Római jog ötös szigorlattal a munkanélküliség felé

Ahogy a mondás tartja: Non scholae, sed vitae discimus. Különösen igaz ez akkor, ha a jó diploma minősítésünk ellenére sem tudunk beilleszkedni a munkaerőpiac rejtelmes és összetett falanxjába. Mi ennek az oka? Nézzük meg röviden, hogy  milyen tudást adnak ma Magyarországon a jogi egyetemek. Mik a jövő kilátásai és alkalmazkodik-e ehhez a Ulpianus öröksége?  

Mit kaphatunk ma egy jogász szak elvégzésétől? A válasz az, hogy jogi tudást. Ez kézenfekvő válasznak tűnhet, de érdemes egy kicsit mögé tekintenünk. Az első évben mindannyian meghittebb kapcsolatot alakítunk ki a császárbíbor színű római jog tankönyvvel. A vele kapcsolatos érzések vegyesek, azonban valamennyien emlékszünk még a különböző magistratusi tisztségekre vagy a iactus missilium intézményére. A szó elszáll, a római jogi tudás megmarad, azonban valóban erre van szükségünk? A választ nem lehet egy egyszerű igennel vagy nemmel elintézni, a kérdés sokkal összetettebb ennél. A XIX. századi akadémikus, elmélet-központú oktatási korszakát éljük ma is, a vizsgák is erre épülnek. Ennek az egyik oldala az, hogy jogszabályokat magolunk, a másik oldala a tankönyvekből megtanulható jogi ismeretek, a dogmatika elsajátítása. Azt senki sem vitathatja, hogy a szükséges és fontos jogászi gondolkodás kialakításához a dogmatikán keresztül vezet az út, amelynek egyértelműen a római jog az alapja.

A kérdés már csak az, hogy ezzel a megkapott tudással hogyan tud alkalmazkodni a ma joghallgatója a holnap kihívásaihoz?

Richard Susskind, Tomorrow’s Lawyers című könyvében azt írja, hogy a XXI. században a különböző szakmák és professzionális szolgáltatások fokozatosan, egyre nagyobb részben fedik le egymást és ez alól a jogi szolgáltatás sem kivétel. A jog ugyanazokon a változásokon megy keresztül most, mint a pénzügyi szféra nagyjából 15 évvel ezelőtt: a technológiai innovációk beáramlása és a liberalizáció alapjaiban változtatja meg a szolgáltatói szektor felépítését. Ezen változások következtében kevesebb hagyományos ügyvédi irodára lesz szükség, fokozatosan el fogják veszíteni a monopolhelyzetüket a piacon. Az átalakuló igények a munkát is megreformálják. Kialakulóban vannak új jogászi szerepkörök, mint például a legal knowledge engineer, legal technologist vagy legal process analyst. Az ő feladatuk a joganyagok rendszerezése, informatikai munkák és a jogi munka részekre bontása, kiszervezése lesz.

Susskind szerint ezzel a gyorsaság és a minél hatékonyabb, célorientált munkavégzés kerül előtérbe, az órabéres ügyvédi rendszert felváltja az eredményközpontúság. Itt el is érkeztünk az egyik legnagyobb feloldandó ellentmondáshoz. A jó munkához, és eredményekhez idő kell, az ügyfelek viszont azt várják el, hogy az ügyvédek minél kevesebb idő alatt lássák el a feladataikat. Ezt az ellentmondást az információs technológia oldhatja fel, az automatizált mechanizmusok, a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra épülő szoftverek, jelentős mértékben leredukálhatják a jogászi munkavégzés idejét. Susskind szerint a szakirányú tudást felváltja a generalista látásmód, amelynek központja az ügyfél igényeinek minél szélesebb körű kiszolgálása. A magolás és a sok száz oldalnyi elmélet helyett a strukturált gondolkodás, a retorikai képességek és az IT rendszerek működésének a megértése, egy sokkal piacképesebb tudást adhat a jövő jogászai számára.

A konklúzió talán mégis egy újabb latin szentencia, az aurea mediocritas, az arany középút horatiusi filozófiájában keresendő. Megoldás lehet a tankönyvi és a gyakorlati oktatás megfelelő összehangolása kellő rugalmassággal és nyitottsággal társítva.

A történetnek ugyanakkor itt még közel sincs vége! Gyertek el április 30-án, a Pázmány-Arsboni állásbörzére, ahol 10 órakor kezdődő előadásában, Molnár Benedek az Arsboni társalapítója bővebben megválaszolja a kérdést: Senatus Consultum Macedonianum vagy e-FMH program?