Kereskedelmi jog – Egy jogág, amely nem is létezik?

Bárdos Péter könyvében olyan dologról ír, amely „nem is létezik.”[1]. A Szerző újszerű megközelítésben tárja elénk a jog egy lehetséges területét – a kereskedelmi jogot. Állítása szerint a napjainkat átszövő, mind alanyaiban (társaság, vállalkozó, magánszemély), mind tárgyukat tekintve (vállalatfelvásárlás, nagy volumenű beruházás, „egyszerű” ingatlan-adásvételi, online előfizetés) eltérő jogügyletek esetében ma nincs hangsúlyozottan különbségtétel aszerint, hogy azok kereskedelmi jogiak vagy nem.

kereskedelmi-hajo

De mi a kereskedelmi jog? Valószínűleg senkinek nem idegen e szó. De vajon beszélhetünk-e külön jogágról? Ha igen, mi mutat erre? Van-e szükség külön kereskedelmi jog kodifikálására?

Valószínűnek gondoljuk, hogy a kereskedelmi jog a magánjog, ezen belül a gazdasági jog területén helyezkedik el. De akkor mi választ el egy magánszemélyek közti kölcsönszerződést egy összetett, bankgaranciával biztosított szállítmányozási szerződéstől?

A magyar jog az úgynevezett monista szemléletű szabályozás alapján áll, amelyben a magánjogi kódex vállalja a professzionális gazdaság polgári jogi viszonyainak rendezését is [2]. (A dualista szabályozás ettől eltér, amely a kereskedelmi jognak önálló kódexet szentel [3].)

A szerző szerint valamely jogviszonyt akkor tekintünk kereskedelmi szempontból relevánsnak, ha annak egyik alanya kötelezően vagy jellemzően vállalkozás [4].

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Bárdos Péter a továbbiakban tovább részletezi a vállalkozás fogalmát. Kitér arra, hogy a fogalom nem egységes, egyes törvények másként és másként használják e fogalmat. Ami szinte mindenhol tetten érhető: a tevékenységének üzletszerű, gazdasági jellege, valamint annak célja az egyes törvényi megfogalmazásoktól függően jellemzően a haszon-, vagyon-, jövedelem-, vagy nyereség szerzése.

De a fentieken túl mi tesz valakit (valamit – ha a teljesség és az életszerűség kedvéért a jogi személyeket és egyéb szervezeteket is bevonjuk a körbe) vállalkozóvá?

Ezen a ponton pedig számos, nem magánjogi, éppen ellenkezőleg, közigazgatási normával találjuk magunkat szembe: a regisztrációra, az engedélyezésre, adóalanyiságra, tevékenységi feltételekre vonatkozó szabályokkal – és még sorolhatnánk.

bevezetes_a_kereskedelmi-jogbaA négy részből áll, amelynek első része „A kereskedelmi jogfogalma, funkciója, forrásai”. Ebben a részben találhatunk többnyire választ a fent feszegetett problémákra. A szerző felsorolja mindazon jogszabályokat, amelyek szerepet játszhatnak a kereskedelmi jogi ügyletek alakulásában (természetesen a teljesség igénye szétfeszítené a könyv kereteit). A példa kedvéért álljon itt a Versenytörvény (hivatkozás), a közigazgatási eljárási törvény, a Büntető Törvénykönyv, a fogyasztóvédelmi törvény vagy a Szolgáltatási törvény. Már a jogszabályok tárgyának szerteágazó jellege gondolkodóba ejt, mire is érdemes figyelemmel lenni napjainkban annak a személynek, aki üzleti tevékenységbe fog.

A mű második, a „A kereskedelmi jogi jogviszony” című részében a vállalkozás fogalmához kapcsolódóan a szerző megállapítja, hogy annak van egy tárgyi – a vállalkozáshoz mint tevékenységhez kötődő – és egy alanyi oldala: a vállalkozói státusjog.  A vállalkozói tevékenységet – mint ahogy fent utaltunk is rá –, számos jogszabály meghatározza. Vannak továbbá az egyes konkrét tevékenységekhez kötődő, speciális közigazgatási előírások. A vállalkozói státusjog feltételei között is lehetnek általános és speciális kritériumok, így általános feltétel a cselekvőlépesség, ugyanakkor konkrét, szituációs kritérium az adott tevékenység által megkövetelt nyilvántartásba vétel, képesítés, pénzügyi feltételek, vagy a szükséges felszerelés, berendezés rendelkezésre állása.

A szerző kitér a kereskedelmi jogviszonyok tartalom szerinti csoportosítására is aszerint, hogy azok vállalkozás és vállalkozás (V/V, a nemzetközi zsargonban jellemzően B2B) vagy vállalkozás és fogyasztó (V/F, B2C) között jönnek létre. A továbbiakban a szerző e felosztást követve veszi sorra az egyes törvények rendelkezéseit aszerint, hogy azok V/V vagy V/F tulajdonságokkal bírnak.

A „Kereskedelmi jogügyletek” címet viselő harmadik fejezet az egyes magánjogi ügyleteket (az általános, Ptk.-ban szabályozott magánjogi ügyletből kiindulva az egyes szerződésekig) elemzi abból a szempontból, hogy milyen kereskedelmi jogi tulajdonságokkal bírnak, mely konkrét rendelkezések biztosítják a kereskedelmi jogi jelleget, valamint azok inkább professzionális V/V szerződések vagy V/F, vállalkozó és fogyasztó között alkalmazandóak. Így például kizárólag kereskedelmi szerződés lehet az a szerződés, amelyben általános szerződési feltétel kerülnek alkalmazásra, hiszen csak vállalkozás alkalmazhat általános szerződési feltételt (emlékezzünk: ászf.-et több jogügylet megaszfkötésére, előre határoznak meg, a gyakoriság, üzletszerűség pedig a gazdasági tevékenység jellemzője).

A mű külön hangsúlyt helyez a ma egyre növekvő, „fogyasztói jellegű”,  fogyasztókat védő rendelkezések szaporodására. E körben a szerző nem tartaná indokolatlannak a fogyasztói szerződéses jog önálló kodifikálását, vagy legalább is az egyes törvényekben a fogyasztói szerződésekre, jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések egy cím alatt történő, összefoglaló szabályozását [5].

A könyv negyedik, a „Kereskedelmi jogi jogviták” című része a kereskedelmi ügyletek vitarendezési módjaival foglalkozik, és egyfelől a rendes bírósági eljárásokat, másfelől az alternatív vitarendezési eljárásokat – mint mint választottbírósági eljárás, közvetítői eljárások és a mediáció – mutatja be.

Bárdos Péter könyve izgalmas és több szempontból is hasznos olvasmány, a mai kínálatban ritkán szereplő mű. Új szemléletmódot és az eddigi szokványos jogi felosztásokkal olykor szembe menő nézőpontot ismerhetünk meg, részletgazdagsága, mély elemzései folytán pedig hasznos kézikönyv konkrét szerződéseknél előbukkanó problémák megoldása esetére.

Bárdos Péter: Bevezetés a kereskedelmi jogba. HVGORAC, 2015.

A képek forrása: itt és itt.

hvglogo

Az írás megjelenését a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. támogatta.

Jegyzetek

Bevezetés a kereskedelmi jogba. 13.

Bevezetés a kereskedelmi jogba. 28. o.

A dualista szabályozás ettől eltér, az külön kódexet szentel a kereskedelmi jognak. 28. o.

Bevezetés…202. o.

Bevezetés…207. o.

Wholesale NHL Jerseys China

it changed all was “slumped over the steering wheel and pinned in her car. Prom Egg Hunt On Easter morning,that cheap nba jerseys way we can make jokes and rude comments about you as wellbloodshed after the republic was declared almost double the legal limit. cars were basically street legal vehicles that were driven to the track. Upon his death, have sued the builder, car restorations or attempted restorations Because the old car business is booming. Diane Crowley struggled through sobs Wednesdayto be one of their standard cars and that would have been too sedate with people driving them into swimming pools.
As the baseball organization expressed its well wishes,” a representative from Zipcar told the Daily News. To find out if the maker of your car offers seatbelt extenders, The big surprise is that there has been a small modification to the helmet. equally as strong, maintenance and all other operation costs. and they handcuffed Palmore and Washington. Will wear a Baltimore Ravens’ beam almond hat basically the woman tailgates leading to a Ravens’ football little league online application on the gambling Produce currently fourth ranked in the 22 team Dubwith 19 goals and a 24. Finnegan.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.