Magyarországra látogat Daniel Katz, a jogi innováció úttörője

Katz modern jogi polihisztor: a jog mellett az informatikában, matematikában és a társadalomtudományok széles körében jártas.  A 21. század jogi oktatásában kritikus hiányosságnak tartja, hogy a technológiai fejlődéssel az egyetemi hallgatók szinte egyáltalán nem találkozhatnak, pedig a piacra alapvető befolyást gyakorol az informatika. Nevéhez fűződik az amerikai Legfelsőbb Bíróság ítéleteit megjósoló szoftver is. Cikkünk aktualitását adja, hogy Katz október 17-én Magyarországon tart előadást a jog jövőjéről.

Daniel Martin Katz jogtudós, egyetemi tanár, innovátor, és a jelenleg is folyó jogi információs forradalom egyik legfontosabb úttörője, aki egyaránt jártas a matematikában, informatikában és a társadalomtudományokban is. Kutatási területei közé tartozik többek között a lawtech, a gépi tanulást és a jogtudományt ötvöző jogi analitika, valamint a blockchain technológiák és a mesterséges intelligencia joggal való kapcsolata. Írásunkban megkíséreljük röviden összefoglalni a 21. század legújabb jogi fenegyerekének legfontosabb kutatási eredményeit.

Katz 2000-ben végzett politológusként az Oregoni Egyetemen, öt évvel később pedig egyszerre szerzett jogi és public policy diplomát Michiganben. 2011-ben ugyanitt doktorált, majd négy éven át tanított is olyan nem szokványos tárgyakat, mint „komplex jogi rendszerek”, „jogi automatizálás”, vagy „kvantitatív jogi előrejelzések”.

Cége, a 2014-ben alapított LexPredict célja „a jog adatvezérelt jövőjének elősegítése”.

A bonyolult mottó mögöt jelenleg négy olyan kézzelfogható szoftveres szolgáltatás rejlik, melyeket Fortune 500 vállalatok és Am Law 100 ügyvédi irodák vesznek igénybe Katz cégétől.

Ezek mesterséges intelligencia segítségével jogi dokumentumokat analizálnak, stratégiai döntésekben segítenek, vagy éppen lehetséges jogi kockázatokat mérnek.

.
2015 óta a Chicago Kent College of Law professzora, fiatal kora ellenére pedig rengeteg publikációval büszkélkedhet. Szerkesztője az Oxford University’s International Journal of Law and Information Technology és az ALM’s Law Technology News című folyóiratoknak, ezen kívül pedig rendszeresen ír olyan médiumoknak mint a New York Times, Wall Street Journal vagy a Financial Times. A Google Scholar adatbázis szerint eddig összesen 683 alkalommal idéztek tudományos munkáiból. Sokoldalú munkásságából a jogi innováció területét érintő két példát emelünk ki.

Jog a piacon

2014-ben Katz négy szerzőtársával együtt publikált egy rövid tanulmányt, melyben az USA Legfelsőbb Bíróságának 1953 és 2013 közötti döntéseinek alapulvételével olyan modellt hoztak létre, amely képes előre megjósolni a bíróság későbbi döntéseit.

Több, mint 7.700 ügyet és 68.000 bírói szavazatot vizsgálva a modell 69,7%-ban helyesen jósolta meg a döntések végkimenetelét, emellett pedig 70,9%-ban találta el az egyes bírók szavazatait. Mindezt úgy, hogy csak a végső döntések előtt már elérhető adatokkal dolgozott.

Katz elmélete szerint a modell továbbfejlesztése sokak érdeke lehet, így profitálhatnak belőle bírósági megfigyelők, peres felek, de általánosságban a versenyszféra is. Utóbbi kapcsán külön kiemeli a szabályozott piacon jegyzett társaságokat. Egy évvel későbbi tanulmányában részletesen foglalkozik olyan Legfelsőbb Bíróság által hozott döntésekkel, melyek hatására bizonyos tőzsdei részvények értéke nem várt mértékben változott. A 211 vizsgált bírósági döntés több mint egyharmada volt valamilyen hatással tőzsdei részvényekre értékére. A hasonló eseményeket LOTM (Law on the Market – jog a piacon) eseményeknek nevezi, melyeket jobban megismerve egy továbbfejlesztett modell már nem csak pusztán bírói döntések előrejelzésére, de a piac hatékonyságának növelésére is képes lesz.

MIT School of Law

Katz élesen bírálja a 21. század jogi oktatását, amely más tudományágakhoz képest jóval lassabban idomul a technológia gyors fejlődéséhez. Hasonlata szerint a legaltech még gyerekcipőben jár, és nagyjából abban a fázisban tart, amelyben az otthoni PC-k jártak 1975-ben. Szerinte a jogi információs forradalom hatására a jövő komplex jogi szolgáltatása teljesen átalakul, ahol a piacon érvényesülni akaró jogászok kénytelenek lesznek közgazdaságtani, informatikai, mérnöki és egyéb technológiai tudással is rendelkezni.

Tanulmányában a jogi oktatás teljes reformjának szükségességét hangsúlyozza, és előáll az „MIT School of Law” ötletével: jogi kar létrehozása a világ legjobb műszaki egyetemén.

Az általa kitalált „politechnikai jogászképzés” gyakorlatiasabb kurzusokat és a hagyományos jogi tantárgyak mellett olyan órákat kínál, ahol a hallgatók elsajátíthatják egy-egy (jogi) termék vagy szolgáltatás kifejlesztéséhez, létrehozásához és sikeres értékesítéséhez szükséges képességeket. Katz egyelőre nem látja valószínűségét annak, hogy ötlete a közeljövőben megvalósul, de figyelmeztet: a jövő nem saját magát írja, helyette nekünk kell cselekednünk.

Érdekel Katz előadása?
Az október 17-én 18 órakor a Brody Studios fedett udvarán tartott rendezvényre még van néhány szabad hely! Érdeklődésed okát röviden összefoglalva az events@opl.hu címen jelentkezhetsz.
A részvétel ingyenes.

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS