Nem árulok zsákbamacskát azzal, ha azt mondom, hogy a mesterséges intelligencia avagy AI egyre inkább a fénykorát éli, sőt ez még csak a kezdet. De vajon mennyire lesz alkalmas arra az AI, hogy felváltsa a jogászokat és elvégezze helyettük a munkát? A cikkemben kifejtem a mesterséges intelligencia előnyeit és árnyoldalait a jog területén, valamint fény derül arra is, hogy valóban helyettesíthetünk-e mesterséges intelligenciával egy hús-vér embert.
A mai világban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az AI. Biztos vagyok benne, hogy mindenki hallott már a ChatGPT-ről és legtöbben valószínűleg már használtátok is. Nos, ezzel a jogi szakmában dolgozók sincsenek másképp. Jogosan merülhet fel a kérdés az emberben, hogy egy chatbot mennyire képes jogilag releváns információkat adni és mennyire lehet megbízni benne. Azt kell, hogy mondjam a ChatGPT nagyon fejlett rendszerrel rendelkezik, ugyanakkor nem képes teljesen aktuális, megbízható és adekvát válaszokat adni egy-egy jogi kérdésre vagy dilemmára. De ne rohanjunk ennyire előre.
Egy laikus ember számára, aki nem jártas a jogszabályok világában, az AI-nak feltett kérdésre kielégítő jogi választ kaphat, tudniillik a mesterséges intelligencia forráskódja, programja azt az egyszerű felhasználóközpontú elvet követi, hogy bármi is a feltett kérdés mindig válaszol és nem riad vissza attól sem, hogy éppenséggel fals vagy fiktív információt adjon át. Éppen ezért elsőre teljesen szakmainak és meggyőzőnek tűnhet a chatbot által adott válasz, azonban nagyon oda kell figyelni, hogy mit fogadunk el igaznak és mit nem. Egyes esetekben már hatálytalan jogszabályból idéz, máskor pedig adott jogi kérdésre vonatkozó szakaszt pontatlanul idéz, de tapasztalataim alapján előfordult az is, hogy általa kitalált bírói jogeseteket szándékozik tényleges meghozott létező perben hivatkozható precedens döntésként prezentálni. Ezek mind olyan részletek, ami egy laikus számára fel sem tűnne, ugyanakkor a szakmában dolgozó és megfelelő tapasztalattal rendelkező jogász könnyedén kiszúrhatja ezeket a hibákat, sőt köteles is ezt észlelni. Ezért is fontos, hogy más, megbízható forrásból is informálódjunk, mielőtt igaznak fogadnánk el a chatbot által adott választ.
Nézzünk egy „remek” példát a pontatlan idézésre! Megkérdeztem a ChatGPT-től, hogy „mi történik akkor, ha nincs végrendelet, ilyenkor ki örökli a hagyatékot?” Erre azt az általános választ kaptam, hogy a törvényes öröklési rend szerint történik az öröklés, ami így is van. Ezek után elkezdte felsorolni a sorrendet, hogy ki-ki után örököl. Ez eddig mind szép és jó, ugyanakkor amikor kértem, hogy jelölje meg a vonatkozó jogszabályhelyeket, már némi pontatlanságot véltem felfedezni. Az egyes bekezdéseknél nem azt írta le mint, ami a törvényben szerepel. Itt láthatjátok a ChatGPT által adott választ a kérdésemre.
A Ptk. 7:59. § a házastárs megváltási igényéről szól és nem a leszármazók nélküli öröklésről, ebből is következik az, hogy az (1) és (2) bekezdésben sem azok szerepelnek mint, amit a ChatGPT leírt. Hasonló a helyzet a Ptk. 7: 60. § tekintetében is. A jogszabályban ez a szakasz a házastárs szülő melletti örökléséről szól, nem kizárólag a szülők örökléséről. Ez a példa is jól szemlélteti azt, hogy a mesterséges intelligencia nem képes teljeskörűen kielégítő választ adni, egy konkrét jogi kérdésre vagy jelen esetben pontatlan választ ad. Fontos kitérni arra is, ha fel is hívjuk a hibára vagy hiányosságra, még akkor sem képes megfelelően orvosolni, így egyelőre az AI adta lehetőséget tekinthetjük egyfajta szubszidiárius lehetőségnek jogászi oldalról, azaz a tényleges munkát elvégzeni bár nem tudja, de a generális kereteket, kiindulópontot megadhatja, melyet követően a megszokott szakmai kutatómunka és a jogászi gondolkodás alapján juthatunk el a kérdéses ügy megoldásához.
Jogászok helyett robotok?
Sokan azt gondolhatják, hogy a mai fejlődő világban csak idő kérdése és a jogászokat is felváltják a robotok és egyéb mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok, azonban ez korántsem ilyen egyszerű. Noha a különböző chatbotok nagyon hasznosnak bizonyulnak, nem lesznek alkalmasak arra, hogy az emberi munkát felváltsák. A robotok csak a beléjük táplált információk alapján képesek dönteni, illetve nem rendelkeznek önálló gondolkodással sem. A jogászság igen komplex gondolkodást és megértést igényel, ami nem csak abból áll, hogy jogszabályok elemzésével megkapjuk az adott kérdésre a választ, hanem olyan összetett képességeket és szakértelmet is igényel, amelyet a mesterséges intelligencia nem képes lekövetni és végképp nem képes helyettesíteni ebben az embert. Ugyanis pl. egy ügyvéd nem csak klasszikus értelemben vett jogászként működik közre, hanem adott esetben a felek jogvitájának lezárása érdekében mediátorként és a jogi problémák kezelésén és megértésén túl gyakorta egyfajta pszichológusként is közreműködik. Az egyik legnagyobb pozitívuma a mesterséges intelligenciának az a gyorsasága. Akár másodpercek alatt is el tud igazodni a magyar jogszabályok útvesztőjében, ennek ellenére azonban nem tudja az emberi tényezőt helyettesíteni. Képzeljük csak el, megjelenik az ügyvédi irodában az ügyfél és egy robottal találja szemben magát. Egy robot nem képes az ügyfelek közti kapcsolattartás során kialakítani azt az emberi kapcsolatot, amit két élő ember alakít ki egymás között. Azt nem vitatom, hogy lehetnek olyan területek, ahol igenis hasznát vehetjük az AI-nak a jog területén is, például egyszerűbb jogi kérdések megválaszolásában, dokumentumok feldolgozásában vagy akár a fordításokban, de nem fogja a jogász helyett elvégezni a munkát. Én magam is azt gondolom, hogy ez a szakma sokkal bonyolultabb és komplexebb annál, mintsem, hogy különböző robotok kiváltsák az emberi munkát. Már csak ha abba is belegondolunk, hogy a szakmában dolgozó embernek mennyi mindennel kell szembenéznie a munkája során, rájöhetünk, hogy a mesterséges intelligencia nem képes mindent megoldani az ember helyett. Az AI mindig objektíven működik: nem látja a kérdés mögött a tényleges embert, nem fog együtt érezni, így nem is áll szándékában valódi felelősséget vállalni az általa átadott információért, míg a jogász hivatásrendben dolgozó személyek nemcsak az ügyeket, hanem az azok mögött álló feleket is figyelembe veszik. Véleményem szerint egy robot sosem fog olyan érzelmi és értelmi intelligenciával rendelkezni, hogy a tárgyalóteremben kiválthassa az ügyvédet, vagy akár a bíró és annak szerepét átvéve megfelelő ítéletet hozzon.
Összegezve a fent leírtakat a mesterséges intelligencia legyen bármennyire is fejlett, nem lesz képes arra, hogy a jogászokat teljesen kiváltsa vagy tevékenységüket kisajátítsa. Inkább egyfajta hibrid együttműködés lesz közöttük, melynek során megfelelő módon kihasználva a mesterséges intelligencia adottságait hatékonyabban és gyorsabban végezhetik el a munkát a jogászok csökkentve ezzel bizonyos adminisztrációs terheket, amelyek a jogi munkával járnak. Végső soron az AI is ember általi fejlesztéssel létrejött produktum, mely igazolja, hogy nem lehet felváltani az emberi munkát és gondolkodást, a kettő egymás mellett „kéz a kézben jár”.
Források Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült. Ha felkeltette az érdeklődésed az Arsboni Gyakornoki Programja, akkor ne maradj le, jelentkezz itt! *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
