„Sokaknak évekbe telik elsajátítani, a gyakornokoknak pár hét.” – Interjú Dr. Olajos Marcellel és volt gyakornokainkkal

Modern pénzügyek, projekt alapú kutatási munka, és egy egyedülálló közösség. Dr. Olajos Marcellel, a Gyakornoki Program projektvezetőjével, továbbá volt gyakornokainkkal, Szerencsés Krisztiánnal, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának másodéves hallgatójával és Szitó Mátyással, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának harmadéves hallgatójával beszélgettünk a Gyakornoki Programról, az annak köszönhető sikerekről, és a program jövőjéről. Interjú. 

dr. Olajos Marcell (b), Szitó Mátyás (k), Szerencsés Krisztián (j)

Kezdjük az elején. Honnan hallottatok a Gyakornoki Programról, miért jelentkeztetek végül?

Szitó Mátyás: Egyrészt a gyakornoki programot megelőzően már olvastam a honlapot, de alapvetően az egyetemen hallottam a programról. Nekem Németh Márton (az Arsboni főszerkesztője – a szerk.) tartotta az alkotmányjog szemináriumot, aki személyesen motivált a jelentkezésre, miszerint egy nagyon jó lehetőségről van szó. Ez be is bizonyosodott, nagyon örülök neki, hogy jelentkeztem, hiszen számos dolgot tanultam és fejlődtem a programnak köszönhetően. 

Szerencsés Krisztián: Én a honlapot böngésztem már jó pár hónapja, amikor is megjelent a Gyakornoki Program fül. Ekkor elsőéves voltam, és elképesztően megörültem annak, hogy nem csupán felsőbbévesek jelentkezhetnek, hanem akár elsőévesek is. Ennek oka, hogy nagyon vágytam egy olyan közegbe, ami a szakmai pillér mellett közösségként is viselkedik, és az Arsboni ilyennek tűnt számomra. Ugyanakkor elbizonytalanodtam a jelentkezés leadása előtt, és számomra is Marci (Németh Márton – a szerk.) adta meg azt a löketet, amire szükségem volt a jelentkezés véglegesítéséhez, méghozzá egy Messenger üzenet formájában.     

Marcell – Mentorként te is aktívan részt veszel a gyakornoki programjainkban. Mit csinálsz pontosan? Mi a motivációd?  

Olajos Marcell.: Elsődleges feladatom a program részét képező csoportos projektmunka szakmai és operatív irányítása.A projektmunka lényege, hogy a jelentkezőket néhány hónap alatt bevezessük egy számukra új jogterületbe, mindeközben pedig olyan skilleket sajátíthassanak el, melyek kivétel nélkül szükségesek lesznek a szakmai életútjuk kritikus fontosságú első néhány éveiben. Személy szerint nekem is nagyon izgalmas látni azt az érdeklődést különböző egyetemről érkező, különböző hátterű joghallgatók részéről, amit a kutatási projekt iránt mutatnak, majd azt, ahogyan egyrészt elsajátítják az új készségeket, tudást, és magukkal viszik akár tanulmányi, akár szakmai téren. 

Krisztián, Mátyás – Tudnátok mesélni arról, hogy mit adott nektek a gyakornoki program, miben tudtatok fejlődni?

Sz. K.: Skilleket illetően az, amiben a legtöbbet fejlődtem, nem más, mint az előadástechnika, ugyanakkor a koronavírus azért hátráltatta ezt a folyamatot, hiszen online dolgoztunk. Ezenfelül, ami még sokat jelentett, az a projekt alapú kutatási rendszer. Egyrészt nem arról volt szó, hogy lépésről lépésre megmondta Marcell, hogy ki mit fog csinálni. 

Ehelyett hetente összegyűltünk, és megbeszéltük a kutatási témánk állapotát, az új ötleteket, egyfajta szinergia alakult ki.

Emellett a feladatok, amiket meghatároztunk közösen, szintén nem voltak lebontva a hét minden napjára, a lényeg az volt, hogy a meetingre elkészüljön, méghozzá jó minőségben. Persze félreértés ne essék, a hierarchia efféle értelmezése nem azt jelentette, hogy mindenki ment a feje után, a csapatot alapvetően Marcell koordinálta, és neki ketten segítettünk ebben, jómagam mellett Bor Anna Mária. 

Sz. M.: Számomra a kutatási téma volt az, ami a legtöbbet jelentette a gyakornoki program során. Pénzügyi joggal nagyon későn foglalkozunk egyetemi keretek között, és nagyon izgalmas volt ennek a területnek a mélyebb elemzése, amely nem is érintette az állami vagyon elemeinek kimerítő felsorolását. Ehelyett a jelenre és a jövőre fókuszáló, modern területeket tanulmányoztunk. Illetve az is elképesztően jó volt, hogy a mai magyar FinTech piac képviselőivel beszélgethettünk a pénzügyi szektor új szolgáltatásairól. Illetve én is hangsúlyoznám a projektmunka előnyeit, abszolút magammal vittem az ott tanultakat. 

Marcell – A legtöbb volt gyakornokunk a mai napig aktív tagja az Arsboni Közösségnek. Hogyan képzeljük el ezt a közösséget, miben tud segíteni a volt gyakornokoknak akár évekkel a program befejezése után is?

O.M.: A közösség ugyan hasonlít az egyetemi diákszervezetek kapcsolati hálójára, viszont a célja tekintetében azoktól jelentősen eltér. Az Arsboni Közösségéhez való csatlakozás legnagyobb előnyét abban látom, hogy hidat képez a fiatal és ambiciózus, de már végzett jogászok és az egyetem padjait még koptató joghallgatók között, ami mind a szakmai útkeresés, mind a kapcsolati tőke kiépítésének szempontjából kivételesen értékes lehetőség.

Milyen elemekből áll, hogyan is kell elképzelni a Kutatási Projektet? Mátyás, Krisztián – Ti mit kutattatok?

O. M.: A program elején prezentálunk a gyakornokok számára két olyan friss, releváns jogi vonatkozású témát amelyeknél úgy látjuk, hogy értékes kutatási eredményekkel szolgálhatnak,  e témák vizsgálatán keresztül pedig igyekszünk a program résztvevői számára mindazon képességeket átadni, amelyek a mai üzleti környezetben nélkülözhetetlenek. Nem azon van a fókusz, hogy ezekben a jogkérdésekben a gyakornokok néhány hét alatt feltalálják a spanyolviaszt, hanem azon, hogy a résztvevők találjanak egy közös nevezőt, amelyen keresztül képesek együtt dolgozni, és még fontosabb, nem mindezt a saját és a csoport érdekét összeegyeztetve tegyék. Nagyon sokszor látjuk azt az Arsboninál, hogy az álláskeresők egyetem utáni (vagy már az alatti) gyors elhelyezkedésének legnagyobb korlátját szinte sosem a tételes jog ismeretének hiánya jelenti. A probléma inkább az, hogy a vizsgaidőszakok folyamatos rotációjában a hallgatóknak pontosan csak azt a tudást nem adja át senki, hogy hogyan tudják magukat a munkaerőpiacon értékesíteni, hogyan kell csapatban hatékonyan dolgozni, vagy az érdekeiket megfelelően kommunikálni másokkal. Ezeket a képességeket a legtöbbünknek évekbe tellett elsajátítani, a gyakornokainknak most ugyanehhez elegendő pár hét.

A megszerezhető skillek mindenki számára nélkülözhetetlenek, teljesen mindegy, hogy a jelentkező később ügyvédjelölti, jogi előadói vagy valami egészen más vonalon halad tovább. 

Sz. M.: Amikor mi voltunk gyakornokok, kettő kutatócsoport közül lehetett választani. Egyrészről a FinTech kutatócsoport, amelyben részt vettünk, míg a másik kutatócsoport a GDPR és az okos eszközök kapcsolatába vetette bele magát. Mi a Fintech csoporttal alapvetően a pénzügyi jogi tudásunkat próbáltuk meg fejleszteni, és megismerni a modern pénzügyi jogot. Az Azonnali Fizetési rendszer 2020 márciusában startolt, amikor mi voltunk gyakornokok. Így ez egy nagyon új, innovatív terület volt, amikor a Gyakornoki Program zajlott, rengeteg aktuális gyakorlati kérdéssel, amikkel behatóan tudtunk foglalkozni. Nagyon érdekes volt közelebbről is megismerni ennek a szabályozását, nemzetközi kitekintéssel együtt. 

Krisztián, ahogy hallottuk, két különböző projekt van minden Gyakornoki Program során. Mitől függ az, hogy valaki melyik kutatási csoportba kerül, lehet-e választani?

Sz. K.: Igen, mindig kettő téma közül lehet választani, és a gyakornokok választhatnak preferenciáik alapján. Úgy tudom, ebből nem szokott probléma lenni, a koordinátorok nem bírálják felül a gyakornokok döntését. Amit viszont kiemelnék, az az, hogy nem feltétlenül kell választani, akár mindkettő kutatási projektben is részt lehet venni, ugyanakkor ez természetesen nem elvárás. 

Marcell – A gyakornoki programban gólyáktól kezdve államvizsga előtt álló hallgatók is részt vehetnek. Ez a különbség megmutatkozik a csoportmunka során?

O.M.: Törekszünk arra, hogy ne legyenek radikális eltérések a két csoport között, tehát egyenlő arányban legyenek a fiatalabbak, illetve a tanulmányaik vége felé járó gyakornokok a két kutatócsoportban. De pont az a lényeges, hogy mindig próbálunk egy olyan szisztémát megvalósítani, ahol nem azon van a hangsúly, hogy valaki egy adott tantárgyból mennyit tanult meg az egyetemen, vagy akár, hogy melyik egyetemről jött. A hangsúly azon van, hogy mindenki a saját tudásának megfelelően segítse a csapatot a kutatás során.  Sok esetben nem is a meglévő tudásanyag hasznosítását, hanem új ismeretek elsajátítását igényli a kutatási projekt, emiatt az első-, avagy másodéves hallgatók sincsenek  hátrányban. Természetesen emiatt nélkülözhetetlen, hogy az alapvető összefüggéseket a résztvevők együtt sajátítsák el. Ami minden kutatási projektre elmondható, azaz, hogy a kutatás első hónapjában egy alapozást végzünk a gyakornokokkal, amikor is megismerkedünk az adott jogterület alapjaival, és ezt követően választjuk ki a már egészen leszűkített, végleges kutatási témát. Ennek során egyrészt tudjuk pótolni az esetlegesen hiányzó elméleti tudást, továbbá a kiadott feladatok által pontosan fel tudjuk mérni a gyakornokok egyes készségeit, mint például az előadásmód, forráskutatási- és íráskészség, vagy úgy általában, a jogérzékük kiforrottsága.  A szakmai felkészítő során mindenki, minden egyes feladata után személyre szabott visszajelzést  kap, így a későbbiekben tisztában lesz azzal, hogy milyen téren kell fejlődnie. Ezzel együtt továbbá azt is képesek vagyunk meghatározni, hogy a kutatási folyamat további szakaszában ki milyen típusú feladatot oldjon meg elsősorban.  

 

Hogyan zajlik a Gyakornoki Program a jelentkezéstől a program végéig?

O. M.: Az egész program egy szemeszternyi időt, tehát durván négy hónapot tesz ki. Az első egy hónap egy alapozó szakasz, amiről már esett szó, a program középső része a kutatási rész, melynek során megszerezzük és feldolgozzuk azt a tudást, amit a program harmadik szakaszában át kell alakítani egy olyan professzionális prezentációvá, melyet egy szakmai zsűrinek adnak elő a gyakornokok. Minden egyes szakasz magában hordoz olyan skilleket, amelyek nélkülözhetetlenek a későbbiekben, gondoljunk akár egy új területtel történő megismerkedésre, egy ismert területben történő elmélyedésre, és a megszerzett tudásunk kommunikálására. A program második szakaszától kezdve mi szervezők egyet hátra lépünk, és a folyamatos felügyelet mellett elsődlegesen a gyakornokokat motiváljuk a közös munka maguk általi megszervezésére. A kereteket, a szakmai iránymutatást és a folyamatos elérhetőséget biztosítjuk, de egy ponton túl a programjuk sikere a csapatok tagjain múlik.
Emellett a gyakornokok a program másik pillére, a publikálás során az első két hónapban készítik el az első, majd a második két hónapban a második cikküket, amely folyamat során egyrészt stilisztikai útmutatást, másfelől szakmai segítséget kapnak a gyakornok érdeklődésével megegyező mentoroktól, akik az Arsboni Közösség tagjai. 

Mátyás, Krisztián, ha ki kellene emelni valamit, mit mondanátok, mi a kutatási projekt eredménye?

Sz. M.: Mindketten nagyon messze álltunk még a pénzügyi jogtól, amikor részt vettünk a programban, Krisztián első-, én másodéves voltam, a pénzügyi jog pedig negyedéves tárgy.

A kutatás által pedig egy erős, 21. a századra reflektáló tudást szereztünk a pénzügyi rendszer gyakorlati működését illetően, ami az egyetemen nem is feltétlenül sajátítható el,

illetve egyfajta érdeklődést is megalapozott a digitális pénzügyekkel kapcsolatban. Ezt az érdeklődést vittük el egészen odáig, hogy jelentkeztünk a Magyar Nemzeti Bank Új Jövőkép Tanulmányi Versenyre, amelyen az említett alapokat felhasználva írtuk meg dolgozatunkat az Azonnali Fizetési rendszer egyik új és kevésbé kihasznált szolgáltatásáról, a fizetési kérelemről. 

Esetleg köthető még máshogyan is a Gyakornoki Program a versenyhez? 

Sz. K.: A kutatás végeztével kapcsolatban maradtunk a kutatócsoporttal, beszélgettünk Messengeren, és Szakmáry Zsófi beküldte a verseny felhívását a chatbe. Ugyanakkor, mivel négyen is szerettünk volna menni, a versenyen pedig egy csapatban maximum hárman lehettünk volna, úgy döntöttünk, hogy kettő csapatot állítunk ki. Így alakult meg az Associates, melyben Matyival ketten szerepeltünk, és meneteltünk egészen az országos döntőig. Témánknak, ahogy Matyi elmondta, a fizetési kérelmet választottuk, méghozzá azért, mivel ezt tartottuk és tartjuk az Azonnali Fizetési rendszer leginnovatívabb újításának. Marcell a verseny során továbbra is, mint mentor, jelen volt mellettünk, és arra inspirált minket, hogy igazán hasznos volna egy kvalitatív primer kutatást végezni, melynek során a hazai bankokat kérdeznénk a fizetési kérelemmel kapcsolatos magatartásukról. Mindez hozzásegített minket ahhoz, hogy megértsük, miért is állt meg a piaci kudarc elmélet feltételrendszere a fizetési kérelmet illetően. Emellett pedig lektorálta is dolgozatunkat annak stilisztikai, illetve logikai felépítését illetően. Végezetül bejutottunk a digitális azonnali pénzügyi rendszer kategória öt legjobb csapata közé a 200 indulóból. 

Az érdeklődés megalapozásán túl még mely területeken segített hozzá az Arsboni Gyakornoki Program a sikeres szerepléshez titeket? 

Sz. K.: Amit kiemelnék, az az, hogy egy nagyon hasonló struktúra alapján dolgoztunk Matyival, mint amit a kutatási projekt során elsajátítottunk. Ilyen volt például a felhőalapú munkavégzés, avagy az üzleti környezetben történő előadásmód. Utóbbi alatt azt tanultuk meg a Gyakornoki Program során, miszerint attól még, hogy mi értünk egy témát, és kifejezetten otthonosan mozgunk egy paradigmarendszeren belül, a másik fél, aki lehet akár egy ügyfél, avagy egy zsűri, valószínűleg nem, és a prezentációt így ehhez a tényhez kell igazítani. Ezt a mentalitást pedig magunkkal vittük az MNB verseny döntőjébe is, amikor is prezentálnunk kellett a dolgozatunk eredményeit. 

Sz. M.: Még hozzátenném, hogy beletanultunk abba, hogy hogyan lehet hatékonyan dolgozni csapatban, milyen elvek mentén kell egy projektet felépíteni,

hogyan kell egy kutatómunkát úgy kiadni a kezeink közül, hogy a rengeteg felvetett kérdés mellett is egy kerek, teljes egésznek hasson.

Emellett az időmenedzsment fontosságát is elsajátítottuk a Gyakornoki Programban, hogy akármennyi időnk van előadni, azt tartalmasan, érdekesen, és mégis kimerítően tudjuk kitölteni.  Ezt a tudást mind a versenyen mind azon kívül is kamatoztattuk.

Más vizekre evezve, közösségileg mit tud adni a Gyakornoki Program egy hallgatónak?

Sz. K.: Nekem őszintén szólva egy igazi közösséget adott, ami nem csupán szakmai értelemben értendő, hanem barátilag, emberileg is. A program befejezte óta tartjuk a kapcsolatot a többiekkel, és amikor a járványhelyzet engedte, összejöveteleket is tartottunk, és biztos vagyok benne, hogy amint erre ismét lehetőség lesz, további élmények következnek.   

Megkerülhetetlen kérdés a koronavírus. Milyen jelentős változásokkal jár a Gyakornoki Program online volta a személyes verzióval szemben? 

O. M.: A személyes találkozások száma jelenleg sajnos nulla, minden online zajlik. Ugyanakkor ennek van jó oldala is: a kommunikáció könnyebbé válik, sokkal egyszerűbb fenntartani a heti rendszerességű meetingeket, ahol egyrészt a szakmai kérdések mellett sor kerülhet a kötetlenebb beszélgetésre, ismerkedésre is. De ezeket szánt szándékkal úgy alakítottuk, hogy át tudjuk ültetni őket nyáron személyes keretek közé, s ez a terv meg is valósult a FinTech csoporttal, aminek eredményeképpen a kutatócsoport teljesen organikusan egy baráti társasággá is alakult. Nagyon fontos viszont az, hogy a közösség létrehozása, a kapcsolat fenntartása a csapat tagjain múlik, ezt kézi vezérléssel nem lehet befolyásolni. 

Lassan egy éve, hogy megkezdődött a tavalyi Program. Hogyan telt ez az egy év, mik a terveitek a jövőre nézve?

Sz.M.: Az egyetem harmadik évében próbálok gyakorlati tudást szerezni, különböző helyeken elhelyezkedni, több jogterület betekintést nyerni. Emellett több hazai, illetve nemzetközi versenyen is részt vettem, mint az FDI Moot, vagy a fentiekben részletezett MNB verseny, tehát próbálom a legtöbbet kihozni az online képzésből is. Ettől függetlenül az Arsboni a tavaszi program óta változó intenzitással de folyamatosan jelen van az életemben, mind az Arsboni Közösségen keresztül, mind pedig a Legal Fest miatt itt mindig történik valami. 

O.M.: A jövőben a program számtalan növekedési lehetőséget tartogat. Törekednünk kell arra, hogy minél több kutatási projektet indíthassunk párhuzamosan, minél több mentort vonjunk be, és a mostani gyakornoki létszámot is növelhessük a kapacitásaink függvényében. Mindeközben pedig szeretnénk még erősebb kapcsolatot kialakítani a szakma jeles képviselői és a Gyakornoki Program között, ennek ékes példája a következő,

azaz a 2021-es tavaszi Arsboni Gyakornoki Program, amelyhez csatlakozik a nemzetközi Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda 4 mentorral, és szakmai iránymutatással.

Sz.K.: Én a Gyakornoki Program után nyári gyakornokként helyezkedtem el az Arsboninál, majd meghosszabbítottuk a közös munka időtartamát, így jelenleg is a cég kötelékéhez tartozom. Ennek során egyrészt a jogi piacot érintő kutatási projektekben, másrészt a Legal Fest 2020 szervezésében vettem részt, illetve segítettem az őszi Gyakornoki Program koordinációját is. A jövőt tekintve szeretnék minél több versenyen részt venni, illetve gyakornokként dolgozni egy ügyvédi irodában harmadévtől fogva, majd Washingtonban, illetve Franciaországban tanulni. Mindettől az élmények mellett azt is várom, hogy kialakuljon bennem egy szilárd érdeklődési kör bizonyos jogterületek iránt, hiszen jelenleg sokkal könnyebb felsorolni azt, ami nem érdekel, mint azt, ami érdekel. Mindezek mellett pedig továbbra is az Arsboni Közösségben szeretnék tevékenykedni.

Megjött a kedved a Gyakornoki Programhoz? Jelentkezz tavaszi programunkba február 11-ig!

 

A Gyakornoki Program szponzora:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.