Korábbi cikkeinkben sokat foglalkoztunk már a kriptoeszközök magyar szabályozásával, az alapjukul szolgáló technológiával, illetve a szabályozás számviteli és adózási vonatkozásaival is. Jelen cikkünkben összefoglaljuk a magyar szabályozás történetét és bemutatjuk a kriptoeszközökre vonatkozó legújabb törvényt, azaz a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényt (a továbbiakban: kriptotörvény).
A kriptoszabályozás története Magyarországon
Tekintettel arra, hogy korábbi cikkeinkben hosszabban foglalkoztunk az eddigi szabályozásról, így a következőkben csak röviden foglaljuk össze a kriptoszabályozás korábbi szakaszait. Magyarországon 2022 előtt nem volt konkrét szabályozás a kriptoeszközökre vonatkozóan, melynek a gyakorlatban leginkább az adózásban volt szerepe, hiszen tekintettel a kedvezőtlen adózási szabályokra, illetve arra, hogy a kriptoeszközök természetéből adódóan az adóhatóságnak nem, vagy minimálisan volt rálátása a kriptoeszközökből származó jövedelmekre, így sokan az ebből származó jövedelmek bevallása ellen döntöttek ezzel pedig komoly állami bevételkiesést okoztak. Ezt változtatta meg a 2022-es személyijövedelemadó (a továbbiakban: Szja) módosítás, mely az egyéb jövedelem helyett külön adózó jövedelemnek minősítette a kriptovalutákból származó jövedelmet, ezzel 26,5%-ról 15%-ra csökkentve az adóterhet. Emellett az Szja törvény definiált több, a kriptovalutákhoz kapcsolódó fogalmat, illetve adókiegyenlítési szabályokat is bevezetett, annak érdekében, hogy „kifehérítse” a kriptovaluták magyarországi piacát.
A kriptotörvény
Míg az Unió egyes államaiban komprehenzív kriptoszabályozásokat dolgoztak ki, így például Máltában, Luxemburgban, vagy Liechtensteinben, addig Magyarországon csak az Szja törvényben rendelkeztek a kriptoeszközökről, így sok terület szabályozatlan maradt, mint például a megfelelő felügyeleti rendszer kialakítása, a piaci stabilitás biztosítása, vagy a fogyasztó-, illetve befektetővédelem. Ezen területeket szabályozta az Európai Unió az úgynevezett MiCa rendelettel[1], melyet Magyarország a kriptotörvénnyel implementált. Ebben a törvényben átveszik az egységes, Európai Unió által használt fogalomrendszert, illetve a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB) jelölik meg, mint felügyeleti szerv. Rendelkezik a törvény továbbá panaszkezelési szabályokról is, melyek alapján a kriptoeszköz-szolgáltató kötelessége, hogy biztosítsa, hogy a tevékenységével kapcsolatosan az ügyfelei szóban vagy írásban panaszt tehessen. Ezt a panaszt köteles öt évig megőrizni, illetve köteles az MNB-nek bemutatni kérésre.
Az MNB-nek felügyeletként rengeteg egyéb jogkört is biztosítottak, így például megállapítja a jogsértéseket, ezekről közleményben tájékoztat a felelős megnevezésével, a jogsértő természetes személyeket eltiltja a kriptoeszköz kibocsátók és szolgáltatók vezetésétől, felfüggeszti vagy megtiltja a szolgáltatás nyújtását jogszabálysértés vagy ügyfélérdek sérelem esetén, módosítja, felfüggeszti, vagy megtiltja a marketingközleményeket, bírságot szab ki, illetve bármely személyt kötelezheti arra is, hogy csökkentse pozíciójának méretét vagy a kriptoeszközöknek való kitettségének mértékét. Ezzel a sokrétű eszközrendszerrel biztosíthatja a felügyelet a kriptopiac stabilitását, illetőleg a fogyasztó-, és befektetővédelmet is.
Ezzel a törvénnyel a jogalkotó teljesen harmonizálta a magyarországi belső jogot az Európai Unió sztenderdjeihez, mely egy egységes, kiszámítható szabályozást állapított meg.
Források[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1114 RENDELETE (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról
A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
