Gyakornokok az Európai Unióban – Első rész

Folyóiratunk kiemelt célkitűzései közé tartozik, hogy nagy hangsúlyt fektessen a jogtudomány nemzetközi fejleményeire, valamint hogy a fiatal jogászok és joghallgatók minél szélesebb körét igyekezzen bevonni a szakmai diskurzusba. Ezért is indítjuk útjára interjúsorozatunkat a nemzetközi szervezeteknél gyakornokoskodó jogászokkal, amely reméljük, hasznos lehet olvasóink számára, és sokan követik majd példájukat, hogy külföldi tapasztalatokkal tökéletesítsék tudásukat.

Court

Bencze Krisztina jelenleg a Külügyminisztérium munkatársa. Korábban hosszabb időt töltött Luxemburgban az Európai Unió Bíróságánál, mely a többi uniós intézményhez hasonlóan évente hirdet meg fél éves (fizetett) szakmai gyakorlatot hallgatóknak és diplomásoknak.

Mennyire érzed utólag hasznosnak a szakmai gyakorlatot? Miben fejlődtél szakmailag?

Főleg a szaknyelvi ismereteim bővültek. Bár a Bíróság munkanyelve a francia, jogász-nyelvészként a többi általam ismert idegen nyelvet is használhattam a Bíróság ítéleteinek, a főtanácsnoki indítványoknak és a nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmeinek fordításánál. Ezenkívül lehetőségem volt „részt venni” a Bíróság hétköznapjaiban, ünnepeiben – tavaly ünnepelte például fennállásának 60. éves évfordulóját. Beleláthattam a Bíróság más szervezeti egységeinek a munkájába is, tárgyalásokon, meghallgatásokon vehettem részt, s számos nagyon jó személyes és szakmai kapcsolatom alakult ki, amelyekből azóta is építkezem; a kint töltött idő életemnek egy nagyon meghatározó és értékes időszaka.

Miért éppen a Bíróságot választottad? Milyen a jelentkezés menete?

Már az egyetem alatt érdekelt a Bíróság esetjoga bizonyos területeken, és a diplomamunkámat is ilyen témában írtam. Amikor eldöntöttem (2009-ben), hogy szeretnék külföldön szakmai gyakorlatot szerezni, elsőként ennek a lehetőségnek néztem utána, és bár feltérképeztem a többi intézmény programjait is, végül csak a Bírósághoz adtam be a jelentkezésem. Akkortájt papír alapú jelentkezés volt évente két alkalommal, a kitöltött jelentkezési laphoz kellett csatolnom a végzettséget, nyelvtudást igazoló dokumentumokat, ajánlóleveleket. Elég sok időt vett igénybe az elbírálás, engem 4-5 hónappal a jelentkezés után értesítettetek arról, hogy másfél hónappal később kezdhetem a gyakorlatot a Fordítási Főigazgatóság magyar nyelvi osztályán. Velem együtt körülbelül tucatnyian kezdtek, de a tényleges létszámot – ha jól tudom – mindig az intézmény aktuális szükségletei határozzák meg.

Milyen a munkavégzés üteme? Van képzés is vagy egyből „mélyvíz”?

Az első hetek nagyjából az intézmény munkájával, infrastruktúrájával való ismerkedéssel zajlottak. Komoly informatikai képzés is van azok számára, akik a nyelvi osztályokon dolgoznak. De a képzéssel párhuzamosan már kaptam feladatokat, és az első hónap után gyakorlatilag ugyanazt a munkát végezhettem, mint az ott dolgozó tisztviselők. Bár volt korábbi fordítási tapasztalatom, ennyiben mindenképp mélyvíznek mondható a kezdés, viszont ezáltal sikerült hamar beleszoknom a munkába, amit nagyon meg is szerettem. A ritmust a Bíróság ítélkezési üteme határozza meg, azaz a határidők, amelyeket pontosan be kell tartani (ítélethirdetés napjára például az összes nyelvi változatnak rendelkezésre kell állnia, ugyanígy, az előzetes döntéshozatali kérelmeket is szigorúan betartandó, rövid határidőkkel kell lefordítani, hiszen a fordítást követően küldik meg a tagállamok kormányainak észrevételezésre). A mi osztályunkon a fordítások többsége átesik jogászi-szakmai revízión és nyelvi lektoráláson, amely nemcsak a fordítások minősége szempontjából fontos, hanem egyúttal a fordító számára is nagyon hasznos visszajelzés.

Milyen az élet Luxemburgban? Elég volt-e az ösztöndíj?

Luxembourg nem nagy, de a környéken sok kulturális, sportolási lehetőség van, és az ország elhelyezkedéséből adódóan sokfelé lehet kirándulni Franciaországban, Németországban is. Az ösztöndíj fele elmegy a lakbérre (ráadásul nem könnyű lakást találni, főleg rövidebb időre), az élelmiszer is elég drága, de én elég jól kijöttem, még spóroltam is egy keveset.

Ha jól tudom egyből nem tértél haza, hanem…

Az 5 hónapos gyakorlat után pár hónapot Budapesten töltöttem (a korábbi munkahelyemre mentem vissza dolgozni), de elég hamar megkerestek a Bíróságról egy szerződésajánlattal. Hamar el is döntöttem, hogy visszamennék még, s mivel később – már a kintlétem alatt – további lehetőségek merültek fel, ott maradtam egészen 2012 szeptemberéig.

Ajánlanád-e az Ars Boni ifjú olvasóinak, hogy próbálkozzanak a szakmai gyakorlattal?

Mindenképpen, egy uniós intézménynél eltöltött gyakorlat – a sokféle nemzetiség, kultúra találkozása miatt – nyitottságra, toleranciára nevel. Egy külföldi munkatapasztalat ezenkívül általában véve nagyon hasznos tudást és kapcsolatokat eredményez, s további utakat tárhat elénk.

*

Kép forrása:http://www.persecutionofahmadis.org/eu-court-affirms-asylum-for-religious-persecution/  

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a  facebookon.

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.