Ebbe egyezünk bele egy internetes vásárlásnál

Mielőtt elstartolna a webshopunk, elengedhetetlen, hogy rendelkezzen egy jól megírt, személyre szabott Általános Szerződési Feltételekkel. Azonban nem egyszerű feladat minőségi módon összeállítani egyet, ráadásul január 1-től új jogszabályi változások várhatók.

Mivel az online szerződéskötés mindennapos, tömeges jelenség, felmerül az igény, hogy ne kelljen minden egyes megrendelésnél egyedileg tárgyalni. Legyen egy sztenderd, előre meghatározott „blankettaszerződés”, amelyet egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül létre lehet hozni, és többször fel lehet használni. Ezt a célt szolgálja az általános szerződési feltétel (röviden: ÁSZF), egy olyan dokumentum, amely jogilag leírja a webshop működését.  Tartalmát leginkább a szokásjog határozza meg, nincsen egy taxatív felsorolás arra vonatkozóan, hogy minek kell benne szerepelnie – épp ezért alaposan gondoljuk át, hogy mit érdemes belefoglalni.

A nulladik lépés: mi ez a cég és mit csinál?

Leggyakrabban az ÁSZF a vállalkozás adataival kezdődik. Ezek között mindenképp kerüljön feltüntetésre a cégekkel kapcsolatos öt legalapvetőbb információ: a név, a székhely vagy levelezési cím, a bejegyző bíróság, a cégjegyzékszám és az adószám. Célszerű megadni néhány további elérhetőséget is, mint a telefonszám vagy az elektronikus levelezési cím. A bevezető részhez tartozhat preambulum is, ahol lehetőség nyílik megfogalmazni az ÁSZF célkitűzéseit: ez jellegéből adódóan leggyakrabban a vásárlók pontos, jól átlátható tájékoztatása és korrekt kiszolgálása.

Ezek után az ÁSZF térjen ki a vállalkozás profiljára! Legyen meghatározva az üzleti tevékenység és az értékesítendő termékek vagy szolgáltatások köre. Az árakkal kapcsolatban még ha magától értetődőnek tűnne, akkor se maradjon ki a pénznem feltüntetése! Nem véletlenül vált szállóigévé „az áraink forintban értendőek” megfogalmazás.

A szerződés megkötése

Az üzlet kulcskérdése, hogy miként tud a vevő vásárolni, jogi szemmel nézve szerződést kötni. Részletezni kell a megrendelés menetét, a szállítási és a fizetési módokat. Ha valamilyen egyéb szolgáltatás is igénybevehető, tipikusan ilyenek például az ajándékcsomagolás, termék nyomonkövetés vagy kedvezménykód beváltási lehetőség, akkor azok feltételei legyenek átláthatóan felsorolva.

Gyakori buktató, és sok probléma forrása lehet, ha a megrendelő az adatok rutinszerű kitöltése után „hátradőlhet” – ugyanis az elektronikus szerződéskötésnél a Ptk. 6:83. § szerint kötelesség lehetőséget biztosítani az adatbeviteli hibák javítására. Ez könnyedén kiküszöbölhető, ha a megrendelés leadása előtt felhívjuk a figyelmet a bevitt adatok ellenőrzésére.

Annak ellenére, hogy az ÁSZF tartalma nincsen külön megtárgyalva a felek között, a szerződés megkötéséhez hozzátartozik, hogy a másik fél azt elfogadja. Ez történhet egyrészt nyílt elfogadással, például elektronikus aláírással vagy a megfelelő mező bejelölésével, másrészt ráutaló magatartással. Fontos megjegyezni, hogy

ha nem olvasta el és mégis aláírta, akkor is a szerződés részévé válik.

Változnak a jótállás szabályai 2021-től

A termékek esetén felmerülhetnek jótállási és garanciális kérdések. Ezek tisztázására fokozott figyelmet fordítsunk, ugyanis a fogyasztóvédelmi bejelentések több, mint harmada ezt a témakört érinti. Ráadásul a hatóság felméréseiből kiderül, hogy a vállalkozások átlagosan 40%-a járt már el jogszerűtlenül ilyen kérdésben.

Az új szabályok szerint már elektronikus formában is átadhatja a vállalkozás a jótállási jegyet, ennek határideje a termék átadását vagy üzembe helyezését követő nap. Továbbá már nem csak a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál, hanem a vállalkozás bármely telephelyén is lehet a jótállási igényt érvényesíteni.

Ezentúl pedig nem lehet érvénytelenséget okozó kikötés, hogy a fogyasztónak vissza kell szolgáltatnia a felbontott csomagolást.

Az igazi szigorítást azonban az ún. „sávos” jótállás bevezetése jelenti. Az eddigiek szerint a jótállás időtartama egységesen 1 év volt, 2021-től azonban az ár függvényében változik majd: 10 és 100 ezer forint között 1 év, 250.000-ig 2 év, efelett pedig 3 év lesz kötelező. Valamint bővül a tartós fogyasztási cikkek köre többek között olyanokkal, mint a drón, az elektromos roller, vagy a napkollektor. Ha a vállalkozásunk ilyen termékeket forgalmaz, időben módosítsuk az ÁSZF-et a hatályos jogszabályoknak megfelelően!

Vitás kérdések

Az ÁSZF-ben tájékoztatást kell adni a fogyasztói panaszkezelés menetéről és rendjéről: tüntessük fel az illetékes fogyasztóvédelmi szervek, békéltető testület elérhetőségeit. Legyen egyértelmű, hogy a vásárló félnek milyen esetekben van lehetősége kellékszavatossági és termékszavatossági igényt érvényesítenie. Nemzetközi érdekeltség esetén szükséges, de egyébként is tanácsos jelezni az irányadó jogot és joghatóságot.

Érdemes külön bekezdést szentelni az elállási jognak. Kiterjedten fogalmazzuk meg, mely esetekben illeti meg a fogyasztót, és melyekben veszti el, ehhez pedig hivatkozzuk a Ptk. vagy más vonatkozó jogszabály szakaszait. Végül tegyünk említést az esetleges hibás teljesítés esetén életbe lépő etikettről is.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.