Ipar 4.0 és a feltaláló – Kit illetnek a jogok?

A mai modern ipari termelés során az innovációs kényszer és a kreatív ötletek eddig még soha nem látott mértékben befolyásolják egy vállalat versenyképeségét. Ebben az újonnan kialakuló gazdasági viszonyrendszerben egyre nagyobb jelentősége lesz mind munkavállalói, mind pedig munkaadói oldalról az iparjogvédelem és a szellemi tulajdonvédelem rendszereinek.

Vajon az enyém-e találmány, ha munkaviszony keretében amúgy is kötelességem feltalálni? Vagy mit kell akkor tennem, ha profi formatervező vagyok, és szeretném, ha az alkotásból eredő hasznokból én is részesedhetnék? Ilyen, és ezekhez hasonló problémafelvetéseket elemezett dr. György Ádám, az SBGK ügyvédje, aki április 18-án a budapesti Startup Safari Legal útvonalának keretében az SBGK Andrássy úti irodájában tartott előadást érdeklődő startupperek, vállalkozók és jogászok előtt.

A munkaviszonyban és megbízási viszonyban alkotott művek, tervek, formák, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány közötti különbségek és az ezekből eredő jogok és kötelezettségek rendszere már önmagában is egy bonyolult jogi konglomerátum.

Ezt az összefüggés-rendszert pedig tovább bonyolítja a folyamatosan változó és megújuló gazdasági környezet, aminek a hajtómotorja a negyedik ipari forradalom.

Előadásában dr. György Ádám a szellemi tulajdonjogok két nagy ágával, az iparjogvédelem és a szerzői jogok rendszerével foglalkozott, valamint külön hangsúlyt helyezett az iparjogvédelmi oltalmakra. Az előadás során bemutatásra került az alkalmazotti találmányok és a szolgálati találmányok rendszerének a különbözősége. Így a hallgatóság megtudhatta, hogy a szolgálati találmány annak a felfedezése, akinek munkaviszonyból eredő kötelezettsége – például egy munkaszerződés alapján-, hogy a találmány tárgykörébe eső innovációkat dolgozzon ki. Ebből következően a dolog feltalálójának kötelessége, hogy a találmányát bemutassa vagy ismertesse a munkáltatójával, a szolgálati találmányra szabadalom a feltaláló jogutódjaként pedig a munkáltatót illeti meg. Az alkalmazotti találmány viszont annak a találmánya, aki anélkül, hogy egy adott munkaviszonyból származó kötelessége lenne, olyan innovációt fejleszt ki, amelynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányok esetében a szabadalom a feltalálót illeti meg, de a munkáltató nem kizárólagos jelleggel jogosult hasznosításra (itt megállapodás szerint lehet a munkáltató a jogosult).

Legal Fest 2019 - Megnyílt a Priority Line

Állj be még ma a Legal Fest Priority Line-ba, és nem csak első kézből fogod megkapni az infókat, hanem meglepetéssel is várunk majd a helyszínen!

Az előadás másik vezérfonala a szabadalmi bejelentések kérdésköre volt. Az SBGK ügyvédje elmondta: a szabadalmi bejelentés nyilvánosságra hozatala a bejelentés legkorábbi elsőbbségétől számított tizennyolc hónap elteltével történhet, kivéve, ha a bejelentés államtitkot képez. A bejelentés a bejelentő kérelmére korábban is közzétehető, ha egyébként megfelel a közzétételhez előírt feltételeknek. Ezt követően bárki megtekintheti a bejelentés nyilvános iratait, és a közzététellel úgynevezett ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik.

Az előadásban ezeken túl kifejtésre kerültek a közösségi formatervezési minták bonyolult jogi rendszerei, a szabadalmi oltalmak kérdéskörei is.

Az előadást színesítette, hogy dr. György Ádám a jogszabályokat való életből hozott jogeseteken keresztül is ábrázolta – így egy jogi előképzettséggel nem rendelkező látogató is betekintést nyerhetett az iparjogvédelem és a szerzői jogok rendszerébe, valamint azok gyakorlati megvalósulásába.

Az előadás után – hasonlóan a Farkas Szabolcs szerdai előadásához – lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre az előadóval és az SBGK más ügyvédjeivel a prezentáció során felmerült kérdésekről, de akár az érdeklődők konkrét üzleti elképzeléseiről is. A jó hangulatot finom kávé és nassolnivaló is biztosította.

  • Dr. György Ádám a szellemi tulajdonjog és a versenyjog területén eltöltött közel évtizedes tapasztalattal a háta mögött a téma legjelentősebb szakértői közé tartozik Magyarországon, a Magyar Innovációs Szövetség Startup Bizottságának tagjaként pedig szakmai és személyes missziója is az, hogy szellemi tulajdon-tudatosságot közvetítsen a startupok felé.
  • Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők számos különböző iparágban és szakterületen rendelkezik évtizedes tapasztalattal – az iroda idén ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját. A közel százfős SBGK szakmai profiljának különlegessége a szerzői jogi specializáció. Akár szakjogászra, akár szabadalmi ügyvivőre van szüksége egy vállalkozásnak, az SBGK-nál a legmagasabb szintű professzionalitás képviselőit találja.
  • Tanner Balázs

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS