Itt az ősz, költöznek a cégek! – avagy 5+1 érdekesség az uniós cégátalakulásban

Bizonyára már sokan használtuk ki annak előnyeit, hogy az Európai Unióban szabadon utazhatunk és szabadon költözhetünk. De vajon mi a helyzet a társaságokkal? Egy cég is ugyanolyan egyszerűen „költözhet” egyik tagállamból a másikba? Ez a folyamat mennyi időt és papírmunkát igényel?

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése, a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog alapján annak biztosítása, hogy az uniós polgárok szabadon utazzanak és költözzenek a tagállamok között. Ellentétben a természetes személyekkel, a társaságok számára eddig a költözés közel sem volt egy egyszerű folyamat.[1] Ha a cégtulajdonosok külföldi társasági formában szerették volna a cég tevékenységét folytatni, akkor az volt a jellemző megoldás, hogy a belföldi társaságot jogutód nélkül megszüntették, majd külföldön alapítottak egy újat, vagy a cég beolvadt egy külföldi társaságba.

Ezek a megoldások gyakran elvették a tulajdonosok kedvét attól, hogy belevágjanak a folyamatba, hiszen amellett, hogy a társaság jogi személyiségét meg kellett szüntetniük, a költözés drága és időigényes procedúra volt, rengeteg papírmunkával és adminisztrációs kötelezettséggel, ráadásul országonként eltérő szabályokkal.

Az elégtelen szabályozás jelentős korlátokat állított a letelepedés szabadságának megvalósulása elé.

A változtatás igénye végül azonban meghozta gyümölcsét, ugyanis egy uniós Irányelv[2] értelmében immár a társaságok számára is könnyebbé vált a költözködés az EU-n belül. A szabályozás célja, hogy vonzóvá tegye a határokon átnyúló műveleteket, ezért lehetővé teszi a társaságok számára, hogy egy másik tagállam joga szerinti társasággá alakuljanak át. Így most már egy magyar kft.-ből is lehet német GmbH vagy spanyol SRL. Ez azért is előnyös, mivel a gördülékeny áttelepüléstől egyenes út vezet a piacon betöltött szerep és a versenyképesség növekedéséhez.

Itthon a határokon átnyúló műveletek folyamatát az Irányelvet átültető és idén augusztus 1-jén hatályba lépő Új Átalakulási Törvény[3] szabályozza. Nézzük meg, hogy mi az új szabályozás 5+1 érdekessége, amelyek megkönnyítik a vállalkozások költözését a tagállamok között!

  1. Ember tervez…

Az új szabályozás értelmében az uniós átalakulásra tőkeegyesítő társaságok (kft.-k és rt.-k) esetén van lehetőség. Első lépésként a legfőbb szerv dönt az átalakulási szándékról, majd ez alapján az ügyvezetés elkészíti az átalakulási tervezetet. Ez a dokumentum tartalmazza a legfontosabb információkat az átalakulással kapcsolatban, így többek között a javasolt társasági formát, az új székhelyet és az átalakulás menetrendjét.

Az átalakulási tervezetet garanciális jelleggel közzé kell tenni a Cégközlönyben vagy a társaság honlapján. Végül a tervezet elfogadásáról ismét a legfőbb szerv dönt minősített többséggel, mely során figyelembe veszi az esetlegesen érkezett észrevételeket és szükség esetén módosítja a létesítő okiratot is.

  1. Az érdekeltek védelme

A külföldre való költözés bizonytalan helyzetbe hozhatja a társaság tagjait, munkavállalóit és a hitelezőket. Ezért a folyamat során biztosítani kell a művelettel érintettek jogos érdekeinek figyelembevételét. A védelem első biztosítéka, hogy az átalakulási tervezettel párhuzamosan jelentést kell készíteni a tagok és a munkavállalók számára. Ebben ismertetni kell egyrészt a költözés tényét és indokait, másrészt pedig a jogi és gazdasági következményeket. A tagok szempontjából a védelem kérdése akkor nyer különös jelentőséget, ha nem támogatják az átalakulást és nem kívánnak az átalakult társaságban tovább részt venni. Ilyen esetre biztosítani kell számukra a kilépési jogot és a megfelelő kártalanítást. A munkavállalók védelmét pedig az szolgálja, hogy a procedúra során mindvégig biztosítani kell a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joguk érvényesülését.

A hitelezők esetén garanciális szerepe van a tervezet nyilvánosságra hozatalának, ugyanis ők így szereznek tudomást az átalakulási szándékról. A hitelezői érdekvédelmet szolgálja, hogy megfelelő biztosítékot követelhetnek a társaságtól, ha bizonyítják, hogy az átalakulás veszélyezteti követelésük kielégülését. Megfelelő biztosíték hiányában pedig jogosultak igényüket bírói úton érvényesíteni.

  1. Tanúsítvány

Miután az átalakulási tervezet jóváhagyásra kerül, a társaság benyújtja kérelmét a bejegyzése szerinti tagállam illetékes bírósághoz. A bíróság megvizsgálja azt, hogy az átalakulásra vonatkozó jogszabályi előírások és alaki követelmények megfelelően teljesülnek-e, valamint, hogy a szükséges eljárásokat lefolytatták-e. A bírósággal számos hatóság és közigazgatási szerv – többek között az adóhatóság és a kormányhivatal – együttműködik, amely a vizsgálat teljeskörűségét garantálja.

Markáns eltérés az országon belüli átalakuláshoz képest, hogy amennyiben az átalakulás megfelelő, akkor ennek igazolására a bíróság tanúsítványt állít ki.

Ezt abban az esetben tagadhatja meg, ha a műveletre az uniós vagy a nemzeti jog megkerülését vagy kijátszását eredményező, illetve arra irányuló célból kerül sor. Ilyen például, ha az átalakulás célja a munkavállalói jogok csorbítása, a társadalombiztosítási járulékfizetési vagy adófizetési kötelezettségek kijátszása, illetve bűncselekmény megvalósítása. A tanúsítvány kiadásának beiktatása a folyamatba tehát garanciális jelleggel bír, ugyanis ez biztosítja a műveletek jogszerűségét.

  1. Kevesebb adminisztráció, több kommunikáció

A tagállamok bíróságai közötti kétoldalú kommunikációnak köszönhetően a korábbi megoldásokhoz képest csökkennek az adminisztrációs terhek és a felmerülő költségek. Ennek első lépése, hogy a származó tagállam bírósága elküldi a tanúsítványt a fogadó állam illetékes bíróságának. A nyilvántartásba vétel az ottani nemzeti szabályoknak megfelelően zajlik, ehhez

a társaságnak az új állam társasági jogi szabályainak kell megfelelnie.

Végül a külföldi bíróság visszajelez a bejegyzés tényéről; az eredeti állam bírósága pedig kizárólag ezt követően törölheti a saját nyilvántartásából a társaságot. További újdonság, hogy a belföldi átalakulással ellentétben a határokon átnyúló átalakulás esetén mindkét állam cégjegyzékében fel kell tüntetni az átalakulással kapcsolatos adatokat – ez a folyamatok nyomonkövethetőségét szolgálja.

  1. Jogutódlás

Az átalakulás új szabályozásának leglényegibb jellemzője a teljes jogutódlás. A folyamat eredményeként átalakult és új formában működő társaság ugyanis megtartja a jogi személyiségét.  Ráadásul, mivel a társaság megőrzi teljes vagyonát, illetve minden jogát és kötelezettségét, ezért nincs szükség arra, hogy a jogelőd értékesítse vagyontárgyait a jogutód számára.

Szintén különösen előnyös, hogy a tagok a jogutód társaság tagjai maradnak (kivéve, ha élnek kilépési jogukkal), valamint a társaság jogviszonyai – különös tekintettel a munkaviszonyokra –, és szerződései is megmaradnak.

+1. Adózási kérdések

A határokon átnyúló átalakulás adózási szempontból is nagyon kedvező. Ennek oka egyrészt, hogy az átalakulás az uniós jog alapján adómentes. Másrészt az átalakulással a társaság egy számára kedvezőbb adórendszerrel rendelkező tagállamba kerülhet. Harmadrészt az átalakulás lehetővé teszi az adótervezést is. Az átalakulás további kedvező adózási szempontjai megtalálhatók a források között felsorolt cikkekben.

Az idén hatályba lépő rendelkezések egy kevésbé költséges, minimális adminisztrációval járó, hatékony átalakulási folyamatot alakítottak ki. Mindez várhatóan arra ösztönzi a cégtulajdonosokat, hogy bátran belevágjanak a határokon átnyúló cégköltözésbe. Az új szabályozás így egy újabb lépést jelent a letelepedés szabadságának tényleges érvényesüléséhez.

Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források:

[1] Az EUMSZ 54. cikke eddig is biztosította a társaságok számára a letelepedés szabadságát, azonban az új szabályozás egyszerűsítette a folyamatot.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2121 irányelve az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról

[3] 2021. évi CXXIV. törvény a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.