kockázatokat rejt, ha túl sok személyes információ érhető el róluk az interneten?

Körülbelül 4 éve jelent meg és terjedt el szélsebesen különböző szociális média platformokon az a videó, amelyen egy balerinának öltözött kislány otthoni környezetben egy táncot készül bemutatni. A videó alatt a kislány véletlenül szellent, majd emiatt elnézést kér. Ezt követően a videót készítő felnőttek között nevetés tör ki, így a kislány zavarában magyarázkodni kezd: „Hiszen a balerinák is pukizhatnak.”

Sokak számára ismerős lehet a fentiekben röviden bemutatott videó. Első látásra talán még magunk is nevettünk, elmosolyodtunk a gyermek őszinte reakcióján. Hiszen a gyerekszáj, ahogy társadalmunk legkisebbjei látják és leírják a világot, számtalanszor mulatságos, őszinte és ártatlan helyzetekhez vezethetnek.

Viszont, ha egy kicsit távolabbról vizsgáljuk a videó tartalmát, sok kérdés merülhet fel bennünk: Erkölcsileg helyes-e saját gyermekünkről készült videót megosztani az interneten azért, hogy mások is nevethessenek egy jót? Mennyire hozzuk ezzel kínos helyzetbe gyermekünket? Mi az a láthatatlan határ, ameddig még vicces egy videó, és mikortól okozunk károkat? Milyen hatással lesznek az általunk megosztott képek/videók a gyermekünk digitális lábnyomára?

Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolhassuk, részleteiben kell megvizsgálnunk a szituációt.

A sharenting jelenség, vagyis a „share” és „parenting” kifejezésekből létrejött mozaikszó, a szülőknek arra a túlposztoló magatartására utal, amikor túl sok képet/videót töltenek fel az internetre gyermekükről. A gyermekekről megosztott képek, videók és személyes adatok nemcsak kockázatosak, de jogsértők is lehetnek.

A Polgári Törvénykönyv több ízben rendelkezik a képmás és hangfelvétel készítéséről és azoknak felhasználhatóságáról. Kimondja, hogy képmást és hangfelvételt főszabály szerint csak az érintett személy hozzájárulásával lehet elkészíteni, illetve felhasználni. Abban az esetben viszont, ha az érintett személy kiskorú, a cselekvőképességet kell közelebbről megvizsgálni.

A 14. életévüket be nem töltött kiskorúak, így korukból fakadóan cselekvőképtelen személyek esetében a törvényes képviselő – az esetek nagy részében a szülő – dönthet a képek és videók elkészítéséről és felhasználásáról. A gyermekek védelméről szóló törvény kimondja ugyan, hogy a döntésben a gyermek véleményét figyelembe kell venni, ezt viszont annak korához és érettségéhez köti.

A 14. életévüket betöltött kiskorúak már tehetnek önállóan személyüket érintő jognyilatkozatot, ha erre megfelelő jogszabály feljogosítja őket. Ezen túlmenően a szülőnek figyelembe kell vennie a gyermek véleményét a személyét illető jognyilatkozat megtétele során, itt már nem köti a törvény korhoz és érettséghez.

Fontos tehát, hogy mielőtt könnyelműen gyermekünkről posztolunk, végiggondoljuk, hogy mi magunk örülnénk-e, ha rólunk kerülne ki az adott fénykép vagy videó, és amennyiben a gyermek már elér egy bizonyos kort és érettséget, az ő véleményét is kikérjük.

Manapság szinte természetessé vált, hogy a gyermek életének minden egyes mérföldkövét fényképpel vagy videóval megörökítjük, és azt az internetre feltöltjük. Gyakran a posztolás már a gyermek születése előtt megkezdődik. Az utóbbi időben egyre felkapottabb, hogy a baba érkezését is egy, a magzatról készült képpel/videóval jelentik be a közösségi médiában. Biztos sokak számára ismerős, hogy a szülő már a gyermek születésének napján kiposztolja kisbabájának hosszát, testsúlyát és egy fényképet az újszülöttről.  És ezzel már kezdetét is veszi a gyermek digitális lábnyomának végeláthatatlan növelése. De milyen kockázatokat rejthet a digitális lábnyom?

Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, először tisztázni kell a digitális lábnyom kifejezést: így nevezünk minden olyan adatot, posztot, kommentet, képet vagy videót, amelyek a felhasználó online jelenléte után fennmaradnak. Ezek az adatok kockázatosak lehetnek, mert nagyon sok személyes információt lehet megtudni belőlük, és így az adott felhasználó személyének adatai és tevékenysége hozzáférhetővé válik mások számára. Így olyan célokra is felhasználhatják adatainkat, amelyekbe előzetes megkérdezés esetén nem egyeztünk volna bele. Nagyon fontos tehát, hogy amikor egy kiskorúról posztolunk, tudatában legyünk annak, hogy a poszt következtében nem csak a gyermek digitális lábnyomát, hanem ezzel együtt az adataival való visszaélés kockázatát is növeljük.

Az általunk hátrahagyott adatok felhasználását Európai Uniós szinten az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályozza. A rendelet általánosan kimondja, hogy az érintetteket az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatni szükséges. A tájékoztatás eszköze az adatkezelési tájékoztató, melynek érthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Ezenfelül a gyermekek adataira speciális szabályok is vonatkoznak. Kiskorúak esetében például az adatkezeléshez 16 éves kor alatt a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. További szigorítás, hogy az átláthatóság joga a kiskorú gyermekeket is épp úgy megilleti, mint a felnőtteket, így, ha az adatkezelő gyermekeket céloz meg, vagy tisztában van azzal, hogy áruit vagy szolgáltatásait kifejezetten írástudó gyermekek használják, akkor köteles az adatkezelési tájékoztatót a gyermekek számára is könnyen érthetővé tenni.

Az adatvédelmi rendelet szabályozásaiból is következik, hogy a személyes adatokra különös figyelmet kell szentelni, és a gyermekek adatainak védelme pedig rendkívüli elsőbbséget kell, hogy élvezzen.

Az online térben minden egyes megosztásnak következményei vannak, különösen akkor, ha a gyermekekről van szó. A sharenting határai nemcsak jogi, hanem erkölcsi kérdéseket is felvetnek: melyik poszt ártalmatlan, és melyik az, ami negatív hatással lehet a gyermekekre? Érdemes tudatosan és felelősen dönteni, mielőtt egy újabb megosztás születik. Hiszen a balerinák sírhatnak is – de vajon kell-e, hogy ezt az egész világ lássa?

Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Forrásjegyzék