Interjú dr. Várlaki Krisztinával, a 2018-as Jogászdíj egyik nyertesével

A tavalyi év végén dr. Várlaki Krisztina vehette át a Wolters Kluwer által alapított, a jogásztársadalom kiemelkedő teljesítményeit jutalmazni hivatott díjat vitarendezés kategóriában a Széchenyi István Tudományegyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola képviseletében. A győztes pályázat címe “Hibrid döntéstámogatás predesztinációs rendszerrel. Kiszámítható-e előre a per kimenetele?” Ennek apropóján kérdeztük Krisztinát szakmai életútjáról és a győztes pályázatról.

A fotó a Wolters Kluwer Jogászdíj Díjátadó Gálán készült.

Kérem mutassa be szakmai hátterét és életútját!

A Miskolci Egyetem jogi karán végeztem 2002-ben. Ezután elhagytam az országot és az állampolgárság megtartása mellett Izraelbe vándoroltam ki, ahol szintén állampolgárságot szereztem. Ott alapvetően üzleti tevékenységgel foglalkoztam egészen 2010-ig, amikor egy belvárosi ügyvédi irodában helyezkedtem el Tel-Avivban. Praxisom főleg az ingatlanügyekre és a vitarendezésre, peres eljárásokra terjed ki. Tekintettel arra, hogy Magyarországhoz szoros családi és baráti kötelékek fűznek, elég rendszeresen látogatok haza, és mindig igyekeztem az itthoni viszonyokról tájékozott lenni – beleértve a hazai jogásztársadalom helyzetét és a jogtudomány-jogalkalmazás fejlődését is. Azután 2017-ben elhatároztam, hogy Magyarországon szeretnék PhD-t szerezni, és ennek kapcsán nyertem felvételt a Prof. Dr. Baranyi Péter által vezetett Győri Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájába (MMTDI). Vele és dr. Bajusz Dániel adóperes ügyvéddel fogtunk bele a pályázat tárgyát képező kutatásba és állítottuk össze a 2018. évi Jogászdíj pályázatot.

Milyen érzés volt átvenni a díjat?

Rendkívül felemelő és megtisztelő, különösen, hogy a külföldi életvitelem okán – eddig legalább is – nem voltam része szervesen a hazai jogásztársadalomnak.

Honnan jött végül a nyertes projekt megvalósításának ötlete? Mióta folynak az ezzel kapcsolatos kutatások Önöknél.

Az ötlet onnan jött, hogy a szakdolgozatomban főképp elméleti szinten már foglalkoztam hasonló interdiszciplináris területtel, nevezetesen az ún. fuzzy rendszeren alapuló döntéstámogatói rendszerrel, ám ott még versenyjogi környezetben. Ezt a szakdolgozatot akkor különdíjjal is jutalmazták. Azóta persze a Mesterséges Intelligencia (MI) kutatások akkorát fejlődtek, hogy az ötlet gyakorlati megvalósítása felé is megtehettük az első lépéseket az MMTDI (Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola) segítségével. Az implementálás során esett a választásunk az adójogi szakterületen belül a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdéskörére. Azért választottuk ezt, mert a szabályozás ezen a területen lényegében csak keretjellegű, alapelvi, azaz a bírósági esetjog döntő fontossággal és kellő számossággal bír. A kutatást a pályázat benyújtása előtt kb. 1 évvel kezdtük meg, és még hosszú út áll előttünk.

Kérem fejtse ki, mit jelent a predesztinációs rendszerrel megvalósított hibrid döntéstámogatás!

Az általunk bemutatott döntéstámogató rendszer a fuzzy logika és neurális hálózatok segítségével egy jogi gondolkodást emuláló szabályrendszert és következtetési mintát állít fel, mely egy olyan predesztinációs rendszer alapját képezheti majd, amely kellően pontos prognózist adhat a per kimenetelére ahhoz, hogy

segítse a jogalkalmazókat a perindításra vagy alternatív vitarendezésre vonatkozó döntéshozatal során

való mérlegelésben. Az ötlet lényege, hogy a program nem egy adott bírói tanács és/vagy bíróság azonos vagy hasonló tényállás mellett született múltbéli döntései alapján igyekszik levonni azt a következtetést, hogy a jövőben hogyan fog dönteni, hanem az összes bírósági döntés mögött meghúzódó azon közös kognitív folyamat (ha tetszik egyetemes jogászi-jogalkalmazói gondolkodás-logika) feltérképezésére és elsajátítására vállalkozik, mely azonos módon játszódik le minden bírói döntéshozatal során, függetlenül az eljáró bíró személyétől és az ügy tárgyától. Jelen első fázisban ehhez nekünk is a joggyakorlatot kellett elemezni egy célzott területen, és az ez alapján megírt algoritmus alkalmas ezen a területen egy kellően pontos előrejelzésre, de ez még lényeges finomításokra szorul. Ez még jelenleg egy hibrid rendszer, mert az indikátorok leválogatása humán erőforrást igényelt, és természetesen pontosítása is szükséges.

A távlati terv azonban az, hogy aZ MI segítségével már erre, azaz előzetes joggyakorlat elemzésre se legyen szükség,

mert a program a jogászi gondolkodás elsajátításával korábban fel nem merülő problémákat is meg fog tudni oldani – ugyanazon jogászi humán logika segítségével, amit már megtanult. Ez új jogintézmények bevezetésénél nyújthat segítséget. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy döntéstámogató rendszer, a humán jogászi feladatokat nem válthatja ki, csak segítheti azokat olyan objektív mutatókkal, melyek az ügyfelek és képviselőik számára csökkenti az indokolatlan-, vagy éppen támogatja az ésszerű pereskedési kockázatvállalást.

Hogyan merült fel az ötlet, hogy a MMTDI-ként a Jogászdíjon méretessék meg magukat?

Az ötlet onnan jött, hogy szerettük volna bemutatni a szakmai közönségnek az „érem másik oldalát”. Ugyanis 2018. szeptemberében a nemzetközi CogInfo konferencián már bemutattam – az akkori állapotában – a projektet, és nagy érdeklődést váltott ki a matematikusok és informatikusok körében, ezért érdekelt minket a jogász társadalom visszajelzése is.

Változni fog valami a díj megnyerésének következtében? Várhatók-e további kutatások a témában?

Igen, úgy érzem, hogy a díj megnyerése és a CogInfo konferencián tapasztaltak még jobban megerősítik az interdiszciplináris területeken végzett munka fontosságát, kellő visszajelzése annak, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Rámutat arra, hogy ez a fajta tudományágak és szakmák közötti együttműködés fogja már a közeljövőben is mindinkább a tudományos kutatásokat meghatározni, és hozzásegíteni minket jogászokat is ahhoz, hogy ügyfeleinknek megfelelő, XXI. századi szolgáltatásokat tudjunk nyújtani.

A téma annyira úttörő jellegű és annyi lehetőség van benne,

hogy mindenképpen folytatjuk, a kutatás jövőbeni fő irányairól fentebb már írtam, ehelyütt annyit teszek hozzá, hogy elkezdtük a munkát annak érdekében, hogy egy jövőbeni programot Virtuális Valóság (VR) technológiával létrehozott irodai környezetbe helyezzük el.

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.