“12 országban vagyunk jelen, ez 12 különböző kultúrát jelent”

Nemzetközi ügyvédi iroda 12 országban, 550 kolléga és egy ambiciózus vezetői program – Ferenczi Kristóf 2024-től a Kinstellar nemzetközi managing partnereként irányítja a régió egyik legjelentősebb ügyvédi irodáját. Az interjú második részében arról beszélgettünk, hogyan épült fel a Kinstellar regionális jelenléte, milyen kihívásokkal jár egy ekkora szervezet vezetése, és hogyan alakítja át a legaltech és a HR-stratégia a jogi piacot.

2020-ban neveztek ki a budapesti iroda vezetőjévé, 2024-től pedig a Kinstellar nemzetközi managing partnerévé. A kinevezésedhez kapcsolódó sajtóközleményben Jason Mogg úgy fogalmazott, hogy “Kristóf kulcsszerepet játszott számos, a cég egészét érintő projekt és kezdeményezés megvalósításában”. Hogyan kapcsolódtál be a nemzetközi körforgásba, és milyen kezdeményezéseket indítottál el?

A Kinstellar megalakulásától kezdve kiemelt figyelmet fordított az irodák közötti szoros együttműködésre. Napi szintű kommunikáció jellemezte a kezdeti négy közép-európai iroda működését, és ahogy bővült a cég mérete és földrajzi lefedettsége, úgy nőtt az interakciók és egyeztetések száma is.

Egy idő után elindítottuk a “Szektor-fókusz” programot, amelynek keretében iparági fókuszcsoportokat hoztunk létre. Engem kértek fel az energia szektorbeli fókuszcsoport vezetésére az egész cégben, ami részben annak volt köszönhető, hogy Budapesten akkor már volt egy nagyon erős energiajogi praxisunk. Kifejezetten érdekelt ez a feladat, mert láttam, hogy mennyire hasonló projektek jelennek meg a különböző országokban. A 2000-es évek második felétől az energiapiac hatalmas változásokon ment keresztül, Magyarországon például jogi oldalról jelentős szerepünk volt az első szélerőművek megjelenésében. Hasonló folyamatok zajlottak a régió más országaiban is, ahol irodáink voltak. Úgy gondoltam, hogy az egy irodában felhalmozott tudás hasznosítható lesz a többiben is, és ebben Jason Mogg víziója is kifejezetten támogatott.

Amikor megnyitottuk szerbiai irodánkat, felmerült az első nagy szerbiai szélerőműpark jogi munkájának feladata. Akkoriban Szerbiában – ilyen beruházások hiányában – senkinek nem volt tapasztalata megújulóenergia-projektekkel, így Sepsey Balázzsal elmentünk a belgrádi irodánkba, és három napon át intenzív tudástranszfert végeztünk. Hasonló kezdeményezésként nemzetközi konferenciákat és ügyfélszemináriumokat szerveztünk, amelyeket egyik irodából a másikba vittünk, mivel a régió országaiban hasonló energiapiaci jogi és üzleti kihívások merültek fel. Célom volt, hogy minden irodában ugyanazt a szakmai minőséget és igényességet tudjuk biztosítani az energiaszektorban az ügyfeleinknek. A folyamatos párbeszéd a különböző irodák kollégái között lehetővé tette, hogy ügyfeleinket is kövessük nemzetközi terjeszkedésük során. Számos eredetileg magyarországi energiavállalat vált regionálissá vagy nemzetközivé, és mi végigkísértük őket ezen az úton, miközben mi magunk is fejlődtünk és terjeszkedtünk a régióban. 

Ezeken a projekteken keresztül egyre jobb rálátást szereztem cégünk egészének működésére. 

A Kinstellar üzleti modelljének fontos része, hogy nem csak vállalati ügyfelekkel, hanem olyan nemzetközi ügyvédi irodákkal is együttműködünk, amelyek nem rendelkeznek irodával régiónkban. Ez a kapcsolatépítés jelentős részét adja árbevételünknek. Ennek keretében számos üzleti utat tettem Európában, Közép-Ázsiában és Amerikában, kollégáim pedig a világ más részein is jártak. Ez a nemzetközi tapasztalatszerzés szélesítette látókörömet, ami későbbi vezetői feladataimban is hasznomra vált.

Szerinted ez a fajta tevékenységed játszott döntő szerepet a managing partneri kinevezésedben?

Viccesen mondhatnám, hogy erről a cégcsoport vezetőit kellene megkérdezni. Visszatekintve úgy látom, hogy több tényező együttes hatásának eredménye volt a kinevezés, és ebben a budapesti iroda vezetése és a Kinstellar nemzetközi irányító testületében betöltött szerepem kulcsfontosságú felkészítő lépések voltak. 

Ez a feladatkör jelentősen túlmutat a korábbi ügyvédi munkakörömön, hiszen ma már egy 12 országra kiterjedő, közel 550 fős csapat vezetését jelenti. A pozíció magában foglalja a stratégiaalkotásban való meghatározó részvételt, a szervezetirányítás feltételeinek ismeretét és formálását, vezető szerepet az üzletfejlesztési stratégiában és a pénzügyi keretrendszer alakításában. Emellett természetesen a kulcsügyfelekkel való kapcsolattartás és a nemzetközi ügyvédi irodai ügyfélkör építése is a feladataim közé tartozik. Mindezt természetesen egy vezetői csapat részeként tudom csak megvalósítani. 

Úgy gondolom, hogy a kinevezésemhez nagyban hozzájárult, hogy hosszú évek óta aktívan gondolkodtam és kommunikáltam a cégen belül arról, hogyan tehetnénk jobbá működésünket, nyújthatnánk jobb szolgáltatást ügyfeleinknek, valamint hogyan segíthetnénk kollégáinknak a karrierjükben kitűzött mérföldkövek megvalósításában, hogy versenyképes és vonzó munkahely maradjunk. 

Egyébként én személy szerint nem gondolom azt, hogy csak ügyvédek tudnának nemzetközi ügyvédi irodát vezetni, mint ahogy azt sem feltétlenül gondolom, hogy kórházat csak orvos vezethet. Közel 24 év szakmai tapasztalattal bírok ezen a pályán, és ugyan a Kinstellar hozzásegített ahhoz, hogy (néhány más partner társamhoz hasonlóan) a Harvard Egyetem jogi karának ügyvédi irodai vezetői kurzusát elvégezhettem, de nemzetközi menedzserképző iskolákat nem végeztem. Úgyhogy ennek keretében az első pillanattól kezdve törekedtem arra, hogy egy olyan szakemberekből álló csapatot építsek ki magam köré, amelyben jogászok mellet üzleti, pénzügyi, HR szakemberek egyaránt jelen vannak és akikre napi szinten támaszkodhatok a Kinstellar vezetésében. 

Nem sok hazai ügyvéd mondhatja el magáról, hogy hozzád hasonló pozícióban dolgozna. Hogyan élted meg a kinevezésedet?

Őszintén szólva nem sokat gondolkodom azon, hogy magyar ügyvédként vezetek egy nemzetközi ügyvédi irodát. Természetesen büszke vagyok a hovatartozásomra és a hátteremre, de a mindennapi munkám során annyi feladat és kihívás áll előttem és a cégünk előtt, hogy erre kevesebb figyelmet fordítok. A karrierem során megtanultam, hogy a nemzetközi jogi színtéren nem az számít elsősorban, hogy valaki milyen származású ügyvédként jelenik meg. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy milyen megközelítéssel és tudással közelítünk a helyzetekhez. 

Szerencsére azért nem egyedülálló az én példám, ismerek több rendkívül tehetséges szenior magyar ügyvédet, akik számottevő és elismerésre méltó nemzetközi karriert futottak be nagyon kompetitív piacokon, legyen szó Amerikáról vagy az Egyesült Királyságról. Ebben az értelemben nem ritka, hogy magyar ügyvédek megállják a helyüket nemzetközi ügyvédi irodai környezetben Magyarországon kívül is.

Mindemellett az is tény, hogy a saját életutamban alapvető jelentősége volt annak a támogató családi háttérnek, ami lehetővé tette, hogy helyt tudjak állni a különböző kihívásokban – feleségem támogatása és család-szervezése elengedhetetlen összetevő ebben, ahogyan fiaim türelme és megértése is.

Interjúnk előző részében sokat meséltél arról, mennyire lelkesített ügyvédként energiajoggal foglalkozni. Cégvezetőként hogy érzed magad az új szerepkörben? 

Egyrészt azt mondanám, hogy szinte nincs két egyforma nap, egyforma kihívásokkal. 12 országban vagyunk jelen, ez 12 különböző kultúrát jelent – már önmagában az, hogyan tudjuk folyamatosan egy irányba vinni a céget, egy nagyon komoly, izgalmas kihívás a számomra. 

Van néhány konkrétabb projektünk is, amelyekről szívesen mesélek. Az egyik legizgalmasabb, hogy nemrég csatlakozott hozzánk egy tapasztalt HR-szakember, akinek az a feladata, hogy a toborzástól kezdve a belső képzési rendszerig átfogóan átalakítsa és fejlessze a teljes HR-programunkat. Ez azért szükséges, mert számos kihívással küzd minden hozzánk hasonló ügyvédi iroda, amelyekre újra és újra olyan válaszokat kell adnunk, amivel meg tudjuk tartani a legjobb embereinket és be tudjuk vonzani az új tehetségeket. Ez jelenti egyrészt a generációs kihívásokat, vagy azt, hogyan tudunk flexibilis munkáltatók lenni, olyan munkakörnyezetet biztosítani, ami akár fizikai valójában, akár a feltételrendszerét tekintve érdekes, és jól igazodik a jelen kor elvárásaihoz. Rendkívül dinamikusan változnak az igények a munkakeresői oldalon, és nekünk el kell érnünk, hogy vonzó, érdekes, és hosszútávon is izgalmas opciónak tekintsenek minket a kollégák, ügyvédjelöltől kezdve akár a könyvelő munkatársakig. Jellemző példa, hogy a fiatal kollégák számára szinte a kompenzációhoz mérhető súlyú kérdés az, hogy milyen tréning programmal rendelkezik egy hozzánk hasonló nemzetközi iroda. Ennek a keretében egy új, moduláris tréning-program elindításán dolgozunk, ahol építőkockaként épülnek majd egymásra a különböző képzések.

Emellett ma már nem lehet elmenni azon technológiai kihívások mellett, amivel minden hasonló iroda szembesül. Egy átfogó IT és legal tech stratégia kialakításának folyamatában vagyunk, ami az elkövetkező évekre szintén befolyásolja majd a működésünket.

Hogyan látod a technológiai szerepét a jogi piacon?

A Kinstellaron belül már most is alkalmazunk legaltech megoldásokat, részben szűk körben tesztelési jelleggel, részben pedig szélesebb körben is. Több dimenzióban is elengedhetetlen ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. Egyrészt azért, mert van egy nagyon erőteljes HR nyomás, azaz a kollégáinknak akár jogászi, akár például asszisztensi oldalon is elég határozott elvárásai vannak abban a tekintetben, hogy milyen informatikai és technológiai környezetben dolgoznak, és milyen támogatást kapnak a cég részéről ahhoz, hogy hatékonyan tudják a feladataikat ellátni.

Emellett nagyon erőteljes a kiberbiztonsági készenlét, a Kinstellart más irodákhoz hasonlóan napi szinten számos kibertámadás éri. Néhány héttel ezelőtt is volt egy úgynevezett impersonation támadás ellenünk, amikor az irodánk nevével visszaélve csalók Gmail fiókokról kerestek meg magyarországi vállalatokat, amivel kapcsolatban a rendőrséghez is kellett fordulnunk. Ez a jelenség sajnos egyre gyakoribb, egy hozzánk hasonló méretű cég esetében egyre gyakoribbak az ilyen támadások. Az, hogy az ilyen esetekre milyen megoldásokat alkalmazunk, szoros összefüggésben áll azzal is, hogy milyen technológiai irányba szeretnénk továbbvinni a céget. 

Végül van egy infrastruktúra oldala is, és az, hogy egy nemzetközi ügyvédi iroda milyen informatikai infrastruktúrával rendelkezzen, bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik. Például fizikai szervereken futtassuk-e a rendszerünket, vagy pedig a felhőbe vigyük át? Az előbbi kiberbiztonsági szempontból lehet valamivel védhetőbb, az utóbbin bizonyos technológiai megoldások könnyebben lehetnek futtathatók. A felhőben való működés ügyvédi irodaként számos szabályozási kihívással is jár, és 12 ország szinte 12 féleképpen szabályozza ezt a kérdést. Úgyhogy ez megint olyan téma, amelyben jogi, üzleti és műszaki kérdések egyvelegével kell foglalkoznom, szakértő kollégák bevonásával. 

Összességében ez egy nagyon összetett kérdés, amelynek komoly költség- és működésbeli dimenziói is vannak. Ettől persze izgalmas, ahogyan az is, hogy hogyan kezeljük a kollégáktól igen gyakran beérkező érdeklődést az újabb és újabb legaltech megoldásokról. 

A technológiai újítások piaca pedig csak egyre nő. Mi alapján tudtok dönteni abban, hogy milyen legaltech eszközöket kezdtek el alkalmazni?

A megközelítésünket az első időszakban a megoldások közüli csemegézés jellemezte. Miután átvettem a Kinstellar irányítását, részt vettem egy izgalmas nemzetközi fórumon, ami LegalTechTalk néven fut. Számos piaci szereplővel találkoztam, és egyeztettem ami megerősített abban, hogy át kell állnunk a piacon megjelent és a szinte naponta megjelenő újabb megoldások közötti választások mérlegeléséről a ténylegesen igényfókuszú megközelítésre, aminek a keretében az ügyfeleink és a kollégáink igényeit felmérve alakítjuk ki a legal tech és GenAI stratégiánkat. 

Elképesztő forradalom zajlik a legal tech piacon, nagyon sok sikertörténetnek ígérkező kezdeményezés van, amelyek komoly befektetőket vonzanak be a legal tech piacára. Ugyanakkor azt azért látni kell, hogy – hasonlóan a hidrogéngazdaságra való átálláshoz – ez azért még igencsak egy fejlődésben és alakulóban lévő terület, és jelen pillanatban kevés olyan igazán érett és átfogó megoldás van, aminek az ár-érték aránya bizonyítottan megéri az üzleti befektetést. Ugyanakkor, az üzleti értéken is túlmutatónak tűnik az a hatás, amit az új technológiai megoldások eredményezhetnek a jogi szolgáltatások igénybe vételének és nyújtásának eddig ismert modelljeiben. 

Azok az átalakítások, amikről most beszéltünk, alapvetően befolyásolják majd az iroda mindennapjait. 

15-16 év működés után és egy igen dinamikus földrajzi és létszámbeli növekedést követően minden cégnél elérkezik az a pillanat, amikor újra kell gondolni azt, hogy hogyan tekintünk a következő öt, vagy akár tizenöt évre. A vezetői programom sok szempontból változások bevezetésén alapuló program, aminek a keretében a „Kinstellar 2.0” megvalósításán dolgozunk, aminek röviden az a lényege, hogy átfogó választ tudjunk adni azokra a kihívásokra, amelyek a földrajzi és létszámbeli növekedéssel, a dinamikusan fejlődő technológiai megoldásokkal és informatikai rendszerekkel, az ügyfeleink folyamatosan alakuló elvárásaival és preferenciáival, továbbá a kollégáink szempontjainak alakulásával együtt járnak. Ennek részeként a belső működésünk minél magasabb szintű professzionalizmusra való átállását is meg kell valósítanunk. Különösen, mert az elkövetkező időszakban is tervezünk további bővülést. Nemrég csatlakozott például a prágai, pozsonyi és a bukaresti irodánkhoz egy másik nemzetközi ügyvédi irodának, a Noerr-nek a csapata, mivel a Noerr kivonult ebből a régióból – ez is egy sor kihívással járt, amit kezelnünk kellett. Néhány hete pedig bejelentettük a Kinstellar bécsi irodájának megnyitását is, ami többek között a DACH régióból származó ügyféligények jobb kiszolgálását is célozza. 

Hogy értékeled ennek a programnak az eddigi eredményeit? Alapvető toposz szokott lenni, hogy a jogászok konzervatívak, nem szeretik a változást. 

Úgy gondolom, hogy az emberi természetünkből fakad, hogy ódzkodunk a változásoktól. Viszont ez nem csak a jogászokra jellemző, hanem minden területen, minden szervezetben van tehetetlenségi nyomaték, ami ellenáll a változásnak. És ezt természetesen figyelembe kell vennünk a változás sebességének a meghatározásakor. 

Mit mondhatunk az olvasóinknak, mikorra készül el a Kinstellar 2.0?

Ezzel kapcsolatban azt tudom igazából mondani, hogy ez egy 24/7 munkakör. Gyakorlatilag a munkának csak akkor van vége, amikor mi ténylegesen és képletesen is leoltjuk a lámpát. A hét minden napját ki tudjuk tölteni rengeteg feladattal – és a Kinstellar 2.0 nem rövid távú projekt. 

A munkámnak egyik fontos személyes kihívása annak a napi szintű meghatározása, hogy az adott napomból mire mennyi időt fordítok és milyen témákkal foglalkozom személyesen, mik azok a feladatok, amiket delegálok, amikbe másokat bevonok, vagy amiket adott esetben nem aznap dolgozok fel. És ezt nem lehet olyan szemlélettel végezni, hogy hol van az adott feladat elvégzésének az előírása. Ahhoz, hogy ezt a magam szempontjából észszerűen és saját érdeklődésemet fenntartva tudjam végezni, szükséges az, hogy én ezt valójában nem munkának tekintem, hanem egy olyan projektnek, ami addig tart, amíg a bizalom megvan az a megközelítés iránt, amit képviselek és ténylegesen értéket tudok teremteni a nemzetközi működésünk vonatkozásában.