Xtend – A magyar részvény alapú közösségi finanszírozás?

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a 2016-tól 2020-ig tartó időszakra egy új tőkepiaci stratégiát hirdetett meg. Ennek a négyéves stratégiának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy elérhetővé tegye a tőkepiacokat – és ezen belül a tőzsde világát – a magyar KKV szektor számára az Xtend elnezvezésű új kereskedelmi platform segítségével. Röviden megvizsgáljuk, hogy mi pontosan az Xtend és miért lehet forradalmi a megjelenése a magyar tőkepiacokon!

Xtend_2

I. Az életciklus görbe – Közösségi finanszírozás vs. tőzsdei bevezetés

Sokan ismerik a vállalatok életciklus görbéjét. Ez a görbe mutatja be többek között, hogy egy vállalat a különböző életszakaszaiban honnan és milyen típusú tőkét tud ideális esetben bevonni vállalkozásába. Az életciklus görbe egy leegyszerűsített változata alább látható:

Xtend_1

A közösségi finanszírozásról sokaknak az olyan alternatív befektetési platformok jutnak eszükbe, mint például a Kickstarter. A Kickstarter-típusú oldalak elsősorban adomány, illetve jutalom (pl. pólók, bögrék) alapúak, azonban a nemzetközi (elsősorban amerikai és brit) tőkepiacokon már több éve megjelentek az ún. „equity crowdfunding” portálok, amelyek a befektetők részére befektetéseikért cserébe tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat kínálnak (ilyen oldal például a brit Crowdcube). Ezek a portálok a közösségi finanszírozás és a tőzsde mechanizmusait vegyítik, így létrehozva alternatív tőzsdéket.

II. A magyar értékpapírjog közbeszól

Magyarországon a hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján – elsősorban gondolva a Ptk. és a Tpt. szabályaira – egyetlen olyan értékpapír van, amely tagsági jogokat testesít meg: a részvény. A részvényre vonatkozó szabályok szigorúsága és a tőkepiaci rendelkezések kógenciája, illetve a magyar tőkepiacok szabályozottsága miatt azonban egy equity crowdfunding platform létrehozása nem feltétlenül lenne profitábilis (már a szabályozottságból és induló tőkére vonatkozó rendelkezésekből kikövetkeztethető költségek is túl magasak lennének).

III. Xtend – a KKV szektor alternatív tőzsdéje

A fenti okokból következően a magyar tőkepiacokon egyelőre „hiánycikk” a részvény alapú közösségi finanszírozás, mint tőkebevonási lehetőség. A BÉT azonban új stratégiájának egyik legfontosabb elemeként bemutatta az Xtendet, amely a magyar KKV szektor alternatív tőzsdéje lehet. Az Xtend – ha visszagondolunk az életciklus görbére – a kockázati tőkealapok és a tőzsdei bevezetés (IPO) és/vagy exit közötti tőkebevonási lehetőségek piacára kíván betörni, egy kvázi „előszobájaként” a tőzsdére való belépésnek.

Az Xtend keresleti oldalán az intézményi- és kisbefektetők kereskedhetnek a különböző KKV-k részvényeivel. Jelenleg már több, mint 10 intézményi befektető sikeresen regisztrált az Xtend alternatív tőzsdéjére, így látható, hogy a befektetők oldalán is igény mutatkozik az ilyen típusú befektetési lehetőségekre.

Az Xtend kínálati oldalán a magyar KKV-k részvényei forognak majd. Jelenleg a BÉT monitoringozza azokat a vállalatokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy erre az alternatív tőzsdére belépjenek és értékpapírjaikkal kereskedjenek.

IV. Miben más az Xtend?

Az Xtend, ahogy már említettük, a tőzsde „előszobájaként” funkcionálna, elsősorban a magyar KKV szektor szereplőinek biztosítva tőkebevonási lehetőséget. Abból kifolyólag, hogy az Xtenden KKV részvényekkel fognak kereskedni, a KKV-k számára elérhetővé kell tenni ezt az alternatív tőzsdét. A BÉT ezt azzal éri el, hogy az Xtendre való belépés és a részvények kibocsátásának feltételei a magyar KKV-k adottságaihoz lettek igazítva azzal, hogy a befektetők befektetésvédelmi szintjét ezzel nem csökkentik. Tehát a BÉT fordítva gondolkodik: nem az equity crowdfunding szabályozását akarja megteremteni, hanem a tőzsdékre vonatkozó szabályok átalakításával létrehozni egy alternatív tőzsdét, ami vegyíti a részvényalapú közösségi finanszírozás és a tőzsde konstrukcióját. Továbbá a BÉT optimális „szervezője” ennek az alternatív tőzsdének, mivel a budapesti értéktőzsde vezetésének több évtizedes tapasztalatával rendelkezik, illetve a tőkepiaci szereplők részéről is töretlen a bizalom a BÉT felé.

A következő alternatív tőzsdei szabályok teszik elérhetővé az Xtendet a magyar KKV-k számára:

  • a tőzsdei szabályokkal ellentétben, ahol az MNB által jóváhagyott tőzsdei tájékoztatót kell elkészíteni, az Xtend esetében 5 millió euró kibocsátási összértékig elegendő egy információs dokumentum kiadása;
  • a számviteli szabályok rugalmasabbak (nem kötelező az IFRS);
  • technikai bevezetésre és IPO-ra is lehetőség van;
  • éves auditált beszámoló és féléves beszámoló, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség;
  • elsősorban a BÉT végzi el a piacfelügyeletet (információs dokumentum ellenőrzése, kijelölt tanácsadók monitorozása).

Ami plusz kötelezettség a tőzsdéhez képes, hogy az Xtendre belépő KKV-knak kötelező egy kijelölt tanácsadót megbízni, aki mentorként segíti a vállalatot az Xtendre való belépésben és a részvények forgalomban tartásában.

Összegezve az Xtend belépési és forgalomban tartási költségei (nemcsak pénzügyi költségekre gondolva) nagymértékben alacsonyabbak, ezért elérhető a magyar KKV-k számára, mint tőkebevonási lehetőség.

V. Miért jó az Xtend a magyar tőkepiacon?

A jelenlegi magyar tőkepiac sok lehetőséget nyújt mikrovállalatoknak, illetve startupoknak (pl. adomány jellegű közösségi finanszírozás vagy magyar kockázati tőkealapok), azonban a magyar középvállalkozások számára a lehetőségek korlátozottabbak, mivel még a tőzsdére lépés feltételei nem adottak a számukra, és a magántőkealapok piaca se olyan kiterjedt Magyarországon, mint más nyugati államokban.

Az Xtend esetében az említett középvállalkozásokról beszélünk, továbbá olyan cégekről, amelyek nagyobb tőkebevonásra szorulnak rá például egy régiós vagy nemzetközi terjeszkedés előfeltételeként, de a tőzsdére lépés még nem lehetséges a számukra. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások elérjék a tőzsdei kibocsátás szintjét, az Xtend alternatív tőzsdéje, a magántőkealapokkal kiegészítve, jó megoldás lehet arra, hogy betöltse a magyar vállalati életciklus görbe ezen lépcsőfokának tőkebevonási lehetőségeinek hiányát.

Mindezeken túl az Xtend egy fontos stratégiai célja lehet egy mai magyar startup számára, ezzel hosszú távú perspektívát adva ezeknek a vállalkozásoknak.

Dr. Sárhegyi István – Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

Ügyvédjelölt

2017-ben szerezte summa cum laude minősítésű jogi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán. Egyetemi évei során a Polgári Jogi Tudományos Diákkör vezetője, a Joghallgatók Önképző Szervezetének tagja és tisztségviselője, illetve a XXXIII. OTDK résztvevője volt, ahol A közösségi finanszírozás magánjogi aspektusai c. dolgozatával II. helyezést ért el. A közigazgatásban és a bankszférában szerzett szakmai tapasztalatot, a későbbiekben pedig a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda gyakornoka volt, jelenleg az Iroda ügyvédjelöltje.

Ügyfeleink között a kisebb helyi intézmények ugyanúgy megtalálhatóak, ahogy a nagy nemzetközi ügyfelek is – egy azonban közös bennük, és ez a minőség iránti igény, amelyet mi maradéktalanul képesek vagyunk kielégíteni. Hogyan vagyunk erre képesek? Nem ülünk karba tett kézzel a komfortzónánkban, minden nap keressük a kihívásokat. Közel 40 kolléga igazi csapatként együttműködve dolgozik közös sikereinkért. 

Sárhegyi és Társai logo A Tőkepiacok és Financial Technologies rovat támogatója a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.