Rendeltem egy ruhát az AliExpresszről – Miért lett drágább?

Már alig várom, hogy leadhassam a rendelésem. Kinéztem álmaim felsőjét az AliExpresszen, már régóta szemezek vele, az áráért ráadásul csak két vonaljegyet kellett megspórolnom. Már teszem is a kosárba a terméket. Megdöbbenve tapasztalom, hogy majdnem kétszer annyit kellene érte fizetnem, mint amire eredetileg számítottam. Mégis mi történt?

Sokak számára ismerős lehet a szituáció: a távol-keleti forgalmazók csábító cikkeinek kínálata, mindez szinte aprópénznek mondható összegekért.

A tömeges rendelések miatt kirekesztett és emiatt versenyhátrányba kerülő európai uniós kereskedők azonban most úgy látszik, ismét nyeregbe kerülhetnek a termékek online piacán: a harmadik országból rendelt termékek 22 eurós áfamentes határértéke ugyanis 2021. július 1-jétől megszűnik.

A határon átnyúló e-kereskedelmet és annak jellemzőit gondolom senkinek sem kell bemutatni. A távol-keleti olcsó dömpingtermékekkel kereskedő felek és áruházak – jellemzően az AliExpressz, Wish és társai – jelenlegi versenyelőnyüket ugyanis éppen a hatályos szabályozás hiányosságának köszönhetik. Az import termékekre 22 euró összeghatárig ugyanis nem kell megfizetni az ÁFÁ-t – többek között ennek köszönhető a pár százforintos fülbevalók vagy ruhák tömeges eladása. A nagy számú megrendelések ily módon kiszorítják a piacról az uniós kereskedők kissé drágább, ugyanakkor minőségi termékeit. A szabályozás bevezetésével azonban lehet, hogy gyökeres változás történik.

Az Európai Unió online kereskedelmi törekvésének centrumában a piaci feltételek egyenlősége, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a visszaélések megszüntetése és az áfacsalások megakadályozása szerepel.

Az Európai Bizottság most előrébb lépett még egyet a sakkmezőn: az e-kereskedelem áfa szabályait kívánja módosítani. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében ugyanis a termékek Európai Unión belüli kereskedelme során az ÁFA szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban, és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés kapcsán ezúton a megvásárolt termékre minden esetben a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell felszámítani a fizetendő adót.

Ezzel szemben az Európai Parlament által elfogadott javaslat az említett tranzakciót innentől egy, vagyis a rendeltetési hely szerinti tagállam ÁFA mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként kezelné. Ezúton egyrészt nemcsak megszűnne a határon átnyúló termékátruházások ÁFA alapon történő kettébontása – az adóköteles beszerzés és az áfamentes értékesítés tárgyában-, hanem az online térben arra is lehetőség nyílna, hogy meggyőződjünk az egyes tagállamokban alkalmazott ÁFA mértékek alakulásáról. A szabályozás végső célkitűzése ily módon az uniós és nem uniós vállalkozások közötti állandóan torzuló és egyensúlyából kibillenő versenyt tisztességes útra terelése.

Mi lenne a szabályozás lényege?

1. A harmadik országból rendelt termék 22 eurós áfamentes határértéke megszűnik, az áfa megfizetése a 150 eurónál kisebb értékű import esetében egységessé válik

Az Európai Unión belül nyugtalanságot jelentő versenyhátrány ezzel a megoldással úgy tűnik megszűnni látszik. Az intézkedés első látásra ugyan képes lesz orvosolni a helyzetet, arra azonban fel kell készülni, hogy az Unión kívüli távol-keleti és más nemzetiségű cégek megtalálják a lehetséges kiskapukat. Gondolok itt például egy európai raktár igénybevételére, vagyis, ha a kínai kereskedő raktárának központját áthelyezi az Unión belül valamelyik tagállamba, s a termékét innen szállítja ki, máris nem esik a harmadik ország definíciója alá.

2. Áfakötelezettség teljesítése – Kötelezően a vevő tagállamában

Az EU-n belül működő webshopok szabályozási hiányossága, hogy fennáll a lehetőség arra, hogy a termék forgalmazója a saját székhelye szerinti tagállamban fizesse meg az ÁFÁ-t, az ottani mérték és adókulcs szerint. Ez persze visszaélésre adhat okot – az innovatív szabály azonban ezt is megreformálja: az eladónak a vevő tagállamában kell megfizetnie az ÁFÁ-t kötelező jelleggel, vagyis nincs többé lehetőség a kedvezőbb adófeltételek igénybevételére.

3. Online piactér bevonása az adó hatálya alá

Az áfacsalás elleni küzdelem indokolja azt is, hogy az új szabályozás jegyében az online piactér kereskedője felelősségre vonható legyen. Jelenleg ugyanis semmilyen jogkövetkezménnyel nem párosul, ha a kereskedő az online piacon értékesített terméke után nem fizeti meg az ÁFÁ-t. A szabályozás az online piacteret innentől sajátos módon fogja kezelni. A platformok lesznek az értékesítési láncolat középen álló szereplői, s az online piactéren terméket kínáló kereskedőnek kötelezően kell megfizetnie az ÁFÁ-t, nem lesz lehetőség mindezt figyelmen kívül hagyni.

4. A webshop tulajdonosa saját országában, saját nyelvén készítheti adóbevallását

Adminisztratív terhek, és a papírmunka. Túl sok és még annál is több van belőlük. Az EU-nak is érdeke, hogy ezeket a feladatokat minél nagyobb mértékben csökkentse a hatékonyság jegyében. Az online kereskedők most olyan lehetőséget kapnak, amely úgy néz ki valóban könnyíteni fogja ezt a terhet: lehetőségük nyílik ugyanis, hogy a másik országban foganatosított értékesítési tevékenység bevallását a saját országukon belül, anyanyelven készítsék el.

5. MOOS – IOOS rendszer bevezetése

Az e-kereskedők adatait a saját tagállamuk fogja továbbítani a többi érintett tagállam számára. Ennek kapcsán megtörténik az úgynevezett MOSS (Mini One Stop Shop) rendszer fejlesztése és hatáskörének kiterjesztése, amely ily módon a közigazgatásban ismert egyablakos ügyintézésnek felel majd meg. A javaslat továbbá rendezi, hogy az Európai Unión belül folytatott távértékesítés után keletkező, fent említett bevallási kötelezettség az egyablakos rendszerben teljesíthető legyen, vagyis ilyen módon nem keletkezik számlakibocsátási terhe a félnek.

A harmadik ország területéről behozott, szállítmányonként legfeljebb 150 euró belső értékű termékek távértékesítésére pedig egy külön, úgynevezett IOOS (Import One Stop Shop) rendszer lesz alkalmazandó.

Mindezek mentén felvetődnek a kérdések: Vajon képes lesz az EU ezúton rendezni a helyzetet? Visszakerül egyensúlyába a távol-keleti tucatáruk súlyától elbillenő mérleg? És ami talán a legfontosabb: Mi, mint fogyasztók, hogy ítéljük meg ezt az új szabályozási helyzetet?

Irodalomjegyzék