Felforgató vagy fenntartó innováció, avagy a FinTech bankrendszerre gyakorolt hatásai

Digitális bankok, „Self-acting” társaságok, „InsurTech”, „multifunctional bank card”, „API”, „e-Business”. Csak néhány a terminus technikusok közül, amelyek a FinTech, azaz a pénzügyi technológiák széles fogalmi skálájából kiragadásra kerültek, és amelyek napjainkban áthatják a pénzügyi szektor teljes területét, beleértve a wholesale és a retail szegmenst. Jelen cikkünkben a FinTech megoldások bankrendszerre gyakorolt hatásait vesszük generális jelleggel górcső alá figyelemmel a felmerülő kérdésekre és a rájuk adható válaszokra.

Mi is az a FinTech, miként jelenik meg a bankszektorban?

Alapvetésként rögzíthetjük, hogy a FinTech (financial technology) megjelenésével önmagában a pénzügyi rendszert globálisan érinti, figyelemmel arra, hogy egy innovációs folyamat legújabb állomásáról beszélünk. Ehhez képest, amikor definiálni próbáljuk a fogalmat korántsem vagyunk könnyű helyzetben, ugyanis sem a közgazdasági, sem a jogi szakirodalomban jelenleg nincsen egy egységesen és széleskörben elfogadott fogalommeghatározás a FinTech-re vonatkozóan. A Financial Stability Board („FSB”) értelmezése szerint a FinTech olyan technológia okozta pénzügyi innováció, amely új üzletimodelleket, alkalmazásokat vagy termékeket eredményezhet, és amelyek jelentős hatással lehetnek a pénzügyi piacokra és intézményekre, valamint magukra a pénzügyi szolgáltatásokra is. FinTech-ként a teljes pénzügyi szektor technológia vezérelt fejlődése értendő, amelybe beletartozik a front (ügyfélkapcsolati), a middle és a back-office (együttesen: háttér) tevékenységet érintő innováció is. A FinTech független a szolgáltatás nyújtójának jellegétől, illetve méretétől így megjelenhet mind a retail, mind pedig a wholesale piacokon.¹

A FinTech tehát kiragadottan, egy szektorra, egy adott tevékenységi körre nem korlátozható mindazonáltal az is látható, hogy a jelenleg zajló innováció elsősorban az ún. y-generációt, azaz az 1980-2000 között születettek, szeretné elérni. E generáció nem tekinthető még ún. „digitális bennszülöttnek” – utóbbi meghatározás a z-generációról, azaz a 2000-es években születettekről mondható el – mégis elvárás részükről, hogy a pénzügyeiket az egyéb tevékenységre alkalmas eszközeiken, lsd. táblagép, okostelefon, internet, stb., keresztül tudják intézni. A bankrendszernek pedig ezeket az elvárásokat, igényeket kell elsősorban kielégíteni, amelyek a következő évek technológiai kihívásai mellett a jogi szabályozókörnyezetre is feladatok rónak.

Bankrendszer versus FinTech

Látni kell, hogy a bankszektor a XX. század végéig éllovasa volt a technológiai újítások terén, amely újító szerepet a XXI. század elején elveszített. Ennek oka egyfelől, hogy az elmúlt közel két évtizedben megjelent technikai újításokat – ATM, bank-és hitelkártya, elszámolásokhoz használt elektronikus rendszer, stb. – a bankrendszer nem megfelelően integrálta, másfelől a gazdasági válságot követően a bankrendszerben szükségszerűen végbemenő átalakulások gátat szabtak a digitális megoldások adta lehetőségek kiaknázásának.

A válság hatására az NPL állomány („Nonperforming Loan”, azaz nem teljesítő hitelek) aránya drasztikusan megnőtt, a banki veszteségek mértéke negatívan hatott a tőkejövedelmi helyzetre, ez pedig az állomány átstrukturálását idézte elő, amely a válságkezelésben jártas szakemberek lekötését vonta maga után. Ezzel párhuzamosan a központi bankok a folyamatra kamatcsökkentéssel, míg a kereskedelmi bankok közül a kisebbek fúzióval, a nagyobbak pedig szolgáltatásaik díjai növelésével válaszoltak. Ezek a körülmények erősítették, hogy a bankszektor egy megújuláson menjen át, amelyet az elérhető pénzügyi szolgáltatások iránti keresletet és a működésbeli hatékonyságnövelést is maguk után vonták.  

A FinTech egészében lehetővé teszi a bankszektorra nézve a hatékonyabb működést, ami pedig maga után vonja a költségek csökkentését is. Minél előbb felismeri az adott hitelintézet az előbbiek szükségességét és minél gyorsabban reagál a FinTech által kínált lehetőségekre, annál előbb fog versenyelőnyt biztosítani önmaga számára a versenytársaihoz képest.

A FinTech innovációk lehetséges főbb irányai

Kétség nem fér hozzá, hogy a FinTech területen jelentkező újítások legnagyobb részt a tranzakciókat érinti. Gondoljunk csak a mobilfizetési alkalmazások széles körére, melyekkel akár készpénz, akár bankkártya alkalmazása nélkül könnyedén és gyorsan tudunk fizetni egy-egy szolgáltatásért. Magyarországon a bankok saját maguk fejlesztenek mobilfizetési alkalmazást, amit aztán egész egyszerűen „tárcaként” tudnak az ügyfelek a hétköznapi vásárlások során használni. Másik ilyen jellegű népszerű szolgáltatás a határon átnyúló kifizetések, amelyek adott esetben kivédik a több körben történő tranzakciót, jelentősen csökkentve ezzel a szolgáltatás díját. Ma azonban ez utóbbi szolgáltatás számos akadállyal küzd többek között a technológia, a kapcsolódó szabályozás, és a piacszerkezetből adódóan.

A tranzakciók mellett kiemelt figyelmet érdemel az új üzleti modellek közül az online piactér alapú hitelezés, amelynek alapja, hogy az ebben a szektorban megvalósuló hitelező, mint közvetítő lép fel és a hagyományos banki működési költségeknél és kamatoknál jóval kedvezőbb feltételek mellett lehet hitelhez jutni, a befektetőknek magasabb hozamot elérni.

A FinTech azonban mint arra a bevezetőben utaltunk nemcsak a vállalati szektor, hanem a lakossági pénzügyek kezelését és követését is megkönnyíti. Jusson eszünkbe a hitelintézetek által adott szolgáltató részére hozzáférést biztosító API-ra², amelyek segítségével a magánszemély ügyfelek különböző intézménynél vezetett számláikat applikáción keresztül követhetik nyomon.

A bankszektorhoz szorosan kapcsolódó – elsősorban a kombinált hiteltermékeknek köszönhetően -biztosítási terület, az ügyfélélmény és a hatékonyság kombinációjával létrehozta az InsurTech-et³, vagyis a biztosítási terület digitalizált szolgáltatáscsomagját, amely immanens részét képezi a FinTech megoldásoknak. Ennek keretében digitalizált folyamatstruktúrát és döntési mechanizmust, fogyasztói közösség bevonását láthatjuk, amely a hazai piacon az online biztosítási alkuszok tekintetében tör rendíthetetlenül előre.

Szabályozói tapasztalatok nemzetközi és EU-s kitekintésben

Jelenleg a nemzetközi gyakorlatban a FinTech által fémjelzett innovációk szabályozása egyre elterjedtebbé válik, amelyek megjelenési formája Innovation Hub, továbbá Regulatory Sandbox. Az Innovation Hub⁴ célja a jogszabályi és működési kérdésekben – a szabályozó hatóság általi – iránymutatás nyújtása a bankrendszer számára, ehhez képest a Regulatory Sandbox⁵ az innovációk kontrollkörnyezetben történő tesztelése bizonyos prudenciális előírások alóli mentesülése mellett. Néhány példával illusztrálva az alábbi ismert Innovation Hub-ok működnek világszerte: (i) Egyesült Királyság brit felügyelő hatósága azaz az FCA, (ii) Ausztrál Innovation Hub, (iii) Hong Kong Monetáris Hatósága (HKMA) az Alkalmazott Tudományok és Technológiai Kutatások intézetével közösen, (iv) Franciaország felügyeleti szerve az ACPR.

A nemzetközi szabályozói környezet mellett az EU is fókuszba helyezi a FinTech szabályozást, amelynek keretében az Európai Bizottság 2017-ben a FinTech témakörében konzultációt tartott, a konzultáció eredményeképpen pedig megszületett az Európai Bizottság FinTech akcióterve – célkitűzések között egy eurózónát lefedő FinTech Hub kialakításával – ennek keretében pedig 2018. március 8-án közlemény került kiadásra. A közlemény szerint az olyan innovatív megoldások, mint például (i) az uniós pénzügyi technológiai laboratóriumának létrehozása, (ii) tőzsdén jegyzett európai vállalkozások által kibocsátott információk digitalizálása, (iii) kiberbiztonsággal kapcsolatos információcsere javítása, a (iv) blokklánc és az elosztott főkönyvi technológiák mind megváltoztatják a pénzügyi piacot és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ideértve a finanszírozáshoz való hozzáférést is.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy az innovatív, digitalizált megoldások széleskörű elterjedése és azok alkalmazása pozitív értelemben jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi rendszer, így a bankszektor (költség)hatékonyságát, ezzel együtt pedig annak versenyképességét. A FinTech megoldások által kínált technikai innovációk képesek lehetnek a jövőben akár radikális változásokat is előidézni egy, a hagyományos keretek között működő pénzügyi szektorban, vagyis ez a típusú innováció alapjaiban megváltoztatja a fennálló üzleti modelleket, így átrendeződés várható a piacon. Arra a kérdésre azonban a választ, hogy a más gazdasági szektorokban lévő gazdasági társaságok pénzügyi rendszerbe történő belépése milyen eredményt hoz az új üzleti modellek, termékek tekintetében, csupán az elkövetkező években fogjuk a választ megkapni különös figyelemmel arra, hogy mind az európai, mind a hazai szabályozások hiányosok, ez pedig nagyfokú kihívás elé állítja a jogalkotókat közösségi és hazai szinten egyaránt.

Dr. Gordán Gábor

A Tőkepiacok és Financial Technologies rovat támogatója a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda