Érdekes kérdés, hogy a mesterséges intelligencia (AI) elterjedése és alkalmazása a jogi szolgáltatások területén milyen hatással lesz a jogászok viszonylag zárt világára. Ezen a gondolatébresztő előadáson arról lesz szó, hogy jogászként miért jó erről tudni? Milyen jellegű változást hoz a mesterséges intelligencia a szakmába? Jogi szaktudással ötvözve, az AI-t tudatosan alkalmazva (humanizálva) hogyan tehetjük hatékonyabbá a jogi folyamatokat?
Szabó Orsolya a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos beszélgetések vagy írások jellemzően a távoli jövőbe mutatnak. A valóság azonban az, hogy jogi téren, az AI már itt van köztünk és kiválóan alkalmazható olyan hétköznapi helyzetekben, mint például a szerződéses adathalmazok kezelése és feldolgozása. Ha elkezdünk a szerződésekben és egyéb jogi iratokban rejlő adatok halmazára mint üzletileg releváns tudásra gondolni, könnyen rájöhetünk, hogy valóságos kincsesláda van a birtokunkban.
Ezekhez a stratégiailag is lényeges adatokhoz hozzáférni eddig csak nagy emberi erőfeszítések árán lehetett, ha valaki (a jogi osztályról vagy a megbízott ügyvédi irodából) – időt és erőforrást nem sajnálva – manuálisan betáplálta az adatokat az elektronikus rendszerbe vagy végigböngészte az adott iratokat. Manapság – képi beolvasást követően – automatizált metaadatokkal (címkékkel) tudjuk ellátni és kategorizálni a szerződések tartalmát, amelyeket a gépi tanulás (machine learning) miatt a szoftver önálllóan is tud alkalmazni szövegfelismerésre.

Adatvédelmi szempontból, főleg ha az egy év múlva érvénybe lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (General Data Protection Regulation, azaz GDPR) előírásaira gondolunk, a hosszú évek alatt tárolt és felhalmozott személyes adatok, szerződések és egyéb jogi iratok áttekinthetetlen halmaza talán nem annyira kincsesbányára, hanem inkább puskaporos hordóra emlékeztet. Az adatvédelmi tudatosság, a személyes adatok tárolásának és kezelésének áttekinthetősége alapvető követelmény minden adatkezelő felé. Így végső soron a GDPR szerinti működéshez – akár az adatvédelmi rendszer auditjának lefolytatása és szabályossá alakítása, akár az egyéb adatvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez – biztosabb megoldást jelent, ha ezen feladatok érdemi, feltáró és elemző részét intelligens szoftver végzi, amelyhez az AI alapú LegalTech megoldások igazi segítség lehet.
A mesterséges intelligencia adatfeldolgozó kapacitása számottevő és remek eszköz a jogi szolgáltatásokban arra, hogy az üzleti ügyfelek számára egyszerűvé tegyük a szerződéses és egyéb adathalmazok, jogilag és üzletileg releváns információk áttekintését. Végső soron arról van szó, hogy az emberi rutinmunkával járó ráfordítást és hibalehetőséget helyettesíteni tudjuk lényegesen gyorsabb, hatékonyabb és pontosabb AI megoldásokkal, az emberi erőforrást pedig más, összetettebb feladatokra és méltóbb módon vonhatjuk be az üzleti folyamatokba (például ügyfélkapcsolatok építésére).

Szabó Orsolya
| Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat: | |
| 2017 | InvestCEE, NewLaw & LegalTech |
| 2015 - 2016 | Dentons Budapest, M&A / Private Equity |
| 2005 - 2015 | White & Case Budapest, M&A / Private Equity |
| 2015 | Európai Emberi Jogi Bíróság |
| Tanulmányok: | |
| 2007 | PPTE-ÁJK (Budapest), jogász |
| 2004 | CEU (Budapest), LLM, emberi jogok |
| 2003 | Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), jogász |
| Nyelvtudás: | angol, román |
| Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára! |
Kép forrása
***
A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.









