Jönnek a „jobot”-ok!

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

A mesterséges intelligencia lesz a jövő ügyvédje?

Bitcoin, kriptovaluta, „okos szerződés”, blockchain, e-kereskedelem, megosztás alapú gazdaság, mesterséges intelligenciák, árazó algoritmusok, drónok, robotok, önvezető és okos autók, ”kattintó farmok”, felhő alapú megoldások, közösségi portálok – és még hosszasan sorolhatnánk, hogy a technológiai fejlődés hány olyan fogalmat, üzleti modellt, megoldást hozott létre, amelyek mind-mind jogi kérdéseket vetnek fel a legkülönbözőbb jogágak területén, a kötelmi jogtól a fogyasztóvédelmen át az adatvédelemig. Számos cikk, tanulmány tárgya, hogy ezen innovatív megoldások milyen kihívások elé állítják a jogalkotókat, jogalkalmazókat. Nem csupán szabályozást, megoldásokat igénylő joghelyzetek, hanem magát a jogászi munkát befolyásoló eszközök, támogató rendszerek megjelenése is kihívások elé állítja a szakmát: a robotok, mesterséges intelligenciák alkalmazása már nem sci-fi, hanem mindennapi valóság. Felmerül a kérdés, hogy a tudomány, illetve a technika fejlődése hogyan befolyásolja magát a jogászi munkát, hogyan alakul át, miként változik szakmánk, a jövő szakemberének milyen elvárásoknak kell megfelelnie, veszélyezteti-e a szakma jövőjét az informatika, a high-tech, a robotika térnyerése.

Nyilvánvaló, hogy a jogászi szakmának meg kell felelnie a társadalmi-gazdasági környezet változásainak, lépést kell tartania az üzleti élet fejlődésével, értenie kell a „való világot”, annak működési mechanizmusait, a felmerülő kérdésekre, problémákra, szituációkra válaszokat kell tudnia adni. Együtt kell mozognia az üzlettel, egyébként saját létjogosultsága kerülhet veszélybe. Charles Darwin gondolata, miszerint „nem a legügyesebb, nem a leggyorsabb, hanem a leginkább alkalmazkodóképes marad fenn”, nem csak a biológiára igaz, hanem az üzleti-gazdasági életben is érvényes. Az alkalmazkodóképesség tehát alapelvárás a szakmával szemben, beleértve a kommunikációs csatornák, technikák alkalmazását, a szakmai munka IT biztosította lehetőségeinek (digitális adatbázisok, big data, döntéstámogató rendszerek stb.) felhasználását is. Ezt várják el az ügyfelek, meg kell felelnünk igényeiknek, szükségleteiknek, ugyanis csak így tudunk értékteremtő szolgáltatásokat biztosítani. Globalizálódó világunkban egyre inkább előtérbe kerül az egységesített megoldások alkalmazása, elősegítve az automatizált folyamatok kialakítását, melyet leginkább a hatékonysági követelmények sürgetnek: az erőforrások maximális kihasználására, a költségszint leszorítására való törekvés. A technológia természetesen nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az embert, de számos rutinfeladat elvégzésre alkalmas, számos döntés meghozatalában segítségünkre lehet.

Nézzük tehát, milyen változásokkal, lehetőségekkel, kihívásokkal kell szembenéznünk!

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

Mi is az a mesterséges intelligencia?

Egyszerűen megfogalmazva számítógépes algoritmusok gyűjteménye; egy gép, vagy egy program, amely képes emberi beavatkozás nélkül létrehozása céljának elérésére, alkalmazkodásra, tanulásra.

Jogi területen elsődlegesen olyan szakértői rendszerek, amelyek szabályok halmazával operálnak, következtetéseket, cselekvési programokat határoznak meg. Nagy tömegű adatok feldolgozásánál hasznosak igazán, amire a jog területén számos példa akad. Szerződés- és ügyfélállomány kezelése, jogszabályok, bírósági határozatok kezelése, kötelező dokumentációk készítése – ezek a klasszikus alkalmazási területek.

Tavaly a Bloomberg számolt be arról, hogy a JP Morgan Chase Bank intelligens eszköze,

a COIN (Contract Intelligence) 360 000 munkaórát takarított meg a szerződések felülvizsgálatának automatizált elvégzésével.

Ha belegondolunk, ez negyvenegy évnyi munkának felel meg, amit a „jobot” (lawbot) elvégzett, hiszen egy kellően jól megírt szoftver alkalmazásával egy szerződés felülvizsgálata csupán néhány másodpercet vesz igénybe. A program öntanuló algoritmusai, a kapcsolatok, szerződéses viszonyok feltérképezése és elemzése hihetetlen mértékben rövidíti a revízió idejét. További előnye, hogy „jobotunk” figyelme nem lankad, nem hibázik, nem kér szabadságot, és sztrájk joga sincs. Nem tart ebédszünetet, hangulata nem hat ki munkájának színvonalára, sebességére.

A technológia által támogatott felülvizsgálat (Technology-aided review –TAR) egy példáját láttuk a bemutatott eszköz estében. A kognitív számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás három olyan pillér, amelyre az eljárás támaszkodik.

Ross vagyok, a Baker & Hostetlertől

A világ első robotügyvédje, a Watson támogatásával az IBM fejlesztésében létrehozott Ross csődügyekkel foglalkozik. Kérdéseket intézhetünk hozzá, csak úgy mint egy kollégához, ő összegyűjti a bizonyítékokat és joganyagokat, levonja a szükséges következtetéseket, majd visszatér a válasszal. Folyamatosan követi a jogrendszer fejlődését, öntanuló mechanizmusainak segítségével önmagát is fejleszti.

Míg Ross leginkább kutató robot, addig kollégája, Lex Machina bírósági döntéseket elemez, az ügyvédi iroda hasznára váló trendeket állítja össze. Meghatározza, hogy kik azok a bírák, akik szívesebben döntenek a felperes javára; összefoglalja az ügyvédek jogi stratégiáit; az egyes bíróknál érvényesülő érvrendszereket profilírozza. Premonition többet tud: statisztikai elemzések alapján a bírósági tárgyalás kimenetelét már az eljárás megindulása előtt képes „megjósolni”, ezzel elősegítve a döntést a per megindításáról, vagy inkább a peren kívüli egyezséget szorgalmazva.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Okos szerződések (Smart Contracts) és dokumentumok

Az eddig áttekintett eseteink viszonylag egyszerű elemző, feldolgozó jellegű példákat mutattak be, azonban a mesterséges intelligenciák összetettebb feladatok ellátására is alkalmasak. Az okos szerződés egy tulajdonképpen önmagát végrehajtó kontraktus. Úgy programozzák, hogy a tranzakció automatikusan megtörténjék, ha teljesült a meghatározott feltétel – bármilyen emberi beavatkozás nélkül. Ha a felek teljesítik vállalásaikat, akkor a rendszer automatikusan megteszi a szükséges lépéseket, kifizetéseket, kikényszeríthetősége tehát nyilvánvaló. További előnye, hogy nem lehet utólag manipulálni, felrúgni; az abban rögzített egyezség automatikusan és könyörtelenül megköttetett. A félreértelmezések, utólagos magyarázkodások, jogviták így kiküszöbölhetőek: az ügylet vagy létrejön az algoritmusok mentén, vagy nem.

A biztosítási, banki piacon jelen vannak már az okos szerződések, példa erre a repülőgépkésésekre kötött biztosítás, ahol a mechanizmus rendkívül egyszerű: a rendszer érzékeli az érkezési adatokat, és amennyiben az későbbi, mint ahogy a légitársaság menetrendjében szerepel, a kártérítés azonnal folyósításra kerül. A mezőgazdasági biztosítások, autóra kötött biztosítások hasonló elven működnek. Bankok esetében hitelszerződések, értékpapír-forgalmazás esetén találhatunk példát az okos szerződések alkalmazására.

„DoNotPay” a sikeres „jobot”

Egy angol tinédzser fejlesztette ki a parkolási szabálytalanságokért kivetett bírságok eredményes „fellebbező” rendszerét. A program számos kérdést intéz a megbírságolthoz, melynek alapján kialakítja a hatékony érvelési rendszert a bírság ellen, és a beadványt is elkészíti. Eddig több mint 215 ezer esetben lépett fel hatékonyan a hatóságokkal szemben Londonban, New Yorkban és Seattle-ben. Az ún. „chatbot”-technológiát a fiatal fejlesztő már a légitársaságok felé irányuló kártérítések, sőt az állampolgári jogok sérelmének területére is kiterjesztette. A jelenlegi alkalmazások csupán a kezdetet jelentik: az eljárás korábbi döntések, ügyek feldolgozásával jelentős segítséget nyújthat az érvrendszer megfelelő kialakításában a válóperes, szerzői jogi, csődeljárási ügyekben.

Eddig a polgári jogalkalmazást vizsgáltuk, de a bűnügyi elemzések terén is alkalmazhatóak az algoritmusok. Számos esetben a büntető bírák szoftverek segítségével döntenek a feltételes szabadon bocsátás kérdéséről, az óvadék összegéről, különféle statisztikai elemzések alapján. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban ez nem veszélytelen, ugyanis a fekete vádlottakkal szemben jelenleg úgy tűnik, elfogult a rendszer, erősen diszkriminatív.

Roland Vogl, a Stanfordi Egyetem Jogi, Tudományos és Technológiai Programjának ügyvezető igazgatója szerint a mesterséges intelligenciák mindenki számára megteremtik a belépést a jogérvényesítésbe, az igazi jogászok bevonására csak akkor kerül sor, ha tényleg szükség van rájuk.

Richard Susskind – számos, a jogászi munka jövőjével foglalkozó írás szerzője, a szakma jövőjének kutatója – szerint a jelenlegi, inkább a már kialakult problémák megoldására koncentráló ügyvédi munkát fel fogja váltani a jogi problémák megelőzésére vonatkozó jogi segítségnyújtás, mely proaktív, preventív szerepvállalást igényel a jogászoktól. Ebben nyújthatnak különösen nagy segítséget a különféle IT-megoldások. Természetesen erre a jogászképzésnek is fel kell készülnie: a jövő jogászának ismernie kell azokat a technológiákat, technikákat, melyek a munka ellátásához szükségessé válnak.

Reszkessetek, jogászok?

Ha mindent megcsinálnak a gépek, nem lesz szükség jogászra – halljuk az ellenvetést sok helyről. Véleményem szerint ez nem igaz. A bemutatott megoldások terjedése, alkalmazása eleve létre kell, hogy hozzon egy segítő ágazatot, a „lawtech”-nek nevezett támogató iparágat, mely megtervezi és kialakítja az alkalmazási területüket, a felhasználás módját, segíti az irodákat, ügyvédeket az alkalmazás mind jobb kihasználásában és véleményük, tapasztalatuk, igényük alapján fejleszti is azokat. Az empátiát, az intuíciót, a kreativitást azonban egyelőre gépekkel, mesterséges intelligenciával még nem sikerült pótolni.

Az alkalmazások terjedésének oka a „favágó munka” kiváltása, az értékes, kreativitást igénylő munka céljára idő biztosítása az ember számára. Hasonlóan az ügyviteli alkalmazásokhoz, a jogban is a „tömegtermelést” automatizálják elsősorban. Az első standardizált dokumentumokat kínáló amerikai jogi iroda a LegalZoom, amely kezdetben csak dokumentumokat szolgáltatott, később ügyvédek tucatjaival személyre szabott tanácsadással egészítette ki tevékenységét, lefedve a társadalom kétharmadának igényét: ügyfeleiket az ingyenes jogsegély nem illeti meg, de drága magánügyvédeket sem tudnának megfizetni.

A jogászi munka át fog strukturálódni, tovább fog diverzifikálódni, de megszűnni biztosan nem fog.

A gépek optimalizálnak, standardizálnak, de az emberek kockázatvállaló képessége, az ügyfelek attitűdje eltérő. Az ügyfélközpontú megoldásnak mindig az ügyfél igényeihez kell igazodnia.

A „jobot” nem fog még jó ideig bíróságra járni, tárgyalást levezetni, sőt egyedi szerződést alkotni sem. Nem szabad elfelejteni, hogy az ügyvédi szakma nélkülözhetetlen eleme a bizalom, a személyes kapcsolat, melyet egy gép szintén nem tud megteremteni.

Irodalomjegyzék

http://ai.lawgeex.com/rs/345-WGV-842/images/LawGeex%20-%20The%20In-House%20Counsel%27s%20LegalTech%20Buyer%27s%20Guide%20-%202018%20Edition.pdf

http://www.lexisnexis.co.uk/pdf/lawyers-and-robots.pdf?utm_source=robotsreport&utm_medium=landingpage&utm_content=_&utm_campaign=100229_robotsreport

FUTÓ I. (szerk): Mesterséges Intelligencia jegyzet, Aula kiadó, 1999

HARKAI I: Ross, az első Mesterségesen Intelligens ügyvéd és a Nikkej Hosi Sinicsi irodalmi verseny díjazott robotja | Mandiner.digit. http://digit.mandiner.hu/cikk/20160909_dr_harkai_istvan_ross_az_elso_mestersegesen_intelligens_ugyved_es_a_nikkej_hosi_sinicsi_irodalmi_verseny_dijazott_robotja

Spotlight on Lawtech: How machine learning is disrupting the legal sector. (2017, December 11). https://www.ibm.com/blogs/internet-of-things/iot-spotlight-on-lawtech/

KOEBLER, J. (2017, March 14). Rise of the Robolawyers. https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2017/04/rise-of-the-robolawyers/517794/

Dailymail.com, S. L. (2016, May 16). IBM’s ROSS becomes world’s first artificially intelligent attorney. http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-3589795/Your-AI-lawyer-IBM-s-ROSS-world-s-artificially-intelligent-attorney

TÓTH A. (szerk). Technológiai jog, Budapest 2016. Károly Gáspár Egyetem

A képek forrása itt és itt.

 

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.