“MI”-ről szólt az angliai mesterséges intelligencia biztonsági csúcstalálkozó?

Az első mesterséges intelligencia biztonsági csúcstalálkozót 2023. november 1-2-án tartották a Bletchley Parkban. A helyszín kiválasztása szimbolikus jelentőségű, mivel a Bletchley Park a II. világháború alatt kódfejtő létesítményként szolgált, és néhány modern számítógépet is itt építettek. A cél az volt, hogy a mesterséges intelligencia területén legrelevánsabb országok vezetői összegyűljenek, hogy megvitassák az MI-vel kapcsolatos kérdéseket. 

Antarktisz kivételével az összes kontinensről érkeztek résztvevők 28 ország képviseletében, valamint az Európai Unió is jelen volt (de Németország, Franciaország, Olaszország, Olaszország, Spanyolország és Írország a saját nevében is részt vett). Érdekes módon Ukrajna is megjelent a háború ellenére, Oroszország azonban a jelenlegi helyzet miatt nem volt jelen. Fontos kiemelni, hogy az USA és Kína is képviseltette magát a csúcstalálkozón, ami kulcsfontosságú volt egy valóban globális jelentőségű nyilatkozat aláírásához.

Előzetes tervek

A csúcstalálkozónak öt célja volt[1]:

1. közös álláspont kialakítása az MI jelentette új kockázatokról és a cselekvés szükségességéről;
2. a mesterséges intelligencia legfejlettebb verzióinak (amit a szaknyelvben “Frontier AI”-nak neveznek) biztonságával kapcsolatos nemzetközi együttműködés előmozdítása, beleértve a nemzeti és nemzetközi szabályozói kereteket;
3. megfelelő intézkedések, amelyeket az egyes szervezeteknek meg kell tenniük az MI legfejlettebb verziói biztonságának növelése érdekében;
4.  mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos kutatás terén való lehetséges együttműködés területei, beleértve a modellek képességeinek értékelését és az irányítást támogató új szabványok kidolgozását;
5. annak bemutatása, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztésének biztosítása hogyan teszi lehetővé az MI jó célú felhasználását világszerte.

A közszféra vezetői mellett az MI-közösség néhány befolyásos személyisége is jelen volt: például Elon Musk, Sam Altman, aki a ChatGpt mögött álló szervezet, az OpenAI vezérigazgatója, valamint a Meta és a Deepmind fontos vezetői.  A magánszektor részvételének olyannyira komoly jelentősége volt, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök november 2-án személyesen készített interjút Elon Muskkal. A magánszektor valódi bevonása érdekében a szervezők a csúcstalálkozót megelőzően felkértek több vezető MI-vállalatot, hogy vázolják fel az MI szabályzataik kilenc olyan területét, amely az MI biztonságával kapcsolatos: az MI-modellek képességeinek skálázása; a modellek biztonsági értékelése és az úgynevezett Red Teaming (a kifejezés azt a folyamatot takarja, amikor támadást szimulálnak a program ellen); az MI modellekre vonatkozó jelentések és információmegosztás a kormányokkal; biztonsági ellenőrzések; a sebezhetőségek kormányzati jelentésének folyamata; az MI által generált tartalmak beazonosítása, a normal tartalmaktól való megkülönböztetése; az MI kockázataival kapcsolatos kutatások; az MI-modellekkel való visszaélések megelőzése és felderítése; az MI tanításához használt adatok bevitelének ellenőrzése és auditálása. A felhívás eredményeképpen 7 vezető MI-vállalat átadta és közzétette a Summit külön erre a célra létrehozott weboldalán a frissített irányelveket. [2] A szervezők véleménye szerint a vállalatok mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági politikáinak közzététele elősegíti az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok hogyan valósítják meg a gyakorlatban a MI-re vonatkozó biztonsági kötelezettségvállalásaikat, és lehetővé teszi a bevált biztonsági gyakorlatok megosztását az MI ökoszisztémán belül.

Mi volt a csúcstalálkozó eredménye?

Az EU és a résztvevő országok kiadták az úgynevezett Bletchley-i Deklarációt[3], amely nemzetközi együttműködésre szólít fel a mesterséges intelligencia kihívásainak és kockázatainak kezelése érdekében.

A nyilatkozat elismeri, hogy az MI képes átalakítani és növelni az emberi jólétet, békét és jólétet, de ennek megvalósításához a mesterséges intelligenciát biztonságos módon, emberközpontúan, megbízhatóan és felelősségteljesen kell megtervezni, fejleszteni, telepíteni és használni.

A mesterséges intelligenciát jó célok érdekében, mindenki számára elérhetően, globálisan és inkluzív módon kell használni. A kritikus kockázatok között említik a mesterséges intelligenciának a terrorizmus, a bűnözés és a hadviselés céljára történő felhasználását, valamint az emberiség egészére jelentett egzisztenciális kockázatot. A nyilatkozat a legújabb és legerősebb mesterséges intelligencia-rendszerek, az úgynevezett “Frontier AI” szabályozására helyezi a hangsúlyt. A nyilatkozat szerint a nemzeteknek és más kezdeményezéseknek, a vállalatoknak, a civil társadalomnak és a tudományos köröknek együtt kell működniük. A Deklaráció aláíróinak szándéka az említett “Frontier AI” kockázatainak kezelésére összpontosítani:

1. a mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági kockázatok azonosítása, a kockázatok közös tudományos és tényeken alapuló megértésének kialakítása;
2. megfelelő kockázatalapú szakpolitikák kialakítása az országok között, a nemzetek közötti együttműködéssel;
3. az átláthatóság növelése a “Frontier AI” képességeket fejlesztő piaci szereplők tekintetében, beleértve a megfelelő értékelési mérőszámokat, a biztonságossági tesztelés eszközeit;
4. a közszféra MI-képességeinek és tudományos kutatásának fejlesztése.

Mi következik a Summit után?

Ez a rendezvény csak az első mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági csúcstalálkozó volt, ugyanis ezentúl rendszeressé teszik ezeket az összejöveteleket. Amit biztosan tudunk, hogy először Dél-Korea tartja a második csúcstalálkozót 2024 közepén, Franciaország pedig a harmadikat 2024 végén. Ha a csúcstalálkozók sorozata folytatódik, biztosak lehetünk benne, hogy a közeljövőben nemcsak egy nyilatkozat, hanem egy átfogó nemzetközi megállapodás születésének is tanúi lehetünk.

A cikket dr. Rádi Vilmos Gábor írta.

Források