A munkajog néhány aspektusa a koronavírus tükrében

Az elmúlt időszak slágertémája nagyjából minden jogterületet érintett, de leginkább a munkajogot. A home office-ra való átállás, a munkáltatói felmondások, szabadságolások tömege mind-mind a vírus hozadéka. A cikkben arra keressük a választ, mik voltak a legfontosabb felmerülő kérdések, illetve és milyen esetleges munkajogi változásoknak nézhetünk elébe?

2020 kétségtelenül benne van a legrosszabb évek sorában, köszönhetően a COVID-19-nek, vagy polgári nevén a korona vírusnak. Amíg mi a karácsonyi menüt próbáltuk ledolgozni a konditermekben, Vuhan városából kiszabadult egy olyan dolog, amire nem lehetett felkészülni. Talán ez a legrosszabb dolog az egészben. A felkészületlenül érés. Nem állítom, hogy ha már akkor tudjuk, hogy mivel kell szembenéznünk, amikor a vírus megjelent, akkor semmi sem változott volna, de abban biztos vagyok, hogy az elmúlt 1,5-2 hónap pár árnyalattal jobban nézett volna ki.

Arra a kérdésre nem kell választ keresni, hogy miért érintette a munkajogot gyökeresen a pandémia. A munka világa egy olyan terület, amely minden területet, minden iparágat, minden embert, sőt majdnem minden órát és percet átfog. Gondoljunk csak bele, a munkajog akkor is körül vesz minket (képletesen szólva), amikor TV-t nézünk: akkor is van, aki dolgozik azért, hogy a műsorok, termékmegjelenítések, reklámok, korhatáros filmek minden szabálynak maradéktalanul megfeleljenek.

Egy szó, mint száz: a munka világa gyökeresen felfordult és rávilágított a jövőben esetlegesen ismételten szembe jövő hiányosságokra.

Miért nem érintette a munkába járást a kijárási korlátozás? A kijárási korlátozás nem egyenlő a tilalommal és alapos okkal mindenki elhagyhatta a lakhelyét. A munkavégzés egy ilyen ok, az emberek megélhetését jelenti, a teljes totális leállás pedig beláthatatlan gazdasági következményekkel járt volna. Ha tilalom állt volna fent, az megfelelt volna az elháríthatatlan külső ok fogalmának. Ebben az esetben sem a munkavégzési, sem a foglalkoztatási kötelezettség nem érvényesült volna, hiszen így a munkavállaló nem tudott volna munkát végezni, a munkáltató pedig az így keletkezett állásidőre lett volna köteles alapbért fizetni.

Mi a legfontosabb kötelezettsége a munkáltatónak a vírus idején? Amennyiben olyan munkáltatóról beszélünk, aki nem tudta megoldani a home office-t, vagy olyan munkakörökről, amelyekben ez nem kivitelezhető, a munkáltató legfontosabb kötelezettsége a egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása. Ennek vizsgálata során több fajta intézkedés megtétele lehetséges, ilyen pl.: a fertőtlenítő szerek biztosítása, sűrűbb takarítás (ha megoldható), védőfelszerelések biztosítása. Ezen kötelezettségen belül található a munkavállaó tájékoztatása is, amely vonatkozhat arra, hogy milyen új intézkedések kerültek bevezetésre, vagy lehet ez felhívás is a szabályok betartására.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Mi a legfontosabb kötelezettsége a munkavállalónak a vírus idején?

A munkavállalót is tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli. Ezért, ha a vírus tünetei megjelennek, a munkáltatót azonnal értesítenie kell a munkavállalónak. A rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, mint főkötelezettség változatlan fennmarad. Emellett még betegség esetén az orvosi vizsgálaton való megjelenés és a keresőképtelenség munkáltató felé történő igazolása, végül az otthon gyógyulás is említhető, mint kötelezettség.

Home office….mikor és kinek?

A munkáltató a vonatkozó kormányrendelet értelmében átmenetileg egyoldalúan arra kötelezheti a munkavállalót, hogy munkáját otthonról végezze, a szabályok viszont változatlanok: a munkaidő és a munkabér is megmarad. Az egyoldalú elrendelés mellett akár külön megegyezésben ajánlott rögzíteni, hogy milyen eszközzel dolgozhatnak a munkavállalók (főszabály szerint a munkáltatóéival, ettől eltérni lehet), milyen időszakban kell dolgozniuk (amennyiben az addigi beosztást a felek felül akarják írni), hogyan ellenőrzi a munkáltató a munkavégzést, az adatvédelmi kérdéseket, illetve azt, hogy milyen költségeket fog a munkáltató a munkavállalónak megtéríteni (pl.: saját laptop használati díja, telefonköltség díj). A munkahelyi baleset viszont könnyen lehet, hogy peres vita színtere lesz, ugyanis home office esetén nehezen bizonyítható, hogy mi minősül munkahelyi balesetnek és mi nem.

Állásidő kérdése

Az állásidő akkor kerül szóba, amikor a munkáltató a munkavállaló számára átmenetileg nem tud munkát biztosítani. A vírus egyik gazdasági hozadéka a termelés leállás, keresletcsökkenés, amelynek következtében bizonyos munkakörökben dolgozók munkájukat átmenetileg nem végezhetik. Állásidő során a dolgozót alapbér illeti meg. Az állásidő munkában töltött időnek számít. A korábban már említett elháríthatatlan külső ok esetén, ha a munkáltató emiatt nem tudja biztosítani a foglalkoztatási kötelezettségét, az állásidőre alapbért nem köteles fizetni. Kérdés, hogy vajon a korona vírus ilyen oknak minősül e. Erre a választ a közeljövőben felmerülő jogviták során kialakuló joggyakorlat fogja megadni a választ.

Karantén-felmondás

A munkáltató felmondhat e, ha munkavállaló járványügyi megfigyelés került? Kizárólag erre a tényre alapozva főszabály szerint nem. Karantén alá az kerülhet, aki beteg, vagy ilyen gyanú merült fel és járványügyi zárlat alá helyezték. Ilyenkor a munkavállaló táppénzre lesz jogosult, hiszen kényszerítő ok miatt nem tud munkát végezni, keresőképtelennek minősül.

A lehetséges következményekből kettőt szeretnék bemutatni, a gondolatmenetet a home office lehetőségével kezdem. Habár jelenleg az ország nagyrészén a home office elfogadott munkavégzés, azonban vélhetően a vírus végével ezek megszűnnek.

Holott ez a jövő, ezért azzal mindenképp számolni kell, hogy a home office egyre nagyobb méreteket ölthet, amihez hozzájárul az is, hogy a vírus miatt egyre kiforrottabb lesz az ilyen típusú munkavégzés.

Egyes, nálunk bizonyos értelemben modernebb országokban egyre inkább szakítanak a munkahelyi munkavégzéssel és térnek át home office-ra. Miért? A munkáltató költségeket spórol meg. Kisebb irodahelyiség bérlése, kevesebb áramfogyasztás, étkeztetésen való költségspórolás, szeméthulladék csökkenése, a csak irodai munkával működő cégek bizonyos értelemben teljes egészében eltűnhetnek, hiszen az online kapcsolattartás a vírusnak köszönhetően egyre elfogadottabbá válik, ezáltal nem szükséges csak azért irodát fenntartani, hogy ügyfelekkel találkozzunk pl.: ügyvédi iroda. Az otthonról való munkavégzésnek megvannak a munkavállaló részéről is az előnyei, hiszen így a reggeli munkába járás teljes egészében kieshet, amivel költséget takaríthat meg, a környezetet is kíméli. Továbbá több kutatás is kimutatta, hogy az otthonról dolgozók sokkal produktívabbak.

A következő nagyobb változás lehet a rendszeresebb egészségügyi ellenőrzések. Ugyan a megfelelő higiénia biztosítása a munkáltató kötelezettsége, azonban ezek nem mindig érvényesülnek maradéktalanul. A vírus rámutatott arra, hogy a higiénia megfelelő megtartásával jelentősen csökkenthetők a fertőzések tovaterjedései. Minden munkahelyen előfordul, hogy egyik munkavállaló után a másik dől ki a sorból ugyanazon betegség miatt, amit egymástól kaptak el. Ennek megakadályozása minden munkáltató érdeke, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy szigorúbb higiéniai előírások jelenhetnek meg akár a munkavédelmi törvényben is. Ezzel párhuzamosan növekedhet a munkavállalók kötelezettségének száma is, betegség enyhe tünetei esetén akár kötelező üzemorvosi vizsgálaton történő megjelenéssel. Arra való ösztönzés, hogy a munkavállaló enyhe tünetek esetén is orvoshoz forduljon megvalósulhat akár magasabb megbetegedés miatti fizetett szabadságszám növelésével. Ez talán megfelelő ösztönzést adna és így talán a járványok esetén is kevesebb ember betegedne meg munkahelyén.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék
  1. Gyulavári Tamás: Munkajog (ELTE Jogi Kari Tankönyvek 2018)
  2. Hajdú József-Kun Attila: Munkajog (Patrocinium 2014)
  3. Dr. Kalisity Mária: A munkaviszony megszűnése és megszűntetése (Wolters Kluwer 2014)
  4. https://tasz.hu/koronavirus-munkavallalok-munkaadok
  5. https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2020/koronavirus-munkahely-szabalyok-munkajog.html
  6. https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/jog/articles/legfontosabb-munkajogi-adatvedelmi-eloirasok.html
  7. https://ado.hu/cimke/koronavirus-munkajogi-kovetkezmenyei/
  8. https://munkajogilap.hu/osszefoglalo-egyes-munkajogi-szabalyok-alkalmazasarol-a-veszelyhelyzet-kihirdeteserol-szolo-40-2020-iii-11-korm-rendelet-altal-elrendelt-veszelyhelyzet-idotartama-alatt/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS