„Szeretjük a kihívásokat, ha adódott egy üzleti lehetőség, mi belevágtunk” – interjú dr. Németh Andrással, a Németh és Tímár Ügyvédi Iroda (NESTLAW) partnerével

Ambícióval és tettvággyal sok mindent el lehet érni. A NESTLAW partnerei egyetemi barátokból lettek már pályakezdőként vezetők, ha tehetik, nem csak jogászként, hanem vállalkozói szemmel is keresik a megoldásokat a felmerülő kihívásokra. Minden egy jogvédő szervezetnél eltöltött gyakorlathoz vezethető vissza – a kezdetei tapasztalatokról, sikerről és vállalkozó ügyvédekről beszélgettünk dr. Németh Andrással, a Németh és Tímár Ügyvédi Iroda partnerével. Interjú.

Egy fontos pont a karrieredben, hogy a NESTLAW partnereivel, Krausz Róberttel és Tímár Andrással még az egyetem mellett egy jogvédő szervezetben kezdtetek el aktívan közreműködni., ahol végül nem csak gyakorlati jogi tudást, hanem átfogó menedzsmentszemléletet is elsajátítottatok – itt váltatok jogászokból üzletemberekké is, gyakorlatilag itt kezdődött minden.

Erre szokták azt mondani, hogy fontos, hogy jókor legyél jó helyen, vagy, hogy éppen jókor találkozz a megfelelő emberekkel. De persze a sikerhez az is kell, hogy tudatosan keressük a lehetőségeket.

A partnereimmel egy egyetemi szakkollégiumban találkoztam a PTE Jogi Karán és viszonylag hamar egymásra találtunk, az ambíció és egyfajta tettvágy volt a közös pont – mielőbb szerettünk volna belekóstolni az ügyvédi pályába az egyetemen elvárt kötelező gyakorlati időt jelentősen meghaladó mértékben. Én negyedévesen, a félévi vizsgák után csatlakoztam egy jogvédő alapítványhoz, amelynek alapításában András és Robi is közreműködött. Ez éppen akkor történt, amikor egy Európai Uniós rendelet alapján bevezetésre került a jogi segítségnyújtás intézménye Magyarországon is és hirtelen megindult az ügyek áradata. Abban a félévben nagyon korán végeztem a vizsgáimmal és a felszabadult néhány hét szabadidőmet az alapítványnál töltöttem gyakornokként, de aztán ottragadtam, megfogott, hogy milyen hatása lehet egy ügyvédnek az emberi sorsokra, azzal, hogy hogyan nyúl hozzá egy ügyhöz. Onnantól kezdve már napi szinten, munkahelyi jelleggel jártam be a civil szervezethez és ott a közös munka során láttuk meg ebben a hármas felállásban is a hosszútávú lehetőséget.

Amíg a legtöbb joghallgató csak az iratszerkesztésig jut a gyakorlata alatt, addig ti már éles helyzetben próbáltátok ki magatokat, konkrét ügyeket láttatok el, és szereztetek tapasztalatokat.

Való igaz, hogy sokkal nagyobb mértékben tudtunk involválódni az ügyek megoldásába, mint ahogy az megadatott más gyakornokok számára. Azoknak az ügyeknek, amiket mi gyakornokként megoldottunk, súlya és hatása volt emberek életére.

Ez persze nem sikerülhetett volna András apukája, dr. Tímár Csaba nélkül, akinek nagyon sokat köszönhetünk, ő volt a mentorunk és az ő ügyvédi felügyelete nélkül nem tudtunk volna – akkor még joghallgatóként – ekkora önállóság mellett működni.

A diplománk megszerzését követően, bennünk, mint pályakezdőkben nem is volt kérdés, hogy merre induljunk, hiszen már megtaláltuk azt a helyet és szervezetet, ahol fejleszthettük a gyakorlati tudásunkat és részt vehettünk a szervezet tevékenységének alakításában is.

Az azt követő pár évben elkezdtük járni a magunk útját és igyekeztünk az alapítvány tevékenységét felfuttatni. Arra jutottunk, hogy az ingyenes jogi tanácsadást valahogy közelebb kellene vinni az emberekhez, mert azt tapasztaltuk, hogy óriási az igény erre. Ezért az addig csak megyeszékhelyeken elérhető szolgáltatást egyfajta startup jelleggel megpróbáltuk a teljes megyében elérhetővé tenni, és elneveztük Mobil Jogsegély Programnak. Ennek a fejlődési folyamatnak az lett a vége, hogy nyolc megyében, gyakorlatilag a teljes Dunántúlon működtünk és az Igazságügyi Minisztérium az Év Jogi Segítője kitüntetésben részesítette az Alapítványt.

Gondoltad volna, hogy mi mindent fogsz tanulni abból, ha elkezdesz egy alapítványnál dolgozni? Alapvetően a diákok között inkább a nagy nevű irodáknak van nagyobb nívója – az alapítványi munka nem feltétlenül egy olyan út, ami a legtöbb pályakezdő figyelmét felkeltené

Abszolút nem, de hamar rájöttem, hogy az egyetem mellett, bizonyos esetekben akár az előadások rovására is, de olyan plusz tapasztalatot szerezünk, ami hatalmas előnyt adhat nekünk később. Utólag visszagondolva is úgy gondolom, hogy megérte. Nagyon változatos ügyekkel találkoztunk nap mint nap és gyorsan meg kellett tanulnunk kommunikálni a gyakran hátrányos helyzetű vagy valamilyen fogyatékossággal élő ügyfelekkel, beleértve azt is, hogy hogyan lehet érthetően átadni számukra a jogszabályok nyújtotta lehetőségeket, megoldási javaslatokat. Ebből rengeteget tanultunk, biztos vagyok benne, hogy egy klasszikus ügyvédi irodai környezetben erre nem lett volna lehetőségünk.

Később ehhez társult még egyfajta vállalkozói szemlélet is, ugyanis a feladataink egyre inkább kiterjedtek az alapítvány irányítására is. Fel kellett vennünk új munkatársakat, felügyelnünk kellett a munkájukat, valamint a helyi önkormányzatokkal, polgármesterekkel és jegyzőkkel kellett egyeztetnünk a jogsegélyszolgálat napi szintű működéséről. Hirtelen belecsöppentünk egy vezetői szerepbe, ami mindannyiunknak nagyon megtetszett. Valójában klasszikus értelemben vett főnök irányítása mellett soha nem dolgoztunk, gyakorlatilag a kezdetektől önfoglalkoztatók lettünk. Mielőtt megszereztem volna a diplomámat, már láttam, hogy jobban élvezem a munkának ezt a részét, hogy hatással lehetek arra, milyen irányba haladjanak a dolgok, mint hogy csak részfeladatokért feleljek. Innen már egyértelmű volt, hogy egy saját ügyvédi iroda alapítása a cél.

Így jutottunk el oda, hogy 2010-ben megalakult a Németh és Tímár Ügyvédi Iroda (NESTLAW), ahol már egészen más fókusszal és ügyfélkörrel, de hasonló odaadással és azonos elvek mentén próbáltunk építkezni.

A vállalkozói szemlélet a mai napig az egyik legnagyobb erősségetek, hiszen így tudtok igazán az ügyfelek perspektívájából gondolkodni. Emellett ti magatok is sokféle irányba indítottatok vállalkozásokat, ezek pedig ma már jól kiegészítik jogi szolgáltatásaitokat. Mi mindennel foglalkoztok?

Az ügyvédi irodánknak a kezdetektől fogva a gazdasági jog adta a vázát, de mindig is az volt a filozófiánk, hogy ügyfeleinknek egyfajta védőernyőként szolgálva a lehető legtöbb területen tudjunk segíteni és megoldási javaslatokat kínálni. Gazdasági területen működő ügyvédi iroda lévén rendszeresen foglalkoztunk adójogi kérdésekkel is, így nem meglepő, hogy elsőként az adótanácsadással és könyveléssel foglalkozó cégünk jött létre. Visszagondolva minket mindig az vitt előre, hogy nagyon jól tudtunk adaptálódni a változásokhoz, de egyúttal szerettük is a kihívásokat, ha adódott egy üzleti lehetőség, mi belevágtunk és ehhez folyamatosan fejlesztettük saját tudásunkat és a szakembergárdánkat is. Minden az ügyvédi iroda mellett futó tevékenységünk az ügyvédi munkánkhoz kapcsolódik valamilyen formában, annak valamilyen kiegészítése, mára az adótanácsadás mellett foglalkozunk sportmenedzsmenttel és ingatlanfejlesztéssel is.

Hogy lesz egy jogászból sportmenedzser? Mesélj kicsit erről.

A sportmenedzseri munka sok tekintetben hasonlít az ügyvédi hivatáshoz, hiszen mindkettőben egy ügyfelet képviselve közvetítünk két fél között és igyekszünk a legjobb eredményt elérni számukra, legyen szó szerződések megkötéséről vagy azok felbontásáról. Persze ez csak a közös pont, maga a sportmenedzseri tevékenység is ennél sokkal többrétűbb, de ezeken a feladatokon csapatként osztozunk.

A sportmenedzser irodánk az én ambícióimból indult és ma már 10 éve foglalkozunk profi kosárlabdázók menedzselésével nemzetközi szinten. Korábban én magam is kosárlabdáztam és később sem akartam eltávolodni a sportágtól, sok barátom a mai napig ebben találta meg a hivatását.  Ezért amikor lehetőségem nyílt rá nem hezitáltam és belevágtunk. Talán ez volt az egyetlen olyan vállalkozásunk, amelyet eleinte nem üzleti megfontolások vezettek, hanem egy jó kísérletnek tűnt arra, hogy kipróbáljam, egy teljesen új területen mit tudunk elérni. Szerencsére hamar kiderült, hogy üzleti szempontból is kifizetődő ez az irány és ma a FIBA és NBA licensszel rendelkező Mansfield Sports Agency néven működő ügynökségünkben már egy amerikai és egy macedón társtulajdonossal működünk együtt és képviselünk európai és amerikai kosárlabdázókat világszerte.

Ez a vállalkozás nagyon közel áll hozzám, mert általa egy kicsit ki tudok szakadni az ügyvédi tevékenység világból, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mindig megfelelő lelkesedéssel álljak az új kihívások elé, számomra ez egy nagyon jól bevált recept a kiégés ellen.

Magyarországon – ügyvédi irodáktól teljesen szokatlan módon – két városban, Pécsett és Budapesten is jelen vagytok. Milyen perspektívákat nyitott meg nálatok a terjeszkedés és a területi lefedettség? Hogyan dolgoztok együtt a mindennapokban?

A nem Budapesten praktizáló ügyvédek rendszeresen szembesülnek azzal, hogy muszáj Budapestre utazniuk, ha más miatt nem is, a peres ügyek miatt mindenképp.  Esetünkben ezt fokozta, hogy pécsi ügyvédi iroda létünkre egyre több budapesti ügyfelünk lett az évek során és az ő ügyeik jellemzően Budapesthez kapcsolódtak. Ezért adta magát az ötlet, hogy nyissunk egy irodát Budapesten is és az ide kötődő ügyfeleket, ügyeket ebből az irodából szolgáljuk ki, helyben oldva meg a feladatokat. Természetesen ez bizonyos munkaszervezési kihívásokat is magával hozott, de ezeket viszonylag könnyen áthidaltuk. Fontos volt, hogy a munkatársak közötti személyes kapcsolatokat továbbra se szorítsuk háttérbe, ezért rendszeresen törekszünk arra, hogy a belépő kollégák az első időszakban mindkét iroda életét és munkatársait személyesen is megismerjék. A hétköznapokban pedig munkaszervezési oldalról a két iroda irodavezetője felel azért, hogy teljes összhangban működjön a két iroda, ők minden esetben ott állnak az ügyfelek és az ügyvédek között annak érdekében, hogy elősegítsék a kommunikációt és a gördülékeny kapcsolattartást.

Szerinted hogyan lehet mérni egy ügyvédi iroda sikerességét?

Mi az ügyfeleink sikerét tekintjük saját sikerünk mércéjének, ha azt látjuk, hogy ők fejlődnek, az a mi sikerünk is.  Ugyanis a mi munkánk nem minden esetben látható, de az ügyfeleink működésén keresztül bizonyos pontokon kirajzolódik, hogy mi hol tudtunk hozzájárulni az ő eredményeikhez.

A siker másik fontos mércéje a bizalom, ugyanis amikor valaki ügyvédhez fordul, az feltételez egyfajta bizalmat, ezért különösen jó érzés azt tapasztalni, hogy a legtöbb ügyfelünkkel már nagyon régóta dolgozunk együtt, sok közös ügyön vagyunk túl és újra bizalmat szavaznak nekünk felmerülő ügyeikkel. Ezért törekszünk arra folyamatosan, hogy ki is érdemeljük a bizalmukat.