A fejlesztés alatt álló ingyenes adattörlő szoftver alkalmazásának fogyasztóvédelmi és adatvédelmi kérdései a gyakorlatban

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság oldaláról értesülhettünk 2021. február 26-án, hogy megkezdődött az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti ingyenes adattörlő szoftver fejlesztése.

A szoftvert az NMHH honlapjáról lehet majd letölteni. Az adattörléshez szükséges kódokat tartalmazó címkéket az értékesítő kereskedők lesznek kötelesek rendelet 1.§-ának 5. pontja szerinti tartós adathozó megvásárlásakor lesznek kötelesek átadni a vásárlók részére.

A jogszabály 8-9.§-aiban határozza meg a fent hivatkozott adathordozókat értékesítő kereskedőkre. A rendelet az eredeti tervek szerint 2021. február 1-jén lépett volna hatályba, ám azt elhalasztották 2021. május 1-jére. Mivel május még messze van, egyelőre a rendelet gyakorlati alkalmazásáról semmilyen előzetes útmutató nem áll rendelkezésre, a megvalósítás azonban számos gyakorlati adat- és fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdést vet fel.

A címke kiadásával kapcsolatos valós lehetőségek

A rendelet szerint a kereskedő a címkét minden esetben a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylathoz vagy jótállási jegyhez, illetve az áru csomagolásához ingyenesen csatolja. 

Mivel a kereskedő a címkét 3 hónapig használhatja fel, és a címke átadása a címke felhasználásának minősül, továbbá, mert a 3 hónap alatt fel nem használt címkét a kereskedő köteles visszaszolgáltatni az illetékes járási hivatal részére, továbbá, mert a kereskedő biztosítja a címke sértetlenségét és annak felhasználhatóságát, a csomagoláshoz történő csatolás megvalósítását egyelőre nehezen tudjuk elképzelni. A csomagolás külsején elhelyezett matrica sértetlensége ugyanis nem garantálható, ha a terméket a kereskedő nem raktárban tárolja. Továbbá, ha a címke felragasztását követően a terméket 3 hónapig nem értékesítik, felesleges a címke elhelyezése, mivel azt 3 hónap után el kell majd távolítani. 

Tovább nehezíti a címke kiadását, hogy bár még nem ismert az érintett termékek köre, de –  kiindulva a termékkör megnevezéséből – valószínűleg olyan termékkörre is kiterjed majd a kötelezettség, ahol a tapasztalatok szerint a vásárlók a jótállási jegyet nem érvényesíttetik a kereskedők vevőszolgálatán. Marad tehát a kötelezettségnek a fizetéshez történő telepítse, az e feladatot ellátó munkavállalók oktatása.

Ami még inkább fejtörést okoz, az elektronikus kereskedelem, a webáruházi, online áruházi vásárlásból származó termékek címkézése. Ugyanis a rendelet alapján a címke digitálisan nem áll majd rendelkezésre. Éppen, amikor az igények és a gyakorlat a digitális jótállási jegy és az elektronikus számlázás felé tartanak, egy egyébként innovatív megoldást egy papíralapú címke átadásához köti a jogalkotó. Ahol már ilyen megoldást alkalmaznak, egyedül a csomagoláshoz, a rendelés összeállításakor lehet csatolni a címkét.

A címkék kereskedőnek való átadásáról az illetékes járási hivatal gondoskodik. Mivel 3 hónapig használható fel egy címke, a címkék átadása miatt a kereskedő és a hivatal közötti kapcsolatra telephelyenként szükséges lesz egy felelős kinevezésére. Ráadásul a kereskedő az értékesíteni kívánt tartós adathordozó mennyiségének megfelelő számú címke átvételére válik jogosulttá, így kalkulálnia is kell az adott időszakra nézve azzal, hogy mennyi címkére lesz majd szüksége. Mivel a címkékről a hivatal is nyilvántartást vezet, fel kell hívni a címkét átvevő telephelyek figyelmét, hogy a címke elfogyása esetén se szerezzék be azt a másik telephelytől, hanem a pótlást a hivataltól kérjék.

Az elveszett címke kezelésére vonatkozó rendelkezés hiánya

A kereskedő kötelezettsége, hogy amennyiben a címkén szereplő beváltó kóddal az alkalmazás nem használható bármilyen okból, úgy a kereskedő – a vásárlás fogyasztó általi igazolását követően – a korábban átadott címke visszavétele mellett egy újabb címke fogyasztónak való átadásáról gondoskodik. A szövegezésből látszik, hogy nem számol a jogalkotó a címke elvesztésének esetével, továbbá az azzal kapcsolatos teendőkkel. Mivel ez a címke egy matrica, várhatóan – főleg, amíg ez a vásárlóknak újdonság – a csomagoláshoz adott matricákat biztosan sokan fogják véletlenül, akár a csomagolással együtt kidobni, és a kereskedőnek nem lesz mit visszavennie.

Dilemmák a kereskedő nyilvántartásával kapcsolatban

A kereskedő nyilvántartási kötelezettségéről két külön rendelkezés található a rendeletben. E rendelkezések szerint a kereskedő vámtarifaszám alapján csoportosítva nyilvántartja az eladott termékek mellé csatolt címke sorszámát, illetve a kereskedő a címkét sorszám alapján, egyenként köteles nyilvántartani. E rendelkezések alapján a nyilvántartás pontos adattartalmára vonatkozó elvárás nem egyértelmű. Valószínűleg szükség van arra is, hogy a sorszámot az adott eladott termék mellé rendelhető módon tüntesse fel a nyilvántartásban a kereskedő. Sajnálatos, hogy valószínűleg csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy szükséges-e a termék megnevezésén túl egyéb azonosító adat, pl. rendelésszám, bizonylatszám kezelése, amely már azonosítható természetes személyekhez, így személyesadat-kezeléshez vezethet (bár erre adott körülmények között maga a címkeszám is alkalmas lehet). 

Emellett szól, hogy bár a fent már említettek szerint az új címke kiadására vonatkozó kereskedői kötelezettség tekintetében a rendelet az elveszett címkével egyelőre nem foglalkozik, a kereskedőnek erre az esetre is készülnie kell. Ugyanis, ha a címke fizikai elvesztésével, megsemmisülésével maga a címkeszám mint a terméket, vásárlást azonosító információ veszik el, a kereskedő kénytelen lesz saját nyilvántartására támaszkodni, ez pedig akkor lesz alkalmas az összevetésre, ha pl. a vásárló által bemutatott bizonylat száma és az azon szereplő adott termék megnevezése megfeleltethető az általa nyilvántartott információknak. 

A másik indok, hogy ha a vásárló olyan panasszal él, hogy nem kapott matricát, kereskedői oldalon ezt ellenőrizni kell, ha pedig a nyilvántartásban csak eszköz típusok mellé rendelik a címkeszámokat, nem fog kiderülni, kinek az állítása helytálló, szükség lesz a nyilvántartott és a vásárló által bemutatott rendelés- vagy bizonylatszám összevetésére.

Ha ajándékokat vásárolunk (pl. karácsony esetén jellemző, hogy egy blokkon több ilyen termék szerepel), és különböző helyekre kerülnek az ajándékok, a vásárlóra hárul, hogy minden megajándékozottnak a matricát, ráadásul az ő eszközéhez tartozó matricát átadja. Így előfordulhat, hogy az a helyzet állhat elő, hogy a fizetést igazoló bizonylat nélkül nem lehet ellenőrizni, hogy a kereskedő átadta-e a vásárlónak a matricákat. 

Még inkább bonyolítja a helyzetet, ha a vásárló a matricán kívül a blokkot is elveszíti, ilyen esetekben a fenti adattartalom se a legjobb megoldás. Mint tudjuk önmagában is érvényes a jótállási jegy a jótállási jogok gyakorlása esetén.  Ha arra hagyatkozunk, hogy a vásárlást igazoló bizonylat alapján vezetjük a nyilvántartásokat, akkor az ilyen esetekben már nem beazonosítható a termék, mert egy áruházban egy adott napon belül több ugyanolyan típusú terméket is értékesíthetünk. Így a jótállási jeggyel tudja ugyan a vásárló a termékkel kapcsolatos igényét érvényesíteni, de a matricával kapcsolatos adminisztrációt a kereskedő nem fogja tudni elvégezni.   

A nyilvántartás vezetése a fentieket összegezve adatkezelővé teszi a kereskedőt.

A kereskedő tekintetében azt se határozza meg a jogszabály, hogy a nyilvántartás adatait mennyi ideig kell kezelnie. Ilyet kizárólag az NMHH vonatkozásában tartalmaz, miszerint az NMHH sorszám szerint nyilvántartja a BFKH-nak átadott és a kereskedő által az értékesítés során felhasznált és fel nem használt címkéket és a nyilvántartás megőrzéséről a címke NMHH általi átadásától számítva 10 évig gondoskodik. A gyakorlatban logikus lehet kereskedői oldalon is ezt az időtartamot alkalmazni.

A címke sorsa jótállási vagy szavatossági jogok gyakorlása esetén

A rendelet szerint a jótállási vagy szavatossági jogok gyakorlása esetén csak a fel nem használt címkét veheti át a kereskedő, ugyanakkor a címke átadása a címke felhasználásának minősül, tehát a rendelkezések ellentmondanak egymásnak. Ráadásul a jótállási, szavatossági jogok gyakorlása esetén éppen előnyös lenne, ha egy adatokat nem tartalmazó eszköz kerülne a kereskedőhöz. 

Ráadásul a jelenleg hatályos szabályok szerint ilyen jogok gyakorlásával a vásárlók közvetlenül fordulhatnak a szervizhez is, ezzel az esettel pedig a rendelet egyáltalán nem számol.

A rendelet által nem szabályozott, a gyakorlatban előforduló helyzetek

A kereskedelmi láncok nagyon sok esetben lehetőséget biztosítanak a vásárlóknak arra, hogy amennyiben nem “tetszik” a kapott ajándék, akkor azt vissza lehet vinni az áruházakba. Ha nem egyezik meg a vásárlás helye és a visszaváltás helye, akkor a matrica kiadását nem lehet helyben ellenőrizni. 

Ha a matrica kiadásának a területi elhelyezkedése és a visszavételt gyakorló áruház területi elhelyezkedése nem azonos, akkor ezekkel a matricákkal a kereskedő, nem fog tudni elszámolni a területileg illetékes járási hivatal felé. 

Szürke zóna marad azonban továbbra is az az eset, amikor ha a termék meghibásodik és a törlés így nem végezhető el az alkalmazással.

A jelen szövegezés mellett nem ismert az sem, hogy elvárhatja-e pl. a használtcikkeket értékesítő kereskedő, hogy a hozzá behozott eszközről a tulajdonos az adatait a szoftver segítségével törölni köteles.

Mit várhatunk és tehetünk májusig?

A fenti problémák rendezése kapcsán a hatályba lépésig rendelkezésre áll még idő. Ennek jogalkotó általi kihasználása azért lenne kiemelten fontos, mert az új alkalmazás mindenképpen hasznos és üdvözölt megoldás kereskedői oldalon gyakorlati és adatvédelmi téren is. Kérdéseket vet fel jelenleg ugyanis, hogy a már adattárolásra használt, szavatossági, jótállási igények miatt visszahozott termékek esetén a vásárló kérelmére köteles-e a kereskedő elvégezni az eszközön található adatok törlését, adatkezelővé teszi-e őt az eszköz és így az azon található adatok tárolása vagy egyszerűen polgári jogi kérdés, hogy ilyen törlési szolgáltatást nyújt-e a kereskedő, illetve, hogy felelősséggel tartozik az érintett eszközök tárolásáért, őrzéséért. 

Az alkalmazás használatával az ilyen dilemma elkerülhető lesz, ha az érintettek élnek az adattörléssel. 

A rendelkezésre álló hónapokban a kereskedői oldal folytathatja a megkezdett felkészülést, és az adatvédelmi, IT biztonsági szakemberekkel karöltve várják az új szoftver megjelenését.

Albert Terézia az Auchan Magyarország fogyasztóvédelmi referense, Csekő Katalin pedig az Auchan Magyarország Data Protection Officere, a Magyar Adatvédelmi Tudatosságért Társaság Egyesületének elnökségi tagja.

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak! 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.