A legnagyobb találmány az internet óta? A blockchain és a kriptovaluták jogi kérdései

Vajon tényleg a blockchain technológia a legnagyobb találmány az internet óta? Egyelőre a Financial Times, az Economist, a Wall Street Journal és a világ vezető elemzői is csupán találgatni tudnak arról, hogy vajon mekkora befolyása is lehet valójában a blockchain, illetve az egyéb elosztott főkönyvi rendszereken („distributed ledger technologies, DLTs”) alapuló technológiáknak.

A Bitcoin fizikai ábrázolása (forrás: shutterstock)

Egy igen jelentős hatást azonban már most is megfigyelhetünk. A blockchain technológián alapuló kriptovaluta, a Bitcoin hihetetlen erővel rázta fel a pénzügyi világot és a legnagyobb pénzintézetektől kezdve, politikusokon és vezető elemzőkön át, a wifi-hez adott esetben csak ritkábban jutó agrármunkásig mindenki hallott már róla illetve mindenkit foglalkoztat, hogy mi is a Bitcoin valójában illetve, hogy mire is lehetne használni.

A jelenség megértéséhez azonban érdemes visszalépnünk egy nagyot és megvizsgálni magát az alapul fekvő technológiát.

Az elosztott főkönyvi rendszerek

A Bitcoin alapjául szolgáló blockchain az ún. elosztott főkönyvi rendszerek egyik lehetséges megvalósítási formája. Az elosztott főkönyvi rendszer egy olyan hálózat, amelyben az adatok a hálózat tagjai között szinkronizált módon megosztásra kerülnek. A rendszer működéséhez kapcsolatot szükséges létesíteni és fenntartani a hálózat minden tagja között, továbbá létre kell hozni egy konszenzuson alapuló algoritmust amely alapján a hálózat tagjai részt vesznek a hálózaton keresztül folytatott tevékenységekben. Az elosztott főkönyvi rendszer lehet egyaránt privát vagy publikus, tehát nem kizárt, hogy például egy vállalat létrehozza a saját belső DLT alapú vállalatirányítási rendszerét.

A DLT lényege, hogy (a) a hálózaton tárolt adatokhoz, valamint a hálózat működésének alapjául szolgáló algoritmushoz a hálózat bármely – az alapul fekvő algoritmus alapján – arra jogosult tagja hozzá fér, továbbá, hogy (b) biztosítja, hogy a hálózaton keresztül csupán olyan tevékenységek mehessenek végbe, amelyek az alapul fekvő algoritmus szabályainak megfelelnek.

Legal Fest 2022 Ősz

Számos élő és online eseménnyel várunk az ország legnagyobb jogászoknak szóló fesztiválján.

Amennyiben jogászként ismerősnek hangozna a fent felvázolt szcenárió, az azért lehetséges mert a mechanizmus gyakorlatilag nagyon hasonló vagy megegyezik a társadalmi együttélés szabályai kialakításának folyamatával és a kialakított szabályok betartatásának mechanizmusával azzal a különbséggel, hogy a szabályok betartatása egyrészt automatizált módon történik, másrészt a hálózaton végzett tevékenységekre vonatkozó szabályok betartatása teljes transzparencia mellett zajlik.

Az automatizáció és a megosztottság/transzparencia következményeként nincs szükség rá, hogy egyetlen központi szerv ellenőrizze és hagyja jóvá a hálózaton keresztül végzett tevékenységeket, hanem azokat a hálózat tagjai – automatizált módon – verifikálják és ellenőrzik.

A blockchain technológia működése

Ahogy fent említettük, a blockchain a DLT egyik, és jelenleg a legelterjedtebb megvalósítási formája. Először egy Stuart Haber nevű úriember publikált a kriptografikus módon titkosított blokkláncról 1991-ben, majd ezt az elméletet továbbfejlesztve, egy ismeretlen csoport Satoshi Nakamoto név alatt 2008-ban létrehozta az első blockchain alapon alkalmazott megvalósítást, a Bitcoin-t.

A Bitcoin célja a pénzügyi közvetítők kiiktatásával a pénzfelhasználás költségeinek csökkentése, a DLT alkalmazásával a pénzügyi tranzakciók biztonságának növelése, a Bitcoin létrehozásával pedig egy decentralizált, demokratikus pénzeszköz létrehozása volt.

A blockchain technológia úgy működik, hogy a hálózaton a tranzakciót indítani kívánó fél a tranzakciót egy blokkba foglalja és üzenetet küldd a hálózat tagjai számára arról, hogy a blokkban foglalt tranzakciót a hálózat alapjául szolgáló algoritmus szerinti szabályokkal kívánja végrehajtani. A hálózat tagjai önállóan, egyesével ellenőrzik (verifikálják) a tranzakciót. Az így jóváhagyott tranzakciónak a hálózat minden tagja által elfogadott másolatai egy blokkot alkotnak. A blokkot a hálózat tagjai titkosítással látják el amely a Bitcoin esetében egy rendkívül bonyolult matematikai puzzle-művelet. A jóváhagyott és titkosított blokk hozzáadásra kerül a hálózatban korábban így létrehozott blokkok láncolatához, amely így egy elemmel hosszabb lesz.

A blokklánc biztonságát két tényező biztosítja. Az első, hogy a titkosítás alapja az úgynevezett Merkle tree módszer amelynek lényege, hogy minden titkosítást az előző titkosításból származtat. A második tényező pedig, hogy a hálózat mindig a leghosszabb blokkláncot fogadja el valódiként, vagyis a leghosszabb származtatott titkosítási sorozatot. Ez a két tényező biztosítja, hogy a blokklánc feltöréséhez és az abban foglalt adatok megváltoztatásához minimum a hálózat tagjai által reprezentált számítási kapacitás hatványozott mértékére lenne szükség.

A blokklánc működése (forrás: http://blogs.thomsonreuters.com)

Természetesen nem a blockchain a DLT-k egyetlen megvalósítási formája. Ezen felül létezik még például az úgynevezett hashgráf, amelynek lényege, hogy a létrehozott blokkok nem lineáris láncot alkotnak, hanem egy hálót és minden titkosítás nem csupán az előző blokk titkosításából származik, hanem a hálón keresztül kapcsolódó egyéb blokkok titkosításából is. Ezen felül érdemes még kiemelni az ún. Hyperledger megoldást, amely egy nagyvállalati konzorcium folyamatos fejlesztése.

A DLT-k felhasználási területei

A DLT-k felhasználását egyenlőre ugyanakkora homály fedi mint izgalom, azonban rendkívül sok fejlesztés indult útjára az elmúlt időkben.

Az egyik lehetséges felhasználási mód az okos szerződések létrehozása (pl.: az Ethereum is ezzel a céllal üzemel), amelynek lényege, hogy a szerződésekben foglalt feltételek bekövetkezését nem egy független harmadik személy vizsgálja és tartja nyilván, hanem a hálózat tagjai verifikálják az egyes feltételek megvalósulását és így a szerződés teljesítését.

Egy másik sokat emlegetett felhasználási mód az okos közigazgatás, amely alapján a különböző nyilvántartásokat lehetne DLT-n keresztül fenntartani, illetve az egyes engedélyezési vagy egyéb hatósági eljárásokat az okos szerződésekhez hasonlatos módon lehetne megoldani.

Jelenleg is a kutatások fókuszában van a DLT felhasználása többek között:

  • a biztosítási piac;
  • a fizetési rendszerek üzemeltetése;
  • a klíring; és
  • az egészségügyi nyilvántartások és kezelések meghatározásának

területein.

Mi az a Bitcoin?

Az előbb vázolt hálózat számára a tagok annak fenntartását vagy a verifikáláshoz szükséges számítási kapacitásaikat értelemszerűen nem jótékony alapon biztosítják. A tagoknak a verifikáláshoz, titkosításhoz és a nyilvántartáshoz szükséges, a hálózat részére bocsátott számítási kapacitása, valamint a hálózat részére végzett verifikációs és titkosítási munkájának ellenértéke a hálózat által létrehozott kriptovaluta (Bitcoin, Ethereum, Ripple, és a világon jelenleg létező több mint 800 egyéb kriptovaluta).

Pénz-e a Bitcoin jogi értelemben?

Vajon törvényes fizetőeszköz illetve jegybankpénz-e?

Jelenleg Magyarországon az MNB-ről szóló törvény alapján törvényes fizetőeszközt csupán a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki. A Bitcoin tehát nem minősülhet jegybankpénznek, így törvényes fizetőeszköznek, annak elfogadására senki nem köteles.

Vajon elektronikus pénz-e?

Az Európai Unió 2009/110/EC irányelve alapján az elektronikus pénz a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt monetáris érték, amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki, és amelyet az elektronikuspénz-kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személy is elfogad. Az előbbi definíció majdnem minden elemének megfelel a Bitcoin, tekintettel azonban arra, hogy Bitcoint-t nem pénzeszköz átvételével bocsátanak ki, a Bitcoin nem minősülhet elektronikus pénznek.

Vajon egyéb típusú pénzeszköz-e?

A Bitcoin az EU 2015/2366 sz. irányelve („PSD 2”) szerint se nem pénz (jegybankpénz, számlapénz vagy elektronikus pénz), sem pedig készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, így arra egyik kategória szabályai sem alkalmazhatóak.

Akkor végül mi a Bitcoin?

Egyenlőre nincsen egy trendszerűen érvényesülő megközelítés a kriptovaluták jogi jellegére vonatkozóan. A kriptovaluták jogi minősítése sok országban  árucikként történik (pl.: USA, Horvátország, Csehország), máshol ún. magánpénznek minősítik (pl.: UK és Németország) és a legtöbb országban egyáltalán nem rendelkeznek róla (pl.: Magyarország, Görögország, Olaszország).

Pénz-e a Bitcoin gazdasági értelemben?

A Bitcoin pénz minőségét aszerint is vizsgálhatjuk, hogy gazdasági értelemben megfelel-e a pénz által betöltött funkcióknak.

A pénz egyik funkciója az értékteremtő funkció. Tekintettel arra, hogy a Bitcoin értéket képvisel – függetlenül, de nem figyelmen kívül hagyva ennek az értéknek a volatilitását- , a Bitcoin az értékteremtő funkciót – még ha ideiglenesen is, de – betölti.

A pénz csereeszköz, illetve fizetési-eszköz funkciójának a betöltése kérdéses az elfogadottság növekedésével azonban megvalósulhat.

A Bitcoin a pénz felhalmozási funkcióját a magas volatilitás és a kérdéses jövője miatt jelenleg nem tölti be.

A Bitcoin rendkívül volatilis: május óta közel tízszeresére nőtt, majd felére csökkent az értéke. (forrás: bitcoin.com)

Tekintettel arra, hogy a Bitcoin semmilyen jegybankpénzzel nem konvertibilis (értsd: egy jegybank sem fogadja el pénznek) ezért a pénz elszámolási funkcióját jelenleg nem tölti be és nagyon nagy valószínűséggel nem is fogja betölteni.

Összefoglalva a fentieket tehát megállapítható, hogy a Bitcoin jelenleg sem jogi értelemben, sem pedig gazdasági értelemben nem tekinthető pénznek. Tekintettel arra, hogy a német és az angol minta szerinti privát pénzként való minősítésnek nincsen igazi jogi alapja, a magam részéről leginkább az amerikai minősítési megoldással tudok egyet érteni, amely a kriptovalutákat árucikként kezeli.

A kriptovalutákkal és az elosztott főkönyvi rendszerekkel kapcsolatos további jogi kérdések

A fentiek csupán a legalapvetőbb bevezetést nyújtották a kriptovaluták és a DLT-k jogi kérdéseire vonatkozóan, azokkal kapcsolatban legalább az alábbiak szerinti további jogi kérdések vizsgálata is szükségesnek mutatkozik:

  • Adózás (pl.: kriptovalutában kapott ellenérték esetén);
  • Adatvédelem (pl.: a tranzakciók verifikálása során);
  • Adatbiztonság (pl.: a kiesések elleni védelem, minimális rendelkezésre állás);
  • A hálózat tagjai között lévő jogviszony (pl.: az alapul fekvő algoritmus megváltoztatásának szabályai);
  • ICO (Initial Coin Offering a hagyományos tőzsdére lépéskor alkalmazott elsődleges kibocsátás, IPO mintájára);
  • Nemzetközi közjogi szabályozási kérdések (pl.: ki fog szabályozni és milyen mechanizmus szerint);
  • Versenyjog (bizonyos DLT hálózatokban való részvétel kartellt is megvalósíthat).

A jelenlegi jogi minősítési nehézségek, valamint a felhasználási módokban rejlő lehetőségek mindenképpen indokolják és szükségessé teszik mind a kriptovaluták, mind a DLT-k jogi és gazdasági kérdéseinek további vizsgálatát, és alappal állítható, hogy a jogászok előtt álló egyik következő nagy kihívás az ezen technológiákhoz való alkalmazkodásban fog rejleni.

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.